Mit kínál az ön pártja a zsidóknak?
Mit kínál az ön pártja a zsidóknak?
Az áprilisi választásokra tekintettel megkértük a négy parlamenti párt egy-egy vezető személyiségét, fejtsék ki pártjuk zsidósággal/Izraellel kapcsolatos politikáját – ha van ilyen. Herényi Károllyal, Horn Gáborral, Pokorni Zoltánnal és Szekeres Imrével készítettünk interjút.
„Az Európai Unió sem pénzzel, sem szóval nem támogathatja a terrort”
Interjú Szekeres Imrével, a Magyar Szocialista Párt elnökhelyettesével
Mit kínál az MSZP a zsidóknak?
Rossz a kérdés. A jó kérdés az, hogy egy magyar állampolgárnak miért érdemes az MSZP-re szavaznia. Egy demokratikus országban mindenki egyenlő. Minden magyar állampolgár számára toleranciát, biztonságot és sokszínűséget kínálunk. Magyarországon semmilyen kirekesztésnek, így a szalon-antiszemitizmusnak sincs helye, ugyanis elfogadhatatlan szavakból elfogadhatatlan cselekedetek keletkeznek. Ne felejtse el, hogy Magyarország mindig befogadó országként volt sikeres, kirekesztőként pedig rendre elbukott.
Komoly veszélynek tartja-e Magyarországon az antiszemitizmust, s ön szerint mely politikai erő felelőssége ez a jelenség?
– Az antiszemitizmus – s általában mindenféle megkülönböztetés – komoly veszély. Az MSZP minden formáját elítéli az antiszemitizmusnak, és elvárja, hogy a politika és a társadalom összes szereplője is ezt tegye. Vannak olyan politikai csoportok vagy politikusok – mint például ifjabb Hegedűs Lóránt amelyek illetve akik nyíltan, vagy utalások, célzások, sejtetések formájában engednek meg maguknak antiszemita megnyilvánulásokat. A parlamenti pállok részéről azonban nem tapasztalok antiszemitizmust.
Mi a véleménye a gyűlöletbeszéd szabadságáról vagy korlátozásáról?
– A gyűlöletbeszédet a büntetőjog eszközével korlátozni kell. A legutóbbi ilyen törvénymódosítási kísérletet az Alkotmánybíróság visszadobta, szerintem azonban van lehetőség a büntetőjogi korlátozásra. Az Európai Unióban számos országában – például Németországban, illetve Franciaországban -, de máshol is, például Svájcban van ilyen korlátozás. Járható út volna a polgári jogi szabályozás, de ez irányú javaslatainkat az SZDSZ visszautasította. Az MSZP azt szeretné, hogy Magyarország is azon országok közé tartozzék, ahol nem lehet jogi következmények nélkül zsidózni vagy cigányozni. Magyarországon a zsidózás szabadsága a soához vezetett.
Az ENSZ-közgyűlés több mint háromszázszor ítélte el Izraelt, míg a Palesztin Hatóságot egyszer sem. Kiegyensúlyozottnak tartja-e az ENSZ Közel-Kelet-politikáját?
Az Európai Unió részéről megvan a készség az Izraelt korábban elítélő határozatok felülvizsgálatára. A Szocialista Párt szerint a további tárgyalások alapja a kvartett béketerve, a Road map, az Útiterv.
A palesztin választásokat a Hamasz nyerte meg, amelynek alapszabályában szerepel Izrael elpusztítása. Az MSZP szerint az Európai Uniónak fel kell-e függesztenie a Palesztin Hatóságnak folyósított támogatást, amíg a Hamasz egyértelműen el nem határolja magát az erőszaktól?
Az MSZP szerint a Hamasznak meg kell változtatni a politikai álláspontját, és az eddig megkötött izraeli-palesztin megállapodások végrehajtására kell törekednie. Ez a béke és a biztonság biztosítéka. Az Európai Unió sem pénzzel, sem szóval nem támogathatja a terrort.
