„A magyarországi modern zsidóság krízishelyzetben van”

Május 14-én tisztújító közgyűlést tart a Mazsihisz, amelyen – a távozó  Heisler András helyébe – megválasztják a szervezet új elnökét. E pozícióért ringbe száll Dr. Grósz Andor orvos, a Kecskeméti Zsidó Hitközség elnöke is.

Dr. Grósz Andor 1951-ben született Győrben, hagyománytisztelő zsidó családban. Egyetemi tanulmányait a Szentpétervári Katona-orvosi Akadémia Általános Orvostudományi Karának repülőorvostan szakán végezte, ahol 1977-ben szerzett diplomát. 1977-től 1983-ig a Magyar Honvédség hivatásos tisztjeként csapatorvosi szolgálatot teljesített. 1983-tól az MH Kecskeméti Repülőkórházban működő Repülőorvosi Bizottság szemészeti osztályának vezetője. Szemészetből, repülőorvostanból, foglakozásorvostanból tett szakvizsgát. 1991-ben sikerrel védte meg kandidátusi disszertációját. 1992-ben kapta meg a PhD fokozatot. 1997-ben kinevezték a Repülőorvosi Kutatóosztály vezető főorvosává (MH repülő-főszakorvossá) és előléptették ezredessé. 1998-ban habilitált a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. Még ugyanebben az évben megkapta az egyetemi magántanári címet, 2010-ben az államfő az SZTE professzorává nevezte ki. 2000-ben egészségügyi menedzserdiplomát szerzett a Semmelweis Egyetemen és megbízást kapott a SZTE ÁOK Repülő- és Űrorvosi Tanszékének vezetésére, majd 2001-ben kinevezték tanszékvezetővé. 2005-2007 között a MH Kecskeméti Repülőkórház Főigazgatójaként tevékenykedett, 2007-2013-ig a Honvédelmi Minisztérium Állami Egészségügyi Központ katonai főigazgató helyettese volt, 2010-2011-ig megbízott főigazgatója, ezt követően a 2013-ig a Magyar Honvédség egészségügyi főnöke. Aktív közreműködésével lehetővé vált a MUSZOE tagjainak és közvetlen leszármazottainak teljes körű szakorvosi ellátása a Honvéd Kórházban. 2015-től a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány Kuratóriumának Elnöke. Tagja a Nemzetközi Repülő- és Űrorvosi Akadémiának, az Amerikai Repülő- és Űrorvosi Társaságnak. Ezenfelül a Magyar Repülő- és Űrorvosi Társaság elnöke és a Magyar Köztársaság képviselője a NATO Repülőorvosi Albizottságában. Jelenleg is szemész szakorvosa a MAZSIHISZ Szeretetkórházának. 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével, 2014-ben a Középkereszttel tüntették ki. 1990 óta a Kecskeméti Zsidó Hitközség elnöke, és tagja a MAZSIHISZ Közgyűlésének. Amióta elnök, megújult a zsidó temető, felújítás alatt áll a műemlékvédelem alatt álló kecskeméti Ózsinagóga, elkészült a Hitközség új díszterme. 12 éven keresztül tagja volt a MAZSIHISZ vezetőségének. Két házasságából két lánya született.

A kérdésre, hogy miért indul a 2023-as MAZSIHISZ elnökválasztáson, Grósz Andor a következőképpen válaszolt:

Azért vállalnám el, mert úgy gondolom, a magyarországi modern zsidóság krízishelyzetben van. Ez a krízis több tényezős. Szerintem legnagyobb gond, hogy a magyar neológ zsidóság számos érdekcsoportra oszlik, amelyek szétfeszítik a közösséget. A véleménykülönbségek artikulálása közben a szembenálló csoportok nem törekszenek a legcsekélyebb kompromisszumra sem. Nem feszültségmentes a MAZSIHISZ és BZSH kapcsolata sem. Úgy gondolom, hogy a Mazsihisz és a BZSH elnökének szorosan együtt kell működnie. A fővárosi Hitközség mindig is a magyar haladó zsidóság zászlóshajója volt, nélkülük lehetetlen az országos szervezetet tartalmasan működtetni. Ugyanakkor a holokausztban és az azt követő évtizedekben a legnagyobb veszteségeket elszenvedett vidéki zsidóság gyakran magára hagyottnak érzi magát. Járom az országot, egyrészt vidéki zsidó lévén, másrészt 32 éve vagyok a Kecskeméti Zsidó Hitközség elnöke. Pontosan tudom azt, hogy mik azok a nehézségek, amelyekkel meg kell küzdenie a vidéki zsidó közösségeknek, és a vidéki zsidó hitközségeknek. Kevesen vagyunk, „távol” vagyunk Budapesttől, és a MAZSIHISZ vezetése nem mindig fordít kellő figyelmet azokra a problémákra, amelyek nap, mint nap küzdésre kényszerítik Budapesten kívüli kiléket.

