„Zsidónegyed” ma, vendéglátós szemmel

Írta: Bóka B. László - Rovat: Kultúra-Művészetek, Történelem

A Király utcában és tágabb környezetében az 1860-as évek közepétől lassan kialakult és megizmosodott egy mulatónegyed, de olyan, hogy fél Európa idejárt mulatni. Ma –  legalábbis a járvány előtt – kissé talán hasonló volt a helyzet, nem véletlenül alakult ki a ma használatos „bulinegyed” kifejezés. A környéken működő kisebb-nagyobb vendéglátó ipari egységek vezetőinek ugyanazokat a kérdéseket tettük fel:

Kőleves

– Szerintük létezik-e a zsidónegyed?
– Tudták-e, hogy a környéken valaha szórakozó negyed működött; mikor kinyitottak?
– Ki miért választotta ezt a környéket?
– Észrevehető-e, hogy ez itt a zsidónegyed?
– Miért fontos és mit ad a negyed az embereknek?
– Vajon mi lehet a jövő, kellene-e valamiféle terv a negyedre?

Lássuk a válaszokat:

Elek Imola, a Kőleves vendégő egyik tulajdonosa

A zsidónegyed határozottan létezik. Számunkra biztosan és a vendégeink nagy része számára is. Ez az a környék, ahol a legtöbb kaftános zsidót láthatja az ember, és ez az a környék, ahol a legtöbb kóser üzlet, zsinagóga található. Nem tudom, miért ne létezne. Esetleg a brit legénybúcsús csapatok számára nem létezik, mert ők annyira részegek, hogy számukra semmi nem létezik, csak az alkohol és a féktelen szórakozás. Szerencsére őket idén nem nagyon látjuk. Azt nem tudtam, hogy a környék valaha szórakoztatónegyed volt. Illetve a tágabb környéken tudtam mulatókról. Pl. a Nagymező utca környékéről: Arizona, stb.

A Kőlevest 2005-ben nyitottunk a Dob és a Kazinczy utca sarkán és 2012-ben költöztünk a jelenlegi helyünkre. Eredetileg véletlen volt, hogy éppen ott nyitottunk, de mivel tulajdonostársam és én is rendelkezünk zsidó felmenőkkel, nagyon örültünk a lehetőségnek és az első perctől feltettünk az étlapunkra néhány jellegzetes zsidó fogást és a környék és a felmenők iránti tiszteletből az első perctől nem árulunk disznóhúsból készült ételeket.

Azt hiszem, aki errefelé járkál, az észreveszi az utcán sokszor látható ortodox zsidó családokat, férfiakat. Ez elég feltűnő lehet mindenkinek. Nekünk nagyon fontos ez a negyed. Jó kapcsolatunk van több zsidó szervezettel, a hitközséggel, bár ezt nem verjük nagydobra. Sok zsidó ember jár hozzánk annak ellenére, hogy a konyhánk nem kóser. A zsidó negyed minden nagyvárosban fontos. Jó érzés, hogy ilyen közel van hozzánk három gyönyörű zsinagóga. Persze nem olyan ez a negyed, mint pl. a párizsi zsidó negyed. Itt már sokféle ember él, de annak, aki tudja, hogy ez itt a zsidó negyed, annak fontos ez a tény.

Ez a környék nagyon is ad az embereknek. A három zsinagógát már említettem. Kóser hentes, kóser bolt, kóser étterem is van a környéken. A Kazinczy utcai zsinagóga shopja szerintem kiváló lehetőséget ad magyaroknak és külföldieknek, hogy belepillantsanak a környék múltjába és jelenébe és szokásaiba. A Zsidó Történeti tár is egy érdekes hely, ahol szintén sok minden kiderül a környékről és a zsidó mindennapokról. A Dohány utcai zsinagóga és múzeum meg ráadásul a turista főcsapás része. Talán a többség tisztában van azzal, hogy ez a környék a zsidónegyed.