Európában új jelenség a baloldali Izrael-ellenesség, melyet új antiszemitizmusnak is szoktak nevezni. Látja-e ennek jeleit a magyar baloldali politikában, illetve sajtóban?
– Ez a jelenség döntően nyugat-európai, a magyar baloldali sajtóban ilyet nem tapasztaltam. Az MSZP nem támogat olyan akciókat – és nem is vesz részt ilyenekben -, amelyek baloldali köntösben kirekesztenek. Ha bizonyos anticionista megnyilvánulások időnként meg is jelennek, például a Népszabadságban vagy a Magyar Hírlapban, ne felejtse el, hogy ezek az MSZP-től teljesen független újságok, és én személy szerint nem is tekintem ezeket baloldali lapoknak.
„A Fidesz az antiszemitizmus minden formáját határozottan elutasítja”
Interjú Pokorni Zoltánnal, a Fidesz-MPP alelnökével
Mit kínál a Fidesz a zsidóknak?
– Ezen még így nem gondolkoztam, hiszen a Fidesz minden magyar embernek – zsidóknak és nem zsidóknak – ugyanazt kínálja. Igyekszünk világosan elmondani, hogy miért érdemes egy nyugdíjasnak, egy fiatalnak, egy értelmiséginek vagy vállalkozónak ránk szavaznia – mindegy, hogy zsidó-e, avagy sem. Ezek az érvek nyilván sok zsidó ember számára is meggyőzőek, de lehet, hogy az antiszemitizmustól való félelem, amelyet történelmi okok miatt sokan a jobboldallal kötnek össze, visszatartja jó néhányukat attól, hogy ránk szavazzon. Ez a félelem teljesen alaptalan. A Fidesz – a német, a francia, a holland és a többi keresztény- demokrata, konzervatív párthoz hasonlóan – az antiszemitizmus minden formáját határozottan elutasítja. Nemcsak a politikai antiszemitizmus, hanem a hétköznapi előítéletesség is elfogadhatatlan számunkra, többek között ezért tartom fontosnak, hogy ez a kérdés nagy súllyal jelenjen meg az oktatásban. Vannak más kérdések is, amelyekre külön figyelmet kell fordítani. Az első a soá emléke. 1948 után, negyven évig a soával összefüggésben nem volt normális közbeszéd, így elmaradt az össztársadalmi gyászmunka. Az elmúlt tizenhat évben az állam fontos gesztusokat tett e téren. Úgy gondolom, a tömeggyilkosságra való emlékezést a köznapi történelmi emlékezet részévé kell tenni. Fájjon a soá éppúgy a magyarországi közvéleménynek, mint ahogy Trianon fáj. Ez motivált minket a holokauszt-emléknap törvénybe iktatásakor, az Igazak falának leleplezésekor, vagy akkor, amikor az Orbán-kormány határozatot hozott a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény megnyitásáról. Ezen túlmenően azt szeretném, hogy a zsidó identitás ne csak a soára való emlékezésből álljon, hanem képes legyen sokféle formát kialakítani, olyanokat, amelyek már nem a gyászról szólnak. Én minden ilyen kezdeményezést nagyon szívesen támogatok.
Komoly veszélynek tartja-e Magyarországon az antiszemitizmust, s ön szerint mely politikai erő felelőssége ez a jelenség?
