„Akkor írt, amikor éppen nem a holttesteket égette”

Írta: Németh Ványi Klári - Rovat: Politika

Hunyadi Zsomborral, a jeruzsálemi Héber Egyetem jiddis tanszékének doktorával, Zalmen Gradowski Múlt és Jövő kiadó gondozásában megjelent Auschwitz tekercs és a Pokol szívében szövegeinek fordítójával beszélgettünk.

Zalmen Gradowski és felesége egy békebeli felvételen

Sokakban él az a tévhit, hogy a jiddis nyelv a Holokauszttal együtt pusztult el. Hányan maradtak meg azok közül, akik beszélik a nyelvet? Ön, hogyan találkozott a jiddissel, miért kezdte tanulni?

Tévedés lenne azt állítani, hogy a jiddis nyelv elpusztult a holokauszttal együtt. AzEthnologue nyelvkatalógusának 1991-es közlése szerint a jiddist világszerte másfél millió ember beszélte. Sajnos nem rendelkezem pontos statisztikai adatokkal a nyelv mai számszerűsíthető helyzetét illetően, de még a pesszimista becslések is a jiddis beszélők számát megközelítőleg 700 000-re teszik. Ez a szám magában foglalja a legnagyobb létszámú, jiddisül beszélő zsidó ultra-ortodox közösségeket, melyek nagyrészt az Egyesült Államokban és Izraelben élnek, illetve a világ többi részén élő anyanyelvi beszélőket, valamint azokat, akik a jiddist saját anyanyelvük mellett még elsajátították. Ez természetesen meg sem közelíti a holokauszt előtti 10 millió felettire becsült számot, de összehasonlításképp érdemes megjegyezni, hogy jiddisül többen beszélnek ma a világon, mint Európában izlandiul (kb. 331 000), feröeri nyelven (kb. 70 000), illetve ruszinul (kb. 60 000). A jiddis nyelvvel egyetemi tanulmányaim során kezdtem komolyabban foglalkozni. AZ ELTE Hebraisztika és Asszirológia Tanszékén Komoróczy Szonja Ráhel tartott több kurzust, melyek egy része a jiddis irodalom- és kultúrtörténetet tárgyalták, más részük pedig jiddis nyelvórákat kínáltak kezdő, illetve haladó szinten a nyelvet elsajátítani kívánó hallgatók számára. Engem személyesen a jiddis irodalom ragadott magával és inspirált arra, hogy a nyelvet és a kultúrát komolyabban, mélységeiben elsajátítsam. A jiddis irodalomban egy olyan irodalmi képzeletvilággal találkoztam, amely egyrészt nagyon ismerős volt, hiszen fejlődésében alapvetően európai mintákat követett és használt fel, másrészt teljesen ismeretlen volt, mivel olyan motívumokból, forrásokból és hagyományokból táplálkozott, melyek a holokauszt következtében nagyrészt valóban eltűntek Kelet-Európában. Budapesti tanulmányaim befejezése után a jeruzsálemi Héber Egyetemre jelentkeztem, ahol a világon egyedülállóan, 1952-ben megnyitott, önálló jiddis szak mesterképzésének keretein belül tanulhattam.

Hol található az eredeti Gradowski kézirat? Ezt kapta kézhez, ezt fordított?

Az Auschwitz-tekercs címet Bernard Mark történész adta annak a gyűjteményes kötetnek, mely 1977-ben, Mark felesége, Eszter Mark gondozásában jelent meg, és amely többek között Zalmen Gradowski egyik megtalált kéziratának szövegközlését is tartalmazta. A Ber Mark által közölt szöveg eredetije a szentpétervári katonai orvosi múzeum levéltárában férhető hozzá. A Múlt és Jövő által kiadott kötet másik szövegrészlete, A pokol szívében, az Auschwitz-tekercs megjelenésének évében, 1977-ben, Chaim Wolnerman gondozásában jelent meg. Wolnermannak 1945-ben kínálták megvételre a krematóriumok közelében elrejtett dokumentumot. Elmondása szerint rögtön felismerte a dokumentum történelmi értékét, de azt nem tudta, hogy azokat egy Sonderkommandóban kényszermunkát végző rab írta. Néhány hónap alatt sikeresen kibetűzte és lemásolta a meglehetősen nehezen olvasható szöveget. A háború lezárulását követően Wolnerman Izraelben telepedett le, a költözés során Gradowski eredeti szövege azonban elveszett, így e szövegrészlet kiadása az általa átmásolt kéziraton alapszik, amely a mai napig fia, Yosi Wolnerman tulajdonában van. Wolnerman kézirata néhány oldalának fényképei a Yad Vashem levéltárában férhetők hozzá. E néhány oldal átírását a jiddis holokausztirodalom kutatója, Mirjam Trinh bocsátotta rendelkezésemre. Ezen kívül a magyar fordítás elkészítéséhez Wolnerman és Mark kiadott szövegeit használtam.

