A vegyes (zsidó és arab) lakosságú város Izrael jövőjét mutatja?

Írta: Szombat - Rovat: Külpolitika, Politika

Nof Hagalil, a korábban Nazareth Illit néven ismert település komoly fejlődésnek nézhet elébe

Nof Hagalil

A település új elnevezését a 2019-ben megrendezett népszavazás hitelesítette. A korábbi stagnáló városban alapvető változások zajlanak.

Az ország északi részén, Alsó-Galileában, az ősi (jelenleg keresztények és muszlimok lakta) Názáret tőszomszédságában található Nof Hagalil  városában mintegy 50 ezren élnek: szekuláris zsidók (60%), arabok (28%) és ultraortodox zsidók (10%). Tíz év múlva a népességszám a mostani kétszeresére nőhet, ami példaértékű lehet a zsidó államban.

Egy séta során látható, hogyan épül a várost a tengerparti Haifával összekötő könnyűvasút 12 milliárd sékelből. A kormányzat negyedben 22 irodaépületet húznak föl. 400 millió NIS (sékel, azaz összesen 122 millió dollár) beruházásból teremtenek új munkahelyeket. Néhány hónapja fogadták el a város északi részének rendezési tervét.

Az új fejleményekhez tartozik, hogy Nof Hagalil a háború elől menekülő 800 új bevándorlót fogadott be Ukrajnából, és helyezett el 300 lakásban 2022 első félévben.

Ronen Plot, aki főpolgármesterként hat éve irányítja a települést, a demográfiai szerkezet vegyes jellegének megőrzése mellett a magas képzettségű munkaerő vonzását tartja elsőrendű fontosságúnak. Az nem könnyű feladat, hiszen nem messze, Haifán van a Matam ipari park, a nagyváros mellett pedig a Yokne’am high-tech park. Nof Hagalilban már működik fejlett ágazatokat befogadó ipari park. A probléma az, hogy mindeddig kevés pénzügyi és szoftverfejlesztő cég telepedett meg ott.

A viszonylag alacsony ingatlanárak vonzóak lehetnek fiatal párok számára, akik számára Tel Aviv és a központ túl drága. Nof Hagalil sok kétszobás lakást kínál eladásra átlagosan 500.000 sékelért; az ilyenek bérleti díja havi 1.800 – 2.000, a három szobásak ára 800.000 körüli, bérleti díjuk 2.000-2.500 sékel.

Plot 1974-ben alijázott a Szovjetunióból. Érkezésekor a reptéren az általa említett Netanya vagy Tel Aviv helyett ajánlották Nazareth Illit települést, amiről neki fogalma sem volt, hogy hol van. Amikor mutatták a térképen, kiderült, hogy (az egykori szovjet polgár számára) nincs is olyan messze a tengertől…

Plot korábban a Kneszet (az izraeli parlament) főigazgatójaként tevékenykedett, és „megtanulta, hogyan kell szót érteni mindenkivel”. Ismeretségeit a törvényhozókkal igyekszik a város javára fordítani.

Érkeznek a beruházók

A népességszám emelése szempontjából jelentős építési projektek indultak be. 8.500 lakás van betervezve, és ezek egy része már épül. 50 éven keresztül csupán a Har Yonah lakónegyed jött létre az ultraortodox közösség számára.

Plot szerint a városban helye van világiaknak, fiataloknak, időseknek. Az építésügyi minisztérium támogatását elnyerte Nof Hagalil, és az 500 önkormányzati bérlakás ügye is jól áll. Az év végén sorsolják ki azt az 1000 lakást, amit az állam ajánlott föl egyenként 300.000 sékellel olcsóbban. Már csak azért is szükség van erre, mert az utóbbi időben sokan költöztek a közli Afulába. Az ún. fix-áras lakásokat ott kezdték el forgalmazni, ez a konstrukció viszont mindmáig nem vált be Nof Hagalilban.

Plot szerint „aki most nem invesztál a városba, nyolc év múlva bánni fogja.” 2027-ben már négy percenként indul majd vonat innen Haifába. Most gépkocsival negyven perc az út, amit a vasúti közlekedés 20 percre rövidít.

’Küzdelem a zsidó identitásért’

Plot hivatalii idejét legtöbben a névváltozással hozzák kapcsolatba. Még rasszizmussal is vádolják; azzal, hogy szeretett volna megszabadulni a Názáret társítástól. A botrány akkor kezdődött, amikor felvettük a „Kilátással Galileára” nevet – mondja.

„Roppant zavaró volt, hogy addig két település nevét rendszeresen összekeverték, Názáret polgármesterének szóló küldeményeket hozzám kézbesítettek. Még az idegenforgalmi minisztérium is tévedett. Sokakat idegesített, hogy Afula mellett megjelent a Felső Afula település, Yokne’am mellett a Felső Yokne’am, a Názáret pedig ott volt Nazerat Illit. Hát ezért döntöttünk a népszavazás mellett.

Az arabok érdeklődése ekkor sem szűnt meg Nof Hagalil iránt. Niama Nassir, az 1976 óta működő Nazareth Real Estate Agency vezetője szerint az arab fiatalok igyekszenek szüleikhez közel élni.

“Két lehetőségük van: egyik magában Názáretben lakást tatálni. Megépült a Galil vonzó negyed, a problémát azonban nem annyira a lakáshiány jelenti, hanem az infrastruktúra (utak, óvodák) hiányosságai, amiket elhanyagoltak. Ebből a szempontból Nof Hagalil teljesen rendben van, ami nem mondható el Názáretről… Lehet, hogy ősi város, de csupán egy főutcája van, és a tervezetlen beépítés miatt gyakoriak a dugók, és nincs hol parkolni. Nof Hagalillal ellentétben, Názáretben nem büntetnek, és nem bontják le az engedély nélkül épült házakat.

Nof Hagalilban sok oroszajkú él: az 1970-es és ’90-es évek tömeges bevándorlói. A jelenlegi alijázóknak nincsenek nyelvi problémáik bankban, szupermarketben.“

A főpolgármester szerint nincsenek etnikai feszültségek..

“A város alapításától kezdődően sabatkor van közösségi közlekedés, amit egy arab názáreti vállalkozás bonyolít. Nincsenek súrlódások, minden békés. A városi tanácsban három arab képviselő foglal helyet. Nem véletlen hogy minket elkerültek a 2021 tavaszi összecsapások, a hadműveletek és etnikai zavargások egyaránt.” – mondja Plot.”

Plot bizonygatása ellenére egyes városlakók feszültségekről számolnak be, amikor az arab lakásvásárlásokra terelődik a szó. „Ha most el akarnám adni a lakásomat, a vásárló 99%-ban arab lenne – mondja egyikük. Minden egyes lakónegyedben. Ez elindította a zsidó elvándorlást. Az arabok magas árakon vásároltak, egész utcák jellege változott meg. Békében élünk egymás mellett, de vannak mentalitásbeli különbségek. Nem mindenki szereti hallgatni, hogyan olvasnak föl hangosan a Koránból.”

A helyzetet egy Facebook bejegyzés jellemzi, ami akár rasszistának is minősülhet. „Az emberek panaszkodnak, hogy el kellett hagyniuk Nof Hagalilt, most pedig ugyanazt kapják Afula város Yizrael negyedében. Zsidó identitásunkért folytatunk küzdelmet.”

A Haarec cikke nyomán Bassa László

[popup][/popup]