– Egy hordó mézet is tönkre tud tenni egy csepp szurok. Az antiszemitizmus megléte nem egyszerű mennyiségi probléma. Magyarországon az antiszemiták aránya az összlakosságon belül nem magasabb, mint Nyugat-Európában, viszont egy antiszemita is sok. A magyar- országi zsidóságra a mai antiszemitizmus nem jelent politikai, társadalmi vagy bármilyen veszélyt, hiszen azt a politikai élet valamennyi mérvadó szereplője elutasítja. De ez nem jelenti azt, hogy nem kell odafigyelni a zsidóellenes megnyilvánulásokra. Minden korosztályban újra és újra meg kell erősíteni az „Állj ellen a Gonosznak!” parancsát. A kisebb-nagyobb antiszemita megnyilvánulásokra is rá kell mutatni, nem hisztérikusan, nem eltúlozva jelentőségüket, de kellő eréllyel. Szerencsére a mostani parlamentben nincs antiszemita párt, sem antiszemita hang – ez a politikai élet egészére rendkívül káros lenne. Ma az antiszemitizmus a politikai élet margójára szorult, és remélem, ott is marad. A kérdést a Fideszre szűkítve: a párt soraiban nincs és nem is lesz helye antiszemitáknak. Ami a másik oldalt illeti: én több felelősséget várnék el tőlük. A baloldal kicsinyes politikai előnyök kedvéért gyakorta előveszi az antiszemitizmus vádját, mégpedig minden alap nélkül, mint amikor például Juhász Ferenc antiszemitázta Orbán Viktort. De az antiszemitizmussal való vádaskodás a zsidóságnak árt a leginkább, hiszen ha mindig farkast kiabál valaki, nem lesz hihető a figyelmeztetés, ha a farkas valóban megjelenik, és – ami talán még súlyosabb – e szűk látókörű taktikával állandóan a politikai napirenden tartják a „zsidókérdést”, ami pedig egyébként nem lenne ott. Mind a zsidózás, mind az alaptalan antiszemitázás elfogadhatatlan.
Mi a véleménye a gyűlöletbeszéd szabadságáról vagy korlátozásáról?
Nehéz már követni, hogy hol is tart ez a vita. Túl egyszerű állításnak tartom, hogy a szólásszabadság sosem korlátozható. Azt gondolom, hogy kivételes és indokolt esetekben jogos bizonyos korlátozás. Igaz, hogy a legutóbbi ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot a Fidesz nem szavazta meg, de ott egy konkrét törvényjavaslat kapott tőlünk nemet, s nem a korlátozás gondolata.
Az ENSZ-közgyűlés több mint háromszázszor ítélte el Izraelt, míg a Palesztin Hatóságot egyszer sem. Kiegyensúlyozottnak tartja-e az ENSZ Közel-Kelet-politikáját?
– A közel-keleti kérdésnek nem vagyok szakértője, és kevéssé ismerem, hogy milyen döntéshozatali mechanizmusok működtek a kérdéses esetekben az ENSZ-ben. Izrael Állam létét és biztonságát a nemzetközi közösségnek garantálnia kell. Orbán Viktor és Ariel Saron találkozója során teljes egyetértés volt a két politikus között ebben a kérdésben. Izraelnek joga van arra is, hogy lépéseket tegyen biztonsága érdekében, de ezek nem járhatnak a palesztinok emberi jogainak sérelmével. A palesztinoknak szintén joguk van az önálló állami létre, de Izrael biztonságának fenyegetésére, Izrael megsemmisítésére nincs.
A palesztin választásokat a Hamasz nyerte meg, amelynek alapszabályában szerepel Izrael elpusztítása. A Fidesz szerint az Európai Uniónak fel kell-e függesztenie a Palesztin Hatóságnak folyósított támogatást, amíg a Hamasz egyértelműen el nem határolja magát az erőszaktól?
– Úgy látom, hogy még nem alakultak ki teljesen az új palesztin vezetés elképzelései arról, hogy milyen politikát kövessen a jövőben, és van még lehetőség a tárgyalásos megoldások keresésére. De ha végül is a Hamasz deklarált célja marad Izrael megsemmisítése és a tenorizmus támogatása, akkor azt tartanám helyesnek, hogy a Hamasz-kormány által vezetett Palesztin Hatóság ne kapjon uniós támogatást.
A magyarországi antiszemitizmus publikációinak jó része a Fidesszel szimpatizáló, jobboldali sajtóban jelenik meg. Kívánnak-e tenni e jelenség ellen?
