„Határtalan” – Munkács

 

A kettős kisebbségben létező, határon túli magyar zsidó kultúra egyszerre tartozott két közösséghez, és érzékeny volt mindkettő élményeire.

„Határtalan” címmel elindított rendezvénysorozatunkkal – amely keretén belül most eljutunk Kárpátaljára, s a következő években a Felvidékre, Erdélybe és a Délvidékre is – ezt a kettős érzékenységet és érdeklődést szolgáljuk.

Kulturális zarándoklataink segítségével szeretnénk megmutatni és megértetni az érdeklődőkkel, hogy milyen veszteséget okoztak a 20. század diktatúrái, hogyan váltak idegenné olyan nemzetrészek, mint maga a magyar zsidóság. Miként hatott az ott élő emberekre a világháború okozta területvesztés, a visszacsatolás, milyen gyógyíthatatlan sebeket ejtett a Holokauszt s miként súlyosbították ezt tovább a kommunista önkényuralom évtizedei.

A közösségek fizikai vagy szimbolikus fölszámolása miként befolyásolta népek, nemzetek, vallási felekezetek és csoportok mindennapjait, változtatta meg egyéni létüket. És miként képes a kultúra és a sorsközösség megbecsülése e veszteségeken túlmutatva enyhíteni a történelem okozta fájdalmakat. Ezekre a kihívásokra próbálunk választ adni közös értékeink bemutatásával.

Valódi küldetés ez, de egyben óriási felelősség.

Miközben átlépjük a szellemi és a valós határokat, egy pillanatra sem feledkezhetünk meg az egymás iránt érzett tiszteletről és a mások fájdalmaival való együttérzésről. Az együttélés filozófiáját közvetítve kívánjuk bemutatni, hogy a különböző kultúrák és etnikumok együtt létezve kiegészítik és erősítik egymást, és hogy kulturális sokszínűségünk megőrzendő érték.

Kérem, tartsanak velünk 2011. június 23-26 között „kulturális határátlépésünk” első állomására, a kárpátaljai Munkácsra, arra a tájra, amely közelebb van hozzánk, mint gondolnánk, közelebb, hiszen olyan, mintha az élő lelkiismeret tája lenne. Munkácson egykoron a lakosság közel fele zsidó volt, s békében élt egymás mellett sokféle népcsoport, akik – az egyik utolsó magyar ajkú munkácsi zsidó szavaival élve – „mind tudtak „zsidóul”. A Latorca partján fekvő Munkács a történelem csapásai ellenében is küzdött, hogy megőrizze sokszínűségét, ami igazán Európai várossá teszi.

Ahhoz, hogy az emlékezés eljusson lélektől-lélekig, kulturális zarándoklatunk során segít majd az emlékezésben a Budapest Klezmer Band, s annak vezetője, a munkácsi gyökereihez érzékenyen ragaszkodó Jávori Ferenc (Fegya), Bognár Szilvia, Bolya Mátyás, Szokolay „Dongó” Balázs és a Szombat folyóirat. A három nap alatt sokat fogunk beszélgetni, kirándulni, zenét és irodalmat hallgatni, filmet nézni, sétálni a hűs árnyat adó gesztenyefák alatt. Felkeressük a város két zsinagógáját, a munkácsi haszid rabbi, Spira Lázár sírhelyét, az egykori – cionista szellemiségű – héber gimnázium épületét, valamint Munkácsy Mihály szülőházát. De vár bennünket a Latorca-part, számos sétány, étterem és sok kedves ember is, hogy békévé oldódhasson az emlékezés, s helyére kerüljön a megbillent egyensúly.

A részletes program ide kattintva tekinthető meg