Nagyon megrongálódtak a szövegek?

A szentpétervári katonai orvosi múzeum levéltárában található szöveget nem volt lehetőségem megtekinteni, így annak fizikai állapotáról nem tudok nyilatkozni. Bernard Mark szövegközlésében jól látható számos kihagyás, Mark több ponton megjegyzi, hogy a szöveg olvashatatlan, a kihagyásokat a szöveg magyar fordításában is jeleztük. Wolnerman elbeszélése szerint a szövegek roppantmód megrongálódtak, emiatt döntött úgy, hogy rögtön átmásolja Gradowski kéziratát, mely csupán ennek köszönhetően maradt fenn. Mindenképp fontos hangsúlyozni, hogy Gradowski, más Sonderkommandós társaihoz hasonlóan csak rögtönzött tárolóeszközöket tudott felhasználni, melyekbe írásait elrejthette. Ezek a fém tárolóedények a kéziratokat nem tudták megfelelőképp megóvni az időjárás viszontagságaitól, így azok fizikai állapota rendkívül gyorsan romlott. Gradowski írásai esetében szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen a megtalált kéziratok nagyrészt, ha még nehezen is, de olvashatóak voltak. Ez nem mondható el a többi sonderkommandós kéziratról, hiszen bizonyos esetekben a megtalált szövegek már teljesen olvashatatlanokká váltak.

Mi jelentette a legnagyobb kihívást a fordításnál?

Zalmen Gradowski szövege több ponton is rendkívül problematikus. A szöveg nyelvileg nem nehéz, Gradowski nyilvánvalóan sok időt szentelt szövege megszerkesztésére és letisztázására. A problémát leginkább Gradowski stílusának megfelelő, szöveghű átadása jelentette. Gradowskinak ismerten, már a háború előtt irodalmi aspirációi voltak, így a Sonderkommandóban átélt borzalmakat is egy sajátos irodalmi formában kívánta megjeleníteni. Ez a forma az irodalmi dilettantizmus és a krematóriumban tapasztalt események erejének egy nagyon furcsa elegyét eredményezte. Gradowski sokszor roppant repetitív formában írt, vagyis jelzőket, kifejezéseket többször megismételt egy mondaton belül, a mondatok szintaktikai kötöttségeitől eltekintett, sokszor nem használt egyáltalán központozást. Ez a jiddis eredeti szövegnek egy bizonyos dinamikát kölcsönöz, de ez sajnos átadhatatlan volt a magyar fordításban anélkül, hogy az a szöveg eredeti értékén a magyar fordításban ne rontott volna, így fő célom az eredeti szöveg stiláris alapelemeinek visszaadása volt olyan módon, amely nem lehetetleníti el a szöveg megértését a magyar olvasó számára. A fordítás során úgy éreztem, hogy roppant fontos nyelvileg is megőrizni a közvetlenséget az elbeszélő és az olvasó között, és nem elidegeníteni a kettőt egymástól.

Ön az első, aki magyar nyelvre ültette át a szöveget, senki nem próbálkozott meg vele?

Igen, a szöveg a Múlt és Jövő kiadásában került egészében először a magyar olvasó elé. Az egyesülés című fejezetet pedig fordításban a világon először a magyar olvasók olvashatják. Ez a rövid részlet a készülő, de majd szeptemberben megjelenő német kiadásban is szerepelni fog. Gradowski szövegéből nagyobb részletek Gideon Greif interjú-kötetének előszavában is találhatóak, amely az Auschwitz-tekercs – A pokol szívében szövegének kiadását néhány hónappal megelőzve jelent meg magyarul. Bár itt meg kell jegyeznünk, hogy Greif könyvében a jiddis eredeti héber fordítását használta fel a szerző, a kötetet ezután németre, majd angolra is lefordították, tehát a magyar fordítás Gradowski szövegének áttételes átültetését adja.

Ön írta az előszót, a bevezető tanulmányt is, és Ön is szerkesztette a kötetet. Hogy talált Önre a feladat?

Gradowski szövegének kiadása Kőbányai Jánosnak, a Múlt és Jövő Kiadó vezetőjének köszönhető. János a szöveg egy részét annak francia kiadásában ismerte és ő keresett meg azzal, hogy a szöveg jiddis eredetijét lefordítsam. Mivel alapvetően a jiddis holokausztirodalom nem áll a tanulmányaim és a kutatási területem középpontjában, így a fordítás során igyekeztem minél többet megtudni Gradowski szövegének keletkezés-történetéről, Gradowski hátteréről, sorsáról, és természetesen a Sonderkommandóról. A fordítással párhuzamosan kiterjedt kutatómunkát folytattam, melynek eredménye végül a bevezető tanulmány megírása volt. János már a fordítási projekt legelején ragaszkodott hozzá, hogy a szöveg jiddis aspektusát megvilágítsam, végül ez a törekvés vezetett egy átfogóbb szemléletű tanulmány megírására.

