Újlipótváros: ahol még a fideszes is zsidó

Részletek három, zsidóságát a nyilvánosság előtt is vállaló önkormányzati képviselőjelölttel készült interjúnkból. A cikk teljes terjedelmében a Szombat októberi számában jelenik meg. 

 

Merker Dávid

23 éves, egyetemi hallgató, az SZDSZ ifjúsági szervezete, az Új Generáció alelnöke (SZDSZ, 5. választókerület)

 

– A Hegedűs Gyula utcai zsinagóga előtt, az azt meglátogatni szándékozó Tarlós Istvánt megpróbálta megakadályozni abban, hogy belépjen a zsinagógába, mert – mint mondta – Tarlós annak a Jobbiknak élvezi a támogatását, amely örökösei az ön nagymamáját gettóba záró politikai erőknek. Ez üzenet volt a választóinak, vagy esetleg marketingfogás?

– Egyfelől szerettünk volna a Tarlósnak átadni programunkat, de ő ezt nem fogadta el. Tarlós azért jött a XIII. kerületbe, hogy a helyi lakosokkal konzultáljon, e lehetőséget kívántuk megragadni. Másfelől pofátlanság, hogy ő, akit a Jobbik támogat, meglátogatta a zsinagógát. Egy antiszemita párt támogatásának elfogadásával a magyar szélsőjobboldal hagyományait viszi tovább: bár a szélsőjobboldali szavazók büdösek neki, de azért számít a szavazatukra. Ez azonban nem olyan dolog, amivel lehetne taktikázni, hanem abszolút erkölcsi kérdés.

– Aláírta-e a zsidó nemzetiségi kezdeményezést?

– Nem. A zsidóság nem nemzeti kisebbség. Nem érzem nemzetiségi kisebbséghez tartozónak magam, bár vallásos sem vagyok. Megjegyzem, hogy az aláírásgyűjtés számos céljával egyetértettem. Nem szerencsés, hogy a MAZSIHISZ képviseli a százezres zsidóság egészét, hiszen csak 12871-en vallják magukat a zsidó valláshoz tartozónak.

– A magyarországi zsidó struktúrával tehát nincs megelégedve?

– Mivel nem vagyok sem vallásos, sem hitközségi tag, nem hiszem, hogy a MAZSIHISZ engem képviselhet. Nem szerencsés, hogy nincs egy olyan zsidó ernyőszervezet, amely átfogná az összes zsidó szervezetet, de a nemzetiségi kezdeményezés nem megoldás erre a problémára. Nagyon pozitívnak tartom viszont a Zsidó Közösségi Fórumnak mint ernyőszervezetnek a színrelépését. A MAZSIHISZ-re visszatérve: nem szerencsés, ha egy egyház Kádár-korszakbéli struktúrája működik tovább. Ugyanakkor hitközségen kívüliként nem nekem kell eldöntenem, hogy Zoltai Gusztáv menjen-e vagy se.

– Szól-e a zsidó választókhoz?

– Igen. Télen és tavasszal Horn Gábor kampányfőnöke voltam, ekkor „hanukarácsonyra” ment ki szórólapunk. Föl kell vállalni zsidó választóinkat. Ha a választóink jelentős része zsidó – márpedig az – akkor szólunk hozzájuk is. Arról beszélünk, hogy Újlipótvárosnak részönkormányzatot szeretnénk, gyerekbarát kerület kialakítását tervezzük, zöldsávot akarunk kialakítani a Duna mellett, és meg kell oldani a parkolási gondokat. Mindennek a zsidósághoz semmi köze, de Újlipótváros egy sajátos területe Budapestnek. Ez azonban nem kampánytéma, mert nem ezért szavaznak rám.

Szabó György

39 éves, nyomdász, vállalkozó (Fidesz-KDNP, 1. választókerület)

 

– Ön egyértelműen bevállalja zsidóságát, hiszen pártja XIII. kerületi szervezetének honlapján a következő található önről: „Zsidóként fontosnak tartom hazám, Magyarország szolgálatát”. Nem érzi-e ezzel, hogy kilóg a Fideszben a sorból?

