Az ukrajnai zsidók és az orosz invázió

Írta: Szombat - Rovat: antiszemitizmus, Politika, Történelem

Ukrajnában több tízezer, magát zsidónak valló ember él, ami jelentős szám a diaszpórában.

Orosz rakétabecsapódás nyomai Kievben (Forrás: Wikipedia)

Az európai zsidóságról szóló, 2020-as demográfiai tanulmány 43 000 főre teszi számukat. Ők olyan ukrán állampolgárok, akik zsidóknak vallják magukat. Más becslések szerint, ha a zsidó felmenőkkel rendelkezők számát is figyelembe vesszük, a fenti szám négyszeresét vagy ötszörösét kaphatjuk – tekintette át helyzetüket a Forward című amerikai zsidó lap.

Az évszázados antiszemitizmus és a pogromok ellenére a becslések szerint a második világháború előestéjén Ukrajna területén 1,5 millió zsidó élt. Közülük körülbelül 1 millió zsidót öltek meg a holokausztban. Az 1989-es népszámlálás becslése szerint a Szovjetunió felbomlását megelőzően közel félmillióan éltek Ukrajnában. A Szovjetunió összeomlása után, a zsidók közel 80%-a Izraelbe vagy más országba távozott. A 2020-as demográfiai felmérés szerint a 43 000 zsidóból álló „törzsnépesség” mellett mintegy 200 000 ukrán technikailag jogosult lehetne az izraeli állampolgárságra.

Kiev Korál zsinagóga

Hol él a legtöbb ukrajnai zsidó?

Zsidók országszerte élnek Ukrajnában, de természetesen itt is főleg a nagyvárosokban találhatók. Az alábbi számok nem egyeznek a fenti becslésekkel, mert elsősorban a helyi zsidó szervezetek tájékoztatásán alapulnak.

  • Kijev: a fővárosában mintegy 110 000 zsidó él, és fél tucat aktív zsinagóga működik.
  • Dnyipro: a kommunista korszakban a több katonai komplexum miatt tiltott terület volt, ma körülbelül 60 000 zsidó lakja.
  • Harkiv: az orosz határhoz közel fekvő iparváros Ukrajna egyik legnagyobb városa, mintegy 45 000 zsidó lakik itt.
  • Odessza: ebben a déli kikötővárosban szintén 45 000 zsidó él, négy aktív zsinagógával, egy zsidó múzeummal.
  • Uman: ebben a kisvárosban található a 18. századi breszlovi Nahman haszid rabbi sírja, akinek jorcajtja évente több tízezer haszid zsidót vonz Izraelből és Észak- Amerikából. De néhány száz zsidó, többnyire izraeliek élnek itt az év többirészén.

Mihez kezdenek most?

Természetesen mindenkit Ukrajna szerte megráztak az események, Odesszában Shlomo Baksht rabbi elmagyarázta az árván maradt gyermekeknek, hogy „háború van, de nem ők a célpontok”. Több hírportál is beszámolt róla, hogy a zsidók igyekeznek elhagyni a régiót. De az egyrészt minden oldalról kirobbant erőszak, másrészt a már lezárt országhatárok okán sok helyi zsidó egyelőre kénytelenek maradni. Ez persze igaz a nem zsidó állampolgárokra is.

Persze itt is élnek olyan zsidók, akik – főleg a Szovjetunió idején – asszimilálódtak, s most hazafias érzelmektől átitatva Ukrajna védelmére kelnek. Maga az ukrán elnök Volodimir Zelenszkij hazafias megnyilvánulásaiban többször is emlegette zsidó felmenőit.

Hogy jön a képbe Zelenszkij zsidósága?

Ukrajna első zsidó családból származó elnöke, aki ezt megelőzően humorista volt, bár nem vallásos, az elmúlt években elkezdett a zsidó identitására hivatkozni és nyilvánosan szolidaritást hirdetni Izraellel.

A választási kampány során néhány antiszemita támadás érte, ennek ellenére a 2019-es választásokat elsöprő fölénnyel nyerte meg. Zelenszkij népszerűségi mutatói idővel csökkeni kezdtek: az országa korrupciós problémáit, ígéretével ellentétben, nem sikerült megoldania.

Kár tagadni, hogy az ultranacionalizmus növekedésével folyamatosan nőt az antiszemitizmus is az országban. Az elmúlt években a nacionalizmus már komoly problémává vált Ukrajna szerte. Oroszország ezt most kihasználja, és a propagandájában azt hangoztatja, hogy az ukrán „nácikkal” le kell számolni, és ezért vonulnak be egyfajta „békefenntartóként”:

„A cél az, hogy megvédjük az embereket, akik az elmúlt nyolc évben zsarnokságnak és népirtásnak voltak kitéve. Ezért Ukrajna demilitarizálására és nácitlanítására fogunk törekedni” – mondta Putyin az invázió megkezdése előtt.

Zelenszkijt, akinek családtagjai haltak meg a holokausztban, érthető módon különösen érzékenyen érintette ez a fajta retorika. Csütörtökön az ukrán kormány Twitter-fiókján megosztott egy karikatúraszerű képet, amin egy Putyin arcú Adolf Hitler mosolygott azzal a szöveggel, hogy: „Ez nem egy ’mém’, hanem a valóság, amiben mi és önök élünk.”

Hogy kapcsolódik ehhez Izrael?

Az orosz-izraeli és az ukrán-izraeli diplomáciai kapcsolatok bonyolultak. Izrael a kirobbant orosz-ukrán konfliktus elején megpróbált egyensúlyozni, és egyfajta semleges pozíciót felvenni. Izraelnek figyelembe kell és kellett is vennie, hogy szomszédja, Szíria Moszkva szövetségese, ezért csütörtökig Jeruzsálem nem mondta ki, hogy Oroszország agresszor.

Csütörtökön Jair Lapid izraeli külügyminiszter határozottan elítélte az inváziót. Naftali Bennett miniszterelnök azonban az ukránokkal való szolidaritását kifejező nyilatkozatában elzárkózott az oroszok elítéléstől. Izrael a Jewish Agency (Szochnut) közreműködésével igyekszik mindent megtenni az ukrajnai zsidók és családjaik Izraelbe menekítése érdekében.

Forward – Szabó Gyula

támogatás
Pop up banner1

Címkék:háború, propaganda, Ukrajna, zsidók

[popup][/popup]