Szegény Jeruzsálem

Írta: Yehuda Lahav, Tel-Aviv - Rovat: Politika

Szegény Jeruzsálem

2004-ben Jeruzsálemnek csaknem 700 ezer lakosa volt. A zsidók száma a város­ban elérte a 470 ezret, vagyis a 66 száza­lékot; az arabok (akik a város lakosai, de nem izraeli állampolgárok) aránya 31 százaléknál magasabb volt. Az év folya­mán 18 100 ember hagyta el Jeruzsále­met, 7000-rel több, mint ahányan a vá­rosba költöztek. Ennek ellenére ebben az időszakban 1,7 százalékkal nőtt Jeruzsá­lem lakosainak száma – hála a rendkívül nagy gyermekszületési aránynak.

Éppen a születések aránya utal arra, hogy Jeruzsálemben nemcsak az arab la­kosság egyre növekvő száma okoz de­mográfiai problémát, hanem – talán még nagyobb mértékben – a zsidó lakosság körében körvonalazódó fejlemények is. A zsidó lakosság 30 százaléka ultraorto­dox, az ultraortodoxok száma és aránya egyre növekszik. Egy ortodox anya élete folyamán átlagban 7,7 gyermeket szül (a jeruzsálemi arab anyák átlagban 4,2 gye­reket, a világi zsidók és az ún. nemzeti vallásos zsidók körében ez az arány alig haladja meg a két gyermeket). E fejlődé­si irányzat következtében tíz év múlva 80 ezer gyerek tanul majd a jeruzsálemi or­todox zsidó iskolákban, szemben a 24 ezerrel, akik az állami vagy a vallásos-ál­lami irányzatú iskolákban végzik majd tanulmányaikat. Az önmagukat „nem vallásosának minősítők aránya Jeruzsá­lem zsidó lakossága körében jelenleg 31 százalék (vagyis a teljes lakosság köré­ben alig 20 százalék), míg Tel-Avivban 76 százalék, Haifában 74 százalék.

Ennek súlyos gazdasági és társadalmi következményei vannak, talán elsősorban a városi közszolgáltatások terén. Miután az ultraortodoxok (héberül „haredim”) nagy része kizárólag a Tóra tanulmányo­zásával tölti napjait, a 25-54 éves férfila­kosság körében Jeruzsálemben 12 száza­lékkal alacsonyabb a munkafolyamatban résztvevők aránya, mint Tel-Avivban és Haifában. Jeruzsálemben 22 százalékkal kevesebb nő van bevonva a produktív munkafolyamatba, mint a többi izraeli nagyvárosban, mert hiszen az ortodox nők foglalkoztatottsági aránya is alacsony.

Ezek a demográfiai trendek okozzák, hogy egyre több jeruzsálemi negyed jelle­ge válik „haredi”-vé. Az 1967. évi háború után létesült új negyedekben ez a folyamat különösen gyors. Minél inkább „haredi” egy-egy negyed jellege, annál inkább el­szegényedik. Miután az arab lakosok is (sőt még nagyobb mértékben) a szegény és legszegényebb rétegekhez tartoznak, nyil­vánvaló, hogy a városi szolgáltatások fenn­tartása és a város fejlesztése egyre inkább a tehetősebb, de egyre szűkülő világi és nemzeti-vallásos rétegre hárul. Ok egyre kevésbé hajlandók elviselni a magas adó­kat és egyre romló szolgáltatásokat. Ennek egyik következménye, hogy az elmúlt 15 évben 238 ezer ember hagyta el Jeruzsále­met (gyakran csak a 10-15 kilométer távol­ságban lévő, de gazdagabb szatellitváro­sokba költöztek), és csak 145 ezer költözött a városba. Míg a 80-as években az új be­vándorlók 15 százaléka választotta Jeru­zsálemet első izraeli lakóhelyéül (a haifai négy százalékkal szemben), a 90-es évek­ben ez a tendencia megfordult: az új be­vándorlók 10 százaléka választotta Haifát, és csak 7 százaléka Jeruzsálemet. így lett Jeruzsálem Izrael legszegényebb városa.

Az izraeliek egyre inkább eltávolod­nak Jeruzsálemtől (az arabok nem, mert egy kelet-jeruzsálemi lakosnak sokkal több joga van, mint a többi megszállt te­rület lakosának). Izraelben szinte min­den kormánypárti szónok mint „a zsidó nép örök és oszthatatlan fővárosát” emlí­ti Jeruzsálemet. De hogy Jeruzsálem va­lóban magához vonzza a zsidó népet, ah­hoz nem ünnepi beszédek kellenének, hanem a város gazdasági teljesítőképes­ségének és modern, világi jellegének új­jáélesztésére és megerősítésére lenne szükség. Különben az „arany Jeruzsá­lem” (ahogyan Nomi Semer költő ne­vezte halhatatlan versében) csakhamar egy szürke, nyomorgó várossá válik.

Yehuda Lahav

Tel-Aviv

Címkék:2006-01

[popup][/popup]