A Palesztin Hatóság pénznyelő gépezete

A Palesztin Hatóságnak (PH) folyósított humanitárius segély nagy része nem jut el a palesztin néphez. A Jerusalem Post cikke áttekinti, mennyire transzparens a PH gazdálkodása.

A palesztin elit exkluzív lakóparkokban él Ramallah környékén, míg egyszerű emberek ezreinek rossz minőségű, komfort nélküli otthonok jutnak.

A történet akkor kezdődött, amikor 1994-ben – a „békefolyamat” tetőpontján – Jasszer Arafat megjelent Gázában. Adománypénzek felhasználásával kötött üzleti szerződéseket és fektetett be, és egymilliárd dolláros titkos portfóliót alakított ki magának. Beszállt a Coca Colába, egy tunéziai mobilgyártó cégbe, amerikai és Kajmán-szigeteki kockázati tőke alapokba fektetett. Az Izraeltől az ott dolgozó palesztinok által fizetett adó átutalásából további milliárdot sikkasztott és helyezett el a Tel Aviv-i Leumi bankban vezetett magánszámláján. Amerikai szakértők Arafat vagyonát közel 3 milliárd dollárra becsülték.

A PH megalapítását követő három év során a költségvetés 40%-át, 326 millió dollárt tüntették el, ami tíz évvel később 700 millióra nőtt – állapították meg a könyvvizsgálók. A PH tisztviselők saját maguknak magas fizetéseket biztosítottak abból, amit másoktól elloptak.

Mahmúd Abbasz hatalomra kerülésével a nepotizmus a közszolgálat minden szintjén eluralkodott. A magas rangú tisztviselők, akik gyakran Abbasz rokonai voltak, 10.000 dollárt kaptak havonta, ami tízszerese volt a köztisztviselők javadalmának. Előbbiek a kenőpénzekből jordániai bankokban nyitottak titkos számlákat.

Míg Arafat egyenesen a PH költségvetéséből emelt át pénzeket a saját számlájára, Mahmud Abbasz két fiát (Tarek és Jasszer) bízta meg, hogy a külföldi befektetéseket saját vállalatukba kanalizálják. A Falcon konzorcium ellenőrzi a palesztin kereskedelmet. Abbasz 890.000 dollárt pumpált a Falconba, amelynek Jordániában és az Egyesült Arab Emírségekben (UAE) is vannak leányvállalatai és az amerikai cigaretták forgalmazásában monopóliumot élvez.

A 35 millió dollár értékű Al Mashreq Insurance Co. 11 fiókot működtet a PH területén; vezetője Jasszer Abbasz. A két fiú vagyonát 300 millió dollárra becsülik.

Mohammed Dahlan, Abbasz politikai riválisa állítja, hogy utóbbi 1.4 milliárd dollárt vett át az Arafat halálát követő osztozkodás alkalmával, és ebből 600 milliót eltitkolt. Mohammed Rasid, Arafat egykori gazdasági tanácsadója 100 millió dollárról tud. Dahlant viszont 2007-ben – távollétében – háromévi börtönre ítélték közpénzek elsikkasztásáért.

Abbasz kinevelte saját elitjét, palotákat épít, és híveit zárt közösségekbe telepíti Ramallah környékén. Az egyik ilyen a „Diplomáciai Negyed” nevű terület, ahol tisztviselők, biztonsági emberek és a Fatah tagjai laknak. Abbasz engedélyével épült a bevásárlóközpont. A be nem jelentett látogatókat, különösen tévés stábokat letartóztatással fenyegettek meg.

Abbasz a hozzá hű embereket bevonja az üzletekbe. Mohammed Mustafát, aki 2015-ig volt külügyminiszter, a Palesztin Befektetési Alap (PIF) elnökévé nevezte ki. Az alap részesedése az Arab Palestinian Investment Corporationból (APIC) 18%.

2009-ben Mustafa lett a Wataniya Mobile vezérigazgatója; a PIF-é a mobiltelefon-cég részvényeinek 34%-a. A Panama Papers szerint Mustafa adócsalással és pénzmosással vádolható, de Abbasz megvédi a bírósági eljárástól.

2010-ben Dahlan és felesége montenegrói állampolgárságot kapott – ez védelmet nyújtott neki Abbasz hatóságaival szemben. Két évvel később Dahlan közvetítőként lépett föl Szerbia és az UAE alelnöke és Abu Dhabi nagyhercege,  Mohammed Bin Zayed Al Nahyan közötti tárgyalásokon. Nem sokkal később szerbiai állampolgárságot is kapott, és szabadon jár-kel Európában.

A 84 éves Abbasz és Dahlan közötti harc tétje a palesztin elnökség öröklése. Jelöltjük más és más személy, és egy harmadik kandidátus is fölbukkant már.

Általános vélemény, hogy a PH korrupt. Egy közvélemény-kutatás során 1.200 palesztin megkérdezett 95.5%-a vélekedett így az Abbasz-rezsimről. Ez a feketepiacban, pénzmosásban, embercsempészetben, külföldi bankokban tartott pénzösszegekben nyilvánul meg.

A nyugati kormányzatok nem sokat törődnek a segélyek elsikkasztásával.

2013-ban az Európai Unió megállapította, hogy a PH két milliárd euróval képtelen volt elszámolni 2008 és 2012 között. Az Európai Számvevőszék szerint a PH olyan közhivatalnokai kaptak havi fizetést, akik nem voltak munkában, több ezer valódi dolgozó pedig nem. Brüsszel véleménye szerint azonban nincs szükség a közszolgáltatások reformjára.

Az USA külügyminisztériuma sem teszi közzé a PH által elkövetett sikkasztásokról szóló jelentéseket. Az amerikaiak 25 év alatt több mint 5 milliárd dollárt folyósítottak a palesztinoknak segély gyanánt. Washington folyamatosan kifizette a PH tartozásait magáncégeknek, bár Abbaszék pénzügyi felelőtlensége nyilvánvaló volt. Az USA adófizetői tartják fönn az Abbasz fivérek vállalkozásait. A Sky Advertising reklámcég kapott megbízást arra, hogy javítsa a jenkik imázsát a palesztinok körében.

Tarek és Jasszer Abbasz 2005-től 2009-ig – szerződések és alvállalkozások formájában – több mint 2 millió dollárt kapott, elsősorban a United States Agency for International Development (USAID) révén. Az ügynökség minden részletet a legnagyobb titokban tart.

A nyugati adományozó humanitárius alapok egyetlen célja, hogy Abbasznak és támogatóinak politikai erőforrásként szolgáljanak. A palesztin arabok nem kapják meg a segélyek túlnyomó részét.

Az első lépés a helyzet javítására az lenne, ha megfogalmaznák a feltételeket a PH felé, az elszámolhatóság és átláthatóság követelményével, ahogyan azt a visszaéléseket feltáró személyek követelik.

Ám mind a mai napig senki nem hirdette meg nyilvánosan, hogy szükség volna a fenti változásokra.

A Jerusalem Post cikke nyomán Bassa László.