Női szakasz
Női szakasz
Rákóczi út, Novotel Szálló, fél hét, a portás beterelget egy francia turistacsoportot, egy japán pár kifelé igyekszik talpig fényképezőgépben, a hallban izraelinek látszó férfiak telefonálnak. Az emeleti különteremben nagy az izgalom, sütik, saláták mindenfelé. Az asztalokon papír, tollak, határozott hölgyek irányítanak megszeppent, de igen készséges pincérfiúkat, Hanna klubest készül itt, akárki meglátja.
Lassan elkezdenek szállingózni a klubtagok, pedig még hét óra sincs, úgy kell őket ki terelni a teremből, hogy a rebecenek és segítőik még nyugodtan eligazíthassák az utolsó tombolatárgyakat is. Gutfreund Judittal tudunk egy kicsit beszélni a kezdés előtt, Köves Slomo és Baruch Oberlander feleségei röpködnek föl-alá a teremben, megállítani őket egy percre is képtelenség. A Hanna klubot, ha az ember nem látja közelről, a zsidósággal kapcsolatosan megszokottnál is nagyobb misztikum lengi körül, ahol minden bizonnyal fejkendős nők beszélgetnek komoly arccal, kizárólag véresen komoly dolgokról. A valóság ezt nem nagyon támasztja alá: kötött pulóveres nénik és gondosan sminkelt üzletasszonyok érkeznek sorban, aztán kismamák, gyerekkel a karjukon, néhány közülük – tisztesség ne essék szólván – már a folyosón vihorászik. A nagy izgalomban Juditból sikerül kipréselni néhány adatot. A Hanna klubnak ez a harmadik évadja, alkalmanként 120-150-en szoktak eljönni. Az összejöveteleket Batseva Oberlander kezdte, először a saját lakásukon, 8-10 asszonnyal, aztán három éve döntöttek úgy Köves Dvorával, Mucsi Éva és Gutfreund Judit segítségével, hogy csinálnak egy olyan helyet, ahol a zsidó nők találkozhatnak, megismerhetik a vallást és az ünnepeket, a zsidó nő helyét a mai világban. Az ételek itt kóserek, de senkitől nem várják el, hogy így is főzzön. A klub hivatalos álláspontja az, hogy senkire nem kényszerítenek semmit, otthon mindenki úgy él, ahogy akar, de itt megismerni és gyakorolni a vallást egyformán van módja, és örülnek, ha ezt a klubon kívül is így teszi. Nem tudni, a társaság, a tanulni vágyás, vagy a közösségélmény hozza ide a hölgyeket, mindenesetre a tízfős asztaloknál pillanatok alatt pezsegni kezd az élet, minden újabb ismerős felfedezése újabb mozgást indít a teremben. Van műsor, vetítés, játékos tanulás, a tagok felajánlásából tombola, ha egy asztalnál valaki nyer egy karkötőt, irigy moraj kíséri a nyereményasztalig és vissza, aztán a szomszédok, kortól függetlenül körbeveszik, és gyermeki kíváncsisággal kapkodják ki a kezéből a becses tárgyat. Játszani, nyerni felnőttként is öröm.
Fél tíz felé már kezdenek fáradni a hölgyek, az idősebbek elindulnak hazafelé, van, aki még a svédasztalból is csomagol a nehezebb napokra. A két rebecen és a segítők elbúcsúztatják a vendégeket, aztán kimerültén, de látható elégedettséggel huppannak le a székre. Batseva Oberlandertől megpróbálok megtudni valami mélyen szántó ars poeticát a klub küldetéséről, de ő kedvesen újra elmagyarázza, amit Judittól már tudok, hogy ez egy hely, ahol a zsidó nők egymás között lehetnek, és tanulhatnak a vallásról és a szokásokról, kötöttségek nélkül. Lehet, hogy tényleg „csak” ennyiről szól az egész. Meg hogy vasárnap este százhúsz zsidó nő jól érezte magát a Hotel Novotelben.
Salgó Adrienne
Címkék:2006-06