Óriási gond, hogy a zsidó vallási és kulturális közösségi terek látogatóinak életkora folyamatosan emelkedik, még az amúgy érdeklődő fiatal zsidókat sem tudjuk kellőképpen megszólítani. Ifjúsági szervezeteink nem tudnak elég hatékonyan működni, nincs mögöttük komoly támogató szakmai háttér. Az ifjabb korosztályokat integrálni kell a zsidó közösségi életbe. Kulturális programokkal, tanulással, a zsidóságot érintő kihívásokról szóló előadásokkal próbálnám elérni, hogy szervezetünk aktív tagjaivá tudjanak válni.

Van mit javítani a szervezeti hatékonyságon is. Háttérintézményeink logisztikai, míg egyetemünk, kórházunk és közoktatási intézményeink pénzügyi zavarokkal küszködnek. A Mazsihisz Szeretetkórházra különös gondot fordítanék, hogy minél sokrétűbb ellátást tudjon biztosítani. Olyan egészségügyi háttér kialakítása a cél, hogy ne csak az idősebbek számára, hanem a fiatalabbaknak is minél szélesebb spektrumú legyen a szakrendelői ellátás. Az Országos Rabbiképző–Zsidó Egyetem legnagyobb problémáját a pénzhiánnyal összefüggő infrastrukturális leromlásban látom. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az utóbbi években magára lett hagyva ez az intézmény, ami nem méltó hozzá. Meg kell oldani az egyetem strukturális problémáit, és erősíteni kell nemzetközi kapcsolatrendszerét. Ez utóbbiakban már történt némi előrelépés. Az a cél, hogy az Egyetem a modern magyar zsidóság egyértelmű szellemi központjává váljon. A zsidó felsőoktatási intézményi fontos feladata, hogy a mindennapi zsidó élet nélkülözhetetlen szereplőit kinevelje.

Véleményem szerint a szervezet az országon belüli és azon kívüli kapcsolatait sem kezeli minden esetben megfelelően. Ezek olyan problémák, amelyeknek megoldása sokéves vezetői tapasztalatot, kiterjedt kapcsolatrendszert, menedzserszemléletet, a neológ közösség iránti mély elkötelezettséget igényel. Rálátásom van a Mazsihisz szervezetének működésére, van vidéki hitközség-vezetési tapasztalatom, egyetemi és egészségügyi intézményvezetői rutinom, több éve állok a zsidóság egyes sorskérdéseivel foglalkozó Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely kuratóriumának az élén. Úgy érzem, hogy ezek a tapasztalatok hasznosulhatnának a Mazsihisz élén.

Úgy gondolom, az utóbbi években a Mazsihisznek, mint az állam által elismert történelmi felekezetnek, az egyházi szerepe jelentősen csökkent. Céljaim között szerepel, hogy erősítsem a Mazsihisz egyházi jellegét.

A Mazsihisz és a jelenlegi kormány kapcsolatáról Grósz így fogalmazott:

A Mazsihisznek a mindenkori magyar kormánnyal korrekt kapcsolatra kell törekednie. Tiszteletben kell tartanunk az állam szempontjait, viszont a hazai és az egyetemes zsidóság érdekeit következetesen képviselnünk kötelező. A Mazsihisz egy egyházi szervezet, ahol nincs helye olyan állásfoglalásoknak, amelyek közvetlenül avatkoznak be a napi pártpolitikába, de ez nem érinti természetesen az antiszemitizmus és a gyűlöletbeszéd kérdését, mert ebben az ügyben soha nem maradhatunk némák.

A többi zsidó irányzattal fenntartott kapcsolatot az elnökjelölt így látja:

Zsidó emberként az a misszióm, hogy tisztességgel dolgozzak a közösségért, és kiálljak az értékeink, valamit az érdekeink mellett. Irányzati hovatartozás tekintetében nem teszek különbséget zsidó emberek között, számomra csak zsidó ember létezik. Ha nézeteltérések adódnak bizonyos kérdésekben, akkor ezeket kompromisszumra törekedve igyekezzünk megoldani. A nézeteknek úgy kell egymáshoz közeledniük, hogy közben a MAZSIHISZ szuverenitása nem sérülhet. A több mint 150 éves magyarországi neológia – a legnagyobb bázissal rendelkező zsidó intézmény, illetve egyház – saját kárára más zsidó szervezeteknek semmilyen formában nem rendelődhet alá.