Bajor antiszemitizmus-botrány – az érintett hivatalban marad

Markus Söder bajor miniszterelnök döntést hozott helyettese fiatalkori zsidóellenes röplapja ügyében.

Hubert Aiwanger, Bajorország miniszterelnök-helyettese és egyben a Szabad Választók párt első embere bő egy héttel ezelőtt jelentős politikai nyomás alá került, miután kiderült, hogy gimnazistaként feltehetően része volt egy durva antiszemita röpirat megírásában és terjesztésében. A jelek szerint más neonáci megnyilvánulásai is lehettek. Az eset hatalmas felháborodást keltett országszerte, nem csak maga az iromány kapcsán, hanem Aiwangernek a szemrehányásokra történt arrogáns reagálása miatt is. Először tagadta, hogy bármi köze lenne az ügyhöz. Miután fokozatosan napvilágra került az igaság, kénytelen volt egy lagymatag bocsánatkérést megtenni.  Ez alig hangzott el, máris támadásba lendült, miszerint a holokauszttal visszaélve folytatnak ellene lejárató kampányt. Akárcsak a politikai és civil szervezetek, a tartomány miniszterelnöke, a Keresztényszociális Unió vezetője, Markus Söder is kemény szavakkal ítélte el a történteket. Egyben felkérte koalíciós partnerét huszonöt kérdés mielőbbi megválaszolására, amitől tisztázást várt. Ettől tette függővé a további együttműködést. Egyébként Söder rendszeresen kiáll az zsidógyűlölet ellen, tartományát előszeretettel nevezi az antiszemitizmus elleni küzdelem fellegvárának.

A válaszok beérkezése és egy személyes megbeszélés után Söder vasárnap úgy döntött, hogy nem bocsátja el Aiwangert. Többek között hivatkozott az őszinte megbánásra, arra, hogy a felrótt vádak nem voltak egyértelműen bizonyíthatóak, valamint arra, hogy Aiwanger az utóbbi évtizedekben semmilyen jelét nem mutatta a szélsőjobboldali gondolkodásmódnak. Ugyanakkor  Söder felrótta helyettesének az ügyetlen válságkezelését. Az elvesztett bizalmat pedig, mondta, újra meg kell szereznie. Végül felszólította Aiwangert, vegye fel a kapcsolatot zsidó szervezetekkel.

Söder okfejtése annál is inkább meglepő, mert a magvádolt politikus a kérdések egy jelentős részére kitérő választ adott, sok mindenre állítólag nem is emlékszik, például az iskolai fegyelmi bizottság ülésére sem.

Öt héttel a tartományi parlamenti választások előtt politikai ellenfelei nem fukarkodnak Söder bírálatával és buzgón utalnak Aiwanger múltjának barna foltjaira. Katharina Schulze, a Zöldek miniszterelnök-jelöltje így foglalta össze a ZDF közszolgálati televízióban a véleményét: „A bajor tartományi kormányban az antiszemitizmus puszta látszata is árt Bajorország hírnevének, és azt hiszem, Markus Söder ma bizonyíthatta volna a tisztánlátást. Tisztesség helyett azonban a hatalom megtartása és a taktika mellett döntött.” Ezzel arra utalt, hogy a választásokat a CSU önmagában nem tudja megnyerni, emiatt szüksége van a Szabad Választókkal való szövetségre. A szociáldemokrata Párt (SPD) főtitkára, Kevin Kühnert nem tartja őszintének Aiwanger válaszait. Ezzel szemben Söder és Aiwanger hetfőn napirendre tért az ügy felett, mintha mi sem történt volna.

A leginkább érintettek, a zsidók képviselői is kétségbe vonják Aiwanger őszinteségét. A Szombat kérésére a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke az alábbiakat nyilatkozta: „Összességében a miniszterelnök döntése számomra érthető. Azonban, ahogyan Hubert Aiwanger kezeli a vádakat, az továbbra is irritáló. Újra és újra hangsúlyozta a személye elleni politikai kampányt, és csak későn határozta el magát a bocsánatkérésre. Számomra eddig nem tűnik úgy, hogy Hubert Aiwanger valóban felfogta volna a vádakat és az iskolában tanúsított viselkedésének súlyát.”

Németország egyik legismertebb zsidó vezetője, Charlotte Knobloch, München és Felső Bajorország Izraelita Hitközségének elnöke a Deutschlandfunk rádióban elmondta, hogy Aiwanger felvette vele a kapcsolatot és bocsánatot kért. Ő azonban ezt nem fogadta el. Söder döntését ugyanakkor politikai okokból elfogadhatónak tarja. Elbocsátás esetén Aiwanger valószínűleg kihasználta volna a helyzetet a maga javára, sikerrel. Ez szerinte még nagyobb katasztrófa lett volna. Majd hozzátette: „Helyre kell állítania a bizalmat, és világossá tennie, hogy tettei a demokrácia és a jog alapján állnak. A zsidó közösség ajtaja mindig nyitva állt előtte.”