Az izraeli hadsereg és Joe Biden kormánya

Az Izraeli hadsereg (IDF) vezérkari főnökének bőven van oka aggodalomra az új elnökkel kapcsolatban.

A visszaszámlálás elkezdődött és addig tart, amíg a megválasztott elnök, Joe Biden be nem lép a Fehér Házba és át nem veszi Donald Trumptól az elnöki teendőket.

Bár az eskü letétele után Biden valószínűleg nem a külpolitikát tekinti majd első számú feladatának, a Pentagon az átmenetet intéző csapatát már kiválasztotta. A listán számos olyan ember található, akik éveket tölttöttek el a védelem, a külpolitika, az energiaügy, a technológia és más ágazatok területén, a vezető agytörsztöket is beleértve.

Várhatóan a Biden-adminisztráció sok tekintetben az ellenkezőjét teszi majd annak, ami elődje próbált megvalósítani, különösen ami a Közel-Keletet illeti. Néhány országgal szemben engedékenyebb, másokkal szemben kritikusabb lesz.

Izrael számára, amely szoros kapcsolatot ápolt a Trump-adminisztrációval (egyesek szerint éppenséggel kivételes bánásmódot élvezett) elengedhetetlen a két ország közötti erős kötelék fenntartása, különösen biztonságpolitikai szempontból.

Amir Bohbot, az izraeli Walla News tudósítója csütörtökön elárulta, hogy Aviv Kochavi, az IDF vezérkari főnöke aggódik a hamarosan hivatalba lépő Biden-adminisztráció várható lépései miatt: elsősorban azért, hogy miként viszonyul majd Iránhoz és annak agresszív lépéseihez a régióban.

Van ok az agoodalomra?

Izrael az iráni nukleáris programot tekinti első számú problémának. Benjamin Netanjahu, Izrael harcias miniszterelnöke a Trump-adminisztrációval közvetlen közelről együttműködve kezelte az Iráni Iszlám Köztársaság ügyét.

Biden tervei között szerepel az Iránnal kötött egyezmény újratárgyalása, amelyből Trump két évvel ezelőtt kivonult. Ez nemcsak Amerika és Izrael szövetséges viszonyában jelent diplomáciai kihívást, hanem a katonai kapcsolatok terén is. Kochavi aggódik amiatt is, hogy Biden alatt Washington engedékenyebb lesz, amikor életbe léptetik a régi egyezményt Teheránnal, vagy abban az esetben ha új tárgyalásokra kerülne sor.

Többen úgy vélik, hogy Irán folytatni fogja az atomfegyver-arzenál, valamint a nukleáris robbanófejek hordozására alkalmas ballisztikus rakéták előállítására tett kísérleteit.

A több mint ezer, rövid és közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával rendelkező Iránt többek között azzal gyanúsítják, hogy továbbra is fegyvereket csempészik különböző országoknak és nem állami szereplőknek egyaránt. Például a Hezbollahnak, amely megerősítette állásait Izrael északi határa mentén, valamint a Hamásznak a Gázai-övezetbe.

Mindeközben Szíria – amelyet a polgárháború során Irán és Oroszország is támogatott – azt követeli, hogy az Egyesült Államok vonja ki csapatait al-Tanf-ból, egy olyan stratégiai ponton elhelyezkedő sivatagi helyőrségből, amely az iraki határnál található és amely csak néhány mérföldre van jordániai határtól. Az iráni és az Irán által támogatott csapatok nem messze állomásoznak al-Tanf-tól, és az Amerikai visszavonulás szabad utat biztosítana számukra, hogy újabb fegyvereket csempészhessenek a Hezbollahnak, illetve megerősítsék jelenlétüket az országban.

Azonban nem kizárólag a szíriai események kongatták meg a vészharangot Kochavinál. A szomszédos Libanonban zajló folyamatok is fenyegetőek számára, ahol a Hezbollah súlyos politikai szereplőként van jelen. Mivel az ország pusztító gazdasági válsággal néz szembe, aggodalomra adhat okot, hogy a Biden-adminisztráció esetleg engedményeket tehet a kormánynak (amiből a Hezbollah is nagy hasznot húzhat) annak érdekében, hogy megakadályozza az ország további hanyatlását.

Ez kétszeres, ha nem háromszoros iráni fenyegetés, amellyel az izraeli hadseregnek és Kochavinak továbbra is számolnia kell.

Eközben Kochavi még mindig arra vár, hogy lezárhassa a tárgyalásokat a légierőnek szállítandó új szállító helikopterek, valamint életciklusuk végéhez közeledő vadász- és más repülőgépek ügyében. A hadseregben évek óta halogatják bizonyos új alakulatok létrehozását.

Noha a Biden-kormány nem fogja késleltetni az ügyleteket, Izrael most amiatt is aggódik, hogy Izrael katonai fölénye (Qualitative Military Edge –QME) veszélybe kerülhet, mert az Egyesült Arab Emírségek 50 darab F-35-ös lopakodó vadászgépet kapna az USA-val kötött milliárdos fegyvermegállapodás részeként.

Október végén Anthony Blinken, Biden legfontosabb külpolitikai tanácsadója újságírói kérdésre elmondta, hogy nem elégedett a Trump-kormány azon döntésével, amely szerint a világ legfejlettebb vadászgépeiből adnak el az Egyesült Arab Emírségeknek.

Nem valószínű azonban, hogy Biden felmondaná az egyezséget, ugyanis ő maga is részt vett a két szövetséges közötti 2016-os tárgyalásokon, ahol 38 milliárd dolláros, tíz évre kiterjedő megállapodást kötöttek. Ez az USA történelmének legnagyobb katonai segélycsomagja. Bidennek most meg kell mutatnia, miként garantálja kormánya Izraellel katonai fölényét.

Irán, a várva várt új alakulatok létrehozása, Izrael katonai fölényének fenntartása csupa olyan ügy, amelyek miatt Kochavinak bőven van oka nyugtalanságra.

Jerusalem Post – Bretter Dávid