Csehország, Lengyelország
Mindkét visegrádi országban bűntett a Holokauszt tagadása, még ha a Holokauszt, mint fogalom, nem is tűnik fel az idevágó törvényszövegekben. Közös jellemző, hogy a cseh és a lengyel büntető törvénykönyv sem tesz különbséget „nácik” és „kommunisták” között. A következőket olvashatjuk az idevágó paragrafusokban: „Aki egy náci vagy kommunista népirtást nyilvánosan tagad, kétségbe von, dicsér vagy jogossága mellett foglal állást, 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető” –mondja a cseh büntető törvénykönyv 26/a paragrafusa.
A lengyel törvénycikk így fogalmaz: „Aki nyilvánosan és a tényekkel ellentétben náci, kommunista vagy más háborús bűnt, valamint olyan bűnöket, melyeket a béke és az emberiség ellen követtek el, tagad, pénzbüntetésben vagy 3 évig terjedő szabadságvesztésben részesül.”
Történelmükből fakadóan jellemző a posztszocialista országokra, hogy az „abszolút gonosz” nyugat-európai, nácizmushoz kötődő képét kibővítik, a nácizmust és a kommunizmust – legalábbis a jog szempontjából – egyformán elutasítandónak deklarálják.
A jogszabályok alkalmazására az elmúlt évek során alig került sor. Csehországban 2005 és 2006 folyamán 6 esetben mondtak ki bíróságok ítéletet, Lengyelországban egy esetben, „csekély társadalmi kárra” hivatkozva felmentő ítéletet hoztak.