– Az ilyen megnyilvánulásokkal szemben szót kell emelni, és nyilvánvalóvá kell tenni, hogy elfogadhatatlanok számunkra. Engem sok kritika ért amiatt, hogy elfogadtam a Demokrata meghívását. Amikor meghívtak, egy darabig gondolkoztam, hogy elmenjek-e. Végül is úgy döntöttem, hogy elmegyek, és a beszélgetést felhasználom arra, hogy többek között elmondjam azt is: mi az, amit a lapban tolerálhatatlannak tartok. Tény, hogy megjelentek a Demokratában antiszemita hangú írások és felháborító hirdetések, amelyek tartalma, hangvétele nagyon távol áll az én ízlésemtől. De a Demokrata olvasói nyilván nem mind szélsőjobboldaliak és antiszemiták. Sokféle indíttatásból olvashatja valaki ezt a lapot. Ezzel a közönséggel biztosan jobban meg lehet értetni azt, hogy mi elfogadhatatlan a lapjukban, ha az ember elmegy hozzájuk, és ott mondja el a véleményét, mint ha a Népszabadságban teszi ugyanazt. A jobboldal híveinek a jobboldal képviselőinek szájából és a jobboldal fórumain kell minél gyakrabban hallaniuk, hogy az antiszemitizmus tűrhetetlen, elfogadhatatlan.
„A XXI. század legnagyobb kihívása a terrorizmus elleni harc”
Interjú Herényi Károllyal, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetőjével
Mit kínál az MDF a zsidóknak?
Kiszámíthatóságot, biztonságot és őszinteséget. Kiszámíthatóságon azt értem, hogy az MDF konzervatív pártként elsődlegesnek tartja, hogy a magyar gazdasági élet rendben legyen. A költségvetés befizetőit kívánjuk támogatni. Biztonságon azt, hogy a leghatározottabban fellépünk mindenféle szélsőjobb- vagy szélsőbaloldali megnyilvánulás ellen. Végül, őszinteségen azt, hogy nem kampányfogásokkal szeretnénk szimpatizánsokat szerezni, hanem a valós problémák megoldásával. Felnőttnek tekintjük a magyar választópolgárokat.
Komoly veszélynek tartja-e Magyarországon az antiszemitizmust, s ön szerint mely politikai erő felelőssége ez a jelenség?
Az antiszemitizmus mindig komoly veszély. Ha egy ország komoly gazdasági problémákkal küzd, akkor a populisták hajlamosak az antiszemitizmus eszközéhez nyúlni a problémák megoldása helyett. Pártot nem tartok felelősnek, de a populizmus melegágya lehet az antiszemitizmusnak.
Mi a véleménye a gyűlöletbeszéd szabadságáról/korlátozásáról?
Alvitának tartom a kérdést. A törvényi korlátozás nem biztos, hogy sikeres, de helyénvaló. A gyűlöletbeszéd az alkotmány szellemével és soraival ellentétes, ne kapjon teret. A megoldást azonban inkább a nevelésben látom.
Az ENSZ-közgyűlés aránytalanul többször ítélte el Izraelt, mint a palesztinokat. Kiegyensúlyozottnak tartja-e az ENSZ Közel-Kelet-politikáját?
Nehéz kérdés. A világ közel-keleti politikája nem kiegyensúlyozott. Az izraeli-palesztin kérdés a 40-es évek vége óta megoldatlan, és ezzel a világ – beleértve az ENSZ-t – szemmel láthatóan nem tud mit kezdeni.
A palesztin választásokat a Hamasz nyerte meg, amelynek alapszabályában szerepel Izrael elpusztítása. Az MDF szerint az Európai Uniónak fel kell-e függesztenie a Palesztin Autonómiának folyósított támogatást, amíg a Hamasz egyértelműen el nem határolja magát az erőszaktól?
Egyértelműen igen. A XXI. század legnagyobb kihívása a terrorizmus elleni harc. Ha a Palesztin Hatóság területén a Hamasz alakít kormányt, akkor az Európai Uniónak nem szabad a Palesztin Hatóságot támogatnia addig, amíg a Hamasz alapokmányában ott szerepel Izrael elpusztítása.
Az interjúkat készítette: Szegő Péter
Címkék:2006-03