Az orosz hatalom bezáratta a moszkvai Gulag múzeumot

Barbara Kirshenblatt-Gimblett a varsói Polin Zsidó Történeti Múzeum állandó kiállításának főkurátora posztolta a facebookon beszámolóját, akivel korábban a Polinról készítettünk interjút.

Megdöbbentett, hogy a Moscow’s Gulag History Museum, amelyet 2001-ben alapítottak, bezárásra kényszerült, ugyanakkor mindig is azon csodálkoztam, hogy egyáltalán létrejöhetett. Rendkívül bátor múzeum volt. A múzeum bezárt, és a honlapjuk is elérhetetlenné vált. Mi lesz a fontos gyűjteményükkel? Az új igazgató szerint mindent megőriznek. Remélem, így lesz. Felbecsülhetetlen értékű. Lyubov Lavrova szerint a Gulag Történeti Múzeum helyét a Szovjet Népirtás Múzeuma veszi át.

A régi, már nem elérhető honlapjukról:

„A múzeumot 2001-ben alapította Anton Vladimirovich Antonov-Ovseenko, neves történész, publicista és közéleti személyiség, aki maga is megjárta Sztálin börtöntáborait mint a »nép ellenségének« fia. A múzeum alapítója a moszkvai Kulturális Főosztály. 2012-ben Roman Vladimirovich Romanovt nevezték ki a múzeum igazgatójává.

Az első kiállítás 2004-ben nyílt meg a Petrovka utcai épületben. A tárlat részeként a tábori mindennapok részleteit rekonstruálták: egy fogolybarakk részletét, egy büntetőzárkát és egy őrtornyot az udvaron. A fő kiállítótér mindössze 100 négyzetmétert foglalt el.

2012-ben, a moszkvai kormány döntése alapján a múzeum új épületet kapott az 1. Szamotyocsnij közben. Ennek területe négyszer nagyobb volt, mint a Petrovka utcai múzeumi épületeké összesen. A nagyszabású felújítás és múzeumi célokra való átalakítás két évig tartott. Az első kiállítás az új épületben 2015. október 30-án nyitotta meg kapuit…

Az állandó kiállítás, „A Gulag az emberek életében és az ország történetében” 2018. december 10-én, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 70. évfordulóján nyílt meg.

2021-ben a Gulag Történeti Múzeum elnyerte az Council of Europe Múzeumi Díját. A strasbourgi ünnepségen a PACE elnöke, Rik Daems adta át az oklevelet és Joan Miró „Nő gyönyörű keblekkel” című bronzszobrát Roman Romanov igazgatónak. A szobor vándordíj, amely egy évig marad a díjazott múzeumban. A Gulag Történeti Múzeum a második oroszországi intézmény volt, amely elnyerte ezt az elismerést.

„A Gulag Történeti Múzeum ritka őszinteséggel közelít a 20. század emberi jogi, demokratikus és jogállamisági kérdéseinek rendkívül összetett problémáihoz, miközben világos kapcsolatot teremt a demokrácia és az emberi jogok mai európai kihívásaival. Ez a múzeum példaként szolgálhat más európai intézmények számára abban, miként lehet jól dokumentált és megrendítő emléket állítani a múltnak, és hogyan lehet ösztönözni a demokratikus állampolgárságról való gondolkodást, különösen a fiatalabb generációk körében” – jegyezte meg Roberto Rampi, a díjbizottság képviselője.”

Íme a már megszűnt Gulag Történeti Múzeum egy pillanatképe egy néhány évvel ezelőtti látogatásomról.

További részletek a bezárásról a The New York Times cikkében:

„Oroszország eltávolítja a Gulagot a moszkvai Gulag Történeti Múzeumból. A múzeum a Szovjetunió által saját népe ellen elkövetett brutalitás történetét őrizte. Mostantól a náci háborús bűnökre fog összpontosítani.”

„Vladimir Putin elnök az ukrajnai invázió igazolására hamisan úgy állította be a kijevi kormányt, mint a náci fenyegetés folytatását Oroszországgal szemben. Kétségtelen, hogy a Szovjetunió polgárai szörnyűségeket szenvedtek el a nácik keze által, a Kreml azonban régóta igyekszik kisebbíteni a Szovjetunió saját népe ellen elkövetett bűneit.

„A jelenlegi hatalom számára rendkívül kényelmetlen minden emlékeztető az orosz állam bűneire” – mondta Nikita Sokolov történész és szerkesztő, aki jelenleg Németországban él. „Egy győztes népnek csak győztes történelme lehet – nem lehetnek benne sötét fejezetek…”

Az új Emlékezet Múzeuma olyan kiállításokat is tartalmaz majd, mint egy leningrádi lakos lakószobájának rekonstrukciója a hosszú ostrom idejéből – áll a közleményben. Idézték Natalya Kalashnikova új igazgatót is, aki így fogalmazott: „Az egyik kulcsfontosságú célunk, hogy a mai generációban erős elutasítást alakítsunk ki a nácizmus minden megnyilvánulásával szemben.”

Vladimir Putiyn ismét nagy hangsúlyt fektet arra, amit Oroszország Nagy Honvédő Háborúnak nevez, vagyis a második világháborúra, amikor Adolf Hitler 1941-ben megtámadta a Szovjetuniót. A háborúban becslések szerint 27 millió szovjet állampolgár vesztette életét.

A Kreml többször is azt sugallta, hogy Ukrajna invázióját a Nyugat azon tervei váltották ki, hogy az országot Oroszország elleni támadások kiindulópontjává tegye.

Putyin igyekszik „olyan világképet teremteni, amelyben Oroszország mindig áldozat és soha nem agresszor” – mondta Szokolov történész.”