– De. Mindig kilógtam a sorból. Izraelben éltem kilenc évet, a feleségem izraeli, kóser háztartást viszünk, zsinagógába járunk, a gyerekek zsidó óvodába illetve iskolába járnak. Zsidóként élek, zsidóként fogok meghalni. Ezt nem szabad eltitkolni. Ideje, hogy látható legyen egy olyan új generáció, amelynek a tagjai nem félnek. Nem felejtünk, nincs nap, amikor ne gyászolnánk a Soa áldozatait, de büszke zsidókként itt vagyunk és ezt ki merjük mondani. Kell, hogy lássák a félelemben felnőtt vagy abban megöregedett generációk tagjai: nem már kell félni. Remélem, hogy még azt a minél több évet, amennyit közöttünk élnek, kicsit mosolygósabban fogják tudni eltölteni. Jelszavam: tisztesség és tradíció. Úgy vélem, hogy – bár a magyarországi zsidók alapvetően SZDSZ- illetve MSZP-szavazók – , üzenetem el fog hozzájuk jutni.

– Miért költözött Izraelbe? Miért költözött Magyarországra?

– 1989 tavaszán mentem először Izraelbe. Augusztusban visszajöttem, majd 1990 januárjában ismét kiutaztam. 1999 júniusában kerültem vissza Magyarországra, mert a főnököm itt akart üzleti kapcsolatokat teremteni. 2000-ben megszűnt a cégemmel a kapcsolatom és nem mentem vissza Izraelbe. A Magyarországra költözést hosszú távú lépésnek szántuk, ezért felszámoltunk Izraelben mindent, így itt maradtunk.

– A Fidesz-közeli Magyar Nemzet rendre erősen Izrael-ellenes cikkeket ad közre, Orbán Viktor kedvenc hetilapjáról, a Demokratáról nem is beszélve.

– Kétlem, hogy a Magyar Nemzet a Fidesztől kapná az utasításokat. Nem hiszem, hogy pártlapról van szó, és nem érzem magam hivatottnak a Magyar Nemzetet kritizálni, a Demokratát pedig nem olvasom. Egyébként meggyőződésem, hogy az antiszemita vagy Izrael-ellenes írások nagy részének a tudatlanság az oka. A mostani háború izraeli áldozatairól, az izraeli károkról, az egymillió izraeli menekültről alig esett például szó. Ezért fontos, hogy ne suttogva beszéljünk a zsidóságról, a zsidóság ne legyen misztikum vagy tabutéma.

– Mi a viszonya a magyarországi zsidó struktúrához?

– Nem kielégítő. A zsidóságot a széthúzás, a konfliktusok jellemzik, és nem látok egy, valamennyi zsidó véleményt megjelenítő szervezetet. Hogy ez a szervezet az Országos Zsidó Kisebbségi Önkormányzat, a ZSKF, vagy a MAZSIHISZ lenne-e, teljesen mindegy. Elsőként egységet kell teremtenünk.

– Konkrétan: Zoltainak mennie kell?

– Nem nyilatkozom.

Alpern Julianna

35 éves, mesterfodrász (MSZP, 4. választókerület)

 

– Bevállalja?

– Be, de pártom nem a zsidóságom miatt indított engem ebben a körzetben, hanem azért, mert itt volt üresedés: a jelenlegi képviselő nem MSZP-színekben indul. A zsidóság abszolút nem jelenik meg a kampányomban. Nem tagadom, büszke vagyok rá, de a politikában ennek nincs helye. Ha megválasztanak, zsidónak és nem zsidónak ugyanúgy a képviselője leszek. Egyébként a választópolgáraimnak legfeljebb az egyharmada zsidó, s nyilván köztük is lesznek sokan, akik nem rám szavaznak.

– Kérem, mutassa be saját, illetve pártja Izraelhez való viszonyulását!

– Szanyi Tibor, akinek tavaszi választási kampányában részt vettem, az előző ciklusban – GKM-államtitkárként – többek közt a magyar-izraeli gazdasági kapcsolatokat koordinálta. A kerületben sok izraeli befektető is van, ők szívesen látott üzleti partnereink. Személyesen sok dolog köt Izraelhez: édesanyám napi kapcsolatban van Izraellel: kettős állampolgár, azon kívül pedig izraeli jégtáncbíró. Tekintettel arra, hogy az Izraeli Műkorcsolya Szövetség székhelye Metullában van, közvetlen információink voltak a háborúról. Az izraeli béke esélyeit illetően pesszimista vagyok. Ma a jeruzsálemi bazáron fegyveres kíséret nélkül végigmenni nem célszerű.

– Nem gondolja disszonánsnak, hogy a MAZSIHISZ százezer, s nem a népszámlálás szerinti 12871 ember nevében lép föl és az állam is ekképp tárgyal vele?

– Ez problematikus.