Nem tudom milyen irányba megyünk. Azt tudom, hogy az Erzsébetvárosi Önkormányzat azt szeretné hangsúlyozni, hogy ez a környék nem annyira bulinegyed, hanem kulturális negyed. Egyes vendéglátó helyek, pl. a Kőleves ebben partner tud lenni. Vannak olyan rendezvényeink, amelyek ezt erősítik, és ezzel nem vagyunk egyedül. Sokan foglalkoztak már ezzel a negyeddel. Kell is vele foglalkozni. Nincs értelme a környék múltját szőnyeg alá söpörni. A gyerekeknek is meg kell mutatni, milyen érdekes helyek vannak itt. Nem beszélve a felnőttekről. Bízom benne, hogy megmarad, mint zsidó negyed. Bár nagyon kellen valamiféle átgondolt terv. Nagyon úgy tűnik, hogy talán ez már részben el is kezdődött. Én optimista vagyok.

Szimplakert (A szerző felvétele)

Zsendovits Ábel, a Szimpla ügyvezető tulajdonosa

Az egyetlen rendezőelv a helyszín kiválasztásánál a jó lokáció, ami egyszerűen annyit jelentett, hogy a hely a „körúton belül” legyen. Nagyjából ennyi volt a helyszín kiválasztásakor a tudatosság és nem több. Akkoriban valóban senki nem volt még a környéken, csupán a Király utcában volt egy „Zöldség gyümölcs” nevű hely a Gozsdunál, de az is bezárt addigra.

Jelenleg egy hajdani zsidónegyed „váz” van meg némi látható haszid kisebbséggel, de a többség elhagyta a városrészt. Az épített örökség nagy része a „romkocsmák” miatt is (2008-as válság) élhetett túl és szerencsére nem járt úgy, mint a Corvin negyed. A magam részéről határozottan jó iránynak tartom a kulturális negyed koncepciót, de az alulról jövő kezdeményezések sikeresebb identitást teremthetnek, mint a felülről jövők. És még valami van, ami fontos, mégpedig a városrész (nem a kerület!) identitása és menedzselése! Össz-budapesti (országos?) érdek, amely állandó és rendszeres össztársadalmi törődést igényel minden kompetens érintettől.

Kazimír (A szerző felvétele)

Fekete Béla, a Kazimir Bisztró egyik tulajdonosa

Igenis, létezik zsidónegyed, leginkább építészeti és kulturális szempontból, vallási értelemben már kevésbé látványos és a nem zsidó vallásúak számára nehezen is értelmezhető. Korábban olvastam már arról, hogy, a Király utca és környéke korábban is egyfajta mulatónegyedként működött. A Király utca mulatói és bordélyházai már részletesen dokumentáltak. Volt szerencsém belülről is látni a „zsidó kaszinót” amelyről kevés információval találkoztam.

A Kazimír Bisztró egyébként 2012. november elsején nyitott. Azért itt, mert természetesen fontos volt a környék és a környék múltja is. Igaz, hogy csak kevesek kíváncsiak igazán a zsidónegyed korábbi és mai épületeire, közösségeire. A hazai közönség gyakorlatilag csak tematikus túrák alkalmával ismerheti meg. Egyértelmű, hogy a negyed építészetileg és kulturálisan mindenképpen fontos és megőrzendő. Azt gondolom az ország egészét tekintve inkább csak a budapestieknek van arról némi információjuk, hogy ez itt a zsidónegyed.

A környéknek jelenleg a szórakoztató funkciója a legerősebb, a gasztronómiát említeném második helyen és a kultúrát harmadikként. Az elmúlt években a bulinegyed kifejezést használták a területre, véleményem szerint szerencsés lenne, ha ez kiegészülne az imént említett kulturális és gasztronómiai jelzőkkel is. Sőt, muszáj volna a negyeddel külön is foglalkozni. Szükségesnek érzem a részletes – de nem tiltó – szabályozást és a központi (budapesti) koncepció kialakítását. A környék hatalmas örökség és felbecsülhetetlen érték. Elengedhetetlen volna végre egy, a negyedre vonatkozó valamiféle turisztikai, városképvédelmi vagy kulturális tervet és jövőképet felvázolni.

támogatás
Pop up banner

Címkék:2020-10, Kazimír, Kőleves, Szimplakert, zsidónegyed

[popup][/popup]