Mit gondol, miért szól ki hozzánk, olvasókhoz Zalmen Gradowski? Miért akar ennyire intim viszonyt kialakítani velünk?

Ez valóban nagyon furcsa vonulata Gradowski szövegének. Úgy érzem, egyrészt közelítette magához, másrészt távolította olvasóit. Érdekes módon szövege címzettjeként a jövő történészeit teszi meg, de ahogy Ön is írja, a szöveg maga sokkal intimebb, mint a deportálás, majd a krematóriumok világának faktuális leírása. Én a fordítás során úgy éreztem, hogy Gradowski megpróbál azonosulni egy külső szemlélő nézőpontjával, akivel nem csupán a haláltáborok valóságát, hanem elpusztult világának, múltjának, feleségének, családjának és a krematóriumokban eltöltött mindennapjainak fájdalmát is meg akarja osztani. Bevezetőjében arra kéri az olvasót, hogy hullajtson néhány könnyet, mikor rá és családjára gondol, hiszen ki más lehetne, aki valaha emlékezni fog rájuk. Gradowski úgy élte mindennapjait Auschwitzban, hogy tudta, már egész családja elpusztult. Arra kéri kézirata megtalálóját, hogy szövegével együtt feleségével készült közös fényképüket is közöljék. Ezáltal mi mindannyian, a szöveg minden olvasója Gradowski élete megőrzőjévé, bizonyos formában családtagjává válunk. A személyes emlékezet továbbadása pedig roppant érzelmi közvetlenséget feltételez.

Biztos lehetett abban, hogy megtalálják a tekercseket?

Gradowski egyáltalán nem lehetett biztos abban, hogy az elrejtett kéziratokat a háború végén megtalálják. Emiatt is rejtett el több, különböző helyen kézirat-részleteket. Feltehetően nem is sikerült Gradowski minden iratát megtalálni, bár ezzel kapcsolatban nem rendelkezünk bővebb ismeretekkel.

Mikor írhatta őket, hol rejtegethette? Az SS-ek és a kápók mindent tudtak, ami a foglyoknál van, hogy maradhattak meg ezek?

A Sonderkommando tagjaival az SS katonák és a kápók is – a többi auschwitzi rabtól eltérően – engedékenyebben bántak. Ennek részben az volt az oka, hogy olyan betanított munkát végeztek, melyet nem lehetett gyorsan új rabokkal pótolni. Így őreik számos dolgot megengedtek a Sonderkommandósoknak. A gázkamrába küldöttek sokszor élelmiszert hoztak magukkal, melyet a Sonderkommando tagjai elvehettek, és bár tilos volt az öltözőben a meggyilkoltak bármilyen hátrahagyott értéktárgyát eltulajdonítani, az élelmiszerekre vonatkozóan a tiltást nem vették szigorúan, és szemet hunytak azok eltulajdonítása fölött. A Sonderkommando tagjai elkülönítve, saját barakkjukban voltak elszállásolva, ahol a többi auschwitzi rabtól eltérően nagyobb kényelmet élvezhettek. A rabok valóban nem tarthattak maguknál semmilyen tárgyat, a Sonderkommando szálláshelyét viszont nem vizsgálták át. A Stubdienst (ʻháziszolga’) volt felelős a szálláshely rendben tartásáért és tisztaságáért, ezen túl azonban nem ellenőrizték különösképp a Sonderkommandósok a krematóriumon kívüli elfoglaltságait. Gradowski tehát írásait abban az időben írta, mikor nem az öltözőkben, a holttestek szállításán, vagy elégetésén dolgozott. A krematóriumban vagy a gázkamrákban végzett munka műszakokra volt felosztva, de a műszakok ideje a deportálások számától és a Sonderkommandóban dolgozó rabok aktuális számától függően változott.

Honnan szerzett papírt és tollat?

Slomo Dragontól, a Ber Mark által közölt kéziratcsomó megtalálójától tudjuk, hogy többek között ő is szerzett papírt Gradowski számára. Papírt és írószereket az élelmiszerekhez hasonlóan az elgázosított raboktól szereztek. A deportált zsidók sokszor naplót, levélpapírt hoztak magukkal Auschwitzba, melyeket a ruháikkal együtt az elgázosítást megelőzően levetettek, ezeket pedig a Sonderkommando tagjai magukhoz vették. Auschwitzban tiltott volt az írás, így a papírt nagy kockázatot vállalva, az őrök figyelmét kijátszva tudták a rabruhába rejteni, majd a szálláshelyen átadni azoknak, akik arra igényt tartottak. Gradowski nem az egyetlen olyan rab volt, aki a Sonderkommando krónikása lett, de szövege a leghosszabb és legrészletesebb, irodalmilag a legkidolgozottabb azok közül, melyeket Auschwitzban találtak.

 

támogatás

Címkék:Auschwitz tekercs, Gradowski

[popup][/popup]