A politikai meggyőződés meghatározza a vitázó felek álláspontját

Halász László kitűnő cikke két összefüggő, ám
lényegét tekintve alapvetően különböző kérdést tárgyal. Az egyik
szociálpszichológiai. a másik genetikai

 

2011. május 9. / Venetiáner Pál

Az összefüggést az jelenti, hogy a második kérdés már tényként tételezi az elsőre adott igenlő választ. A szerző igen érdekes és hiteles tényanyagot prezentál és diszkutál, de – érthetően – többé-kevésbé kikerüli az egyértelmű állásfoglalást mindkét kérdésben. Ami az első kérdést illeti, az a véleményem (és azt hiszem, ebben többé-kevésbé egyetértek a szerzővel), hogy:

Teljesen jogosulatlan bármilyen etnikai sztereotípiát egyénekre vonatkoztatni.

Az etnikai sztereotípiák egy része (statisztikus átlagban) tényszerűen alátámasztható ugyan, de ez is csak időben és térben korlátozottan érvényes és történelmileg változik. Erre számos példát hoz a Halász-cikk is, de nyilvánvaló, hogy ezek száma tetszőlegesen szaporítható. Szerintem ez vonatkozik a Halász által kiemelt kérdésre, a zsidók vélelmezett szellemi kiválóságára is. Kétségtelen ugyanis, hogy az ezt alátámasztó tények kizárólag az euro-amerikai kultúrkörre és csak az utolsó 2-300 évre vonatkoznak (a vélekedések természetesen tetszés szerint kiterjeszthetők).

Ha igazam van ebben, akkor ez eleve valószínűtlenné teszi, hogy a második kérdésre igenlő legyen a válasz. Ez a kérdés (azaz, hogy van-e az etnikai IQ-különbségeknek genetikai alapja) azonban nem elsősorban zsidó-nem zsidó, hanem fekete-fehér (illetve sárga) relációban szokott felmerülni.

Noha a vonatkozó könyvtárnyi irodalomnak csak egy töredékét ismerem, annak alapján az a véleményem alakult ki, hogy tudományos alapon ez a kérdés jelenleg nem eldönthető. Elsősorban azért nem, mert a legfontosabb releváns fogalmak (IQ, etnikum illetve rassz, heritabilitás) egyike sem definiálható, illetve határozható meg elég pontosan. A leghíresebb vitákból azt a tanulságot vontam le, hogy a – többnyire kiváló, nagy tekintélyű – vitázó felek álláspontját eleve meghatározza politikai meggyőződésük (amelynek elvileg nem volna helye a tudományos vitában).

A híres (vagy hírhedt) Herrstein – Murray szerzőpárosra (a Haranggörbe című nagy vihart kiváltó könyv szerzőire, akik az IQ genetikai determinációját bizonygatják) ez éppúgy igaz, mint (ellenkező előjellel) a könyvet bíráló és a genetikai meghatározottságot tagadó Lewontinra, vagy Gouldra.

Összefoglalva: a magam részéről inkább hajlok arra, hogy ne higgyek a szellemi teljesítményt genetikailag meghatározó etnikai különbségekben, de véleményemet nem tekintem szigorúan megalapozott tudományos igazságnak