“Hol maradtak a zsidók?” – botrány az új hollywoodi filmmúzeum körül

Írta: Szombat - Rovat: Film, Kultúra-Művészetek, Történelem

Négy hónappal az új kulturális központ megnyitása után bőkezű adományozók és showbiz veteránok nehezményezik, hogy Hollywood számos  “alapító atyja” egyáltalán nem szerepel a tárlatokon.

Forrás: © Academy Museum Foundation

Az Amerikai Filmakadémia Múzeumának (Academy Museum of Motion Pictures) szeptember 25-i megnyitó gáláján olyan sztárok vonultak föl, mint Lady Gaga, Brad Pitt, Nicole Kidman, Queen Latifah, Patty Jenkins, Tiffany Haddish, Kristen Stewart, és Jurnee Smollet. Hosszú idő telt el azóta, hogy a filmtörténet Renzo Piano által tervezett mekkájának ötlete 2005-ben megfogant.

Létrejöttét a Covid járvány is hátráltatta. Bár a hírességek a nyilvánosság előtt váltig hangoztatták az óvintézkedések betartásának fontosságát, a Wilshire Boulevard-i épületben nem volt jellemző a védőmaszk viselése. Ám a támogatók és akadémiai tagok körében ennél jóval nagyobb felzúdulást okozott, hogy Hollywood eredetének története – amiben a hazájukat elhagyó, Amerikában szerencsét próbáló és a milliárd dolláros filmipart létrehozó zsidó emigránsok vezető szerepet játszottak – alig került bemutatásra.

Jonathan Greenblatt, a Rágalmazásellenes Liga (Anti Defamation League – ADL) vezeője, aki ott volt a gálaesten, ugyancsak meglepődött. „Azt reméltem, hogy a filmipar eredetét, fejlődését és diadalmas menetelését tárgyilagosan bemutató kiállításon a zsidók szerepét is hangsúlyozzák, akiknek az alapok lerakásától kezdve komoly szerep jutott. Felvetődik a kérdés: ’Hol maradtak a zsidók?’ A mulasztás nyilvánvaló”.  Thomas Doherty, Hollywood történetírója, a Brandeis University professzora megjegyezte: „Olyan ez, mintha a reneszánsz történetével foglalkozó múzeumból kihagynák az itáliai reneszánszt… A korai mogulok — Carl Laemmle, Jack Warner —nemzedéke az amerikai álom valóra válását testesíti meg. Az amerikai zsidóság többek között ezzel járult hozzá az amerikai kultúrához.”

Jack Warner

A gála után öt nappal megnyitott több mint tizenkét tárlat a kortárs filmművészetre fókuszált, pl. Director’s Inspiration: Spike Lee vagy Installation: Pedro Almodóvar. Egy magát megnevezni nem kívánó akadémiai tag jegyezte meg: „Azzal a benyomással távoztam a múzeumból, hogy a filmipar tíz éve jött létre. A múlt feledésbe merült. Ez nagyon nem tetszett.”

Haim Saban —aki feleségével, Cheryllel együtt 50 millió dolláros adományával a legbőkezűbb támogatónak bizonyult — ugyancsak megszólalt. „Említettük fenntartásainkat a múzeum vezetőségének, és értékeljük, hogy visszajelzésünket komolyan veszik.” Bill Kramer, a múzeum igazgatója és elnöke az akadémiai tagokkal és donorokkal folytatott beszélgetések nyomán azt nyilatkozta, hogy kijavítják a hibát. Egy éven belül nagyszabású tárlat nyílik az alapító atyákról és a stúdió rendszer kialakulásáról. Eredetileg ezt időszaki tárlatnak szánták, de a fölzúdulást követően az állandó kiállítás része lesz. Az első négy hónapban közel háromszázezren keresték föl a múzeumot – a várakozást jóval meghaladó számban.

Saban megelégedését fejezte ki, hogy decemberben megkezdték egy hathetes filmsorozat vetítését Vienna in Hollywood: Émigrés and Exiles in the Studio System, címmel, amely a filmipar klasszikus korszakát mutatta be főként zsidó rendezők munkásságán keresztül — Erich von Stroheimtől Max Steinerig.

Mások szerint viszont a hibát nehéz lesz helyrehozni.

Ryan Kavanaugh akadémiai tag nyilatkozata: „Holokauszt túlélők unokájaként megdöbbenésemet fejezem ki. A zsidó filmesek sokat szenvedtek a korabeli antiszemitizmustól: nem kaphattak bankkölcsönt, nem vásárolhattak ingatlant Los Angelesben. Mégis ők hozták létre a filmipart, ami L.A. gazdasági életének alapja, és hatással van az egész világra. Ahelyett, hogy megmutatták volna ’lám mit voltak képesek létrehozni’, egyszerűen kihagyták őket, ami mindennek a megcsúfolása.”

Hogy ez történt, viták és intrikák eredménye. Néhány befolyásos akadémiai tag gyakorolt nyomást, hogy a színes bőrű alkotók kerüljenek előtérbe, a fehérek kevésbé. A kiállítási anyag is erről tanúskodik. Bemutatják Hayao Miyazaki japán rajzfilmes pályafutását, miközben a műfaj alapító Walt Disney a háttérben marad.

Walt Disney

Sokan furcsának találták, hogy például Haile Gerima etióp rendező kapta a múzeum első Vanguard díját, azzal az indoklással, hogy „filmesek nemzedékeit nevelte föl, köztük van Malik Sayeed és Bradford Young vagy a videós Arthur Jafa.” Az egyik patrónus csendben megjegyezte, hogy Gerima nem hozott létre komoly alkotást, közben A keresztapáról szó sem esik a kiállításon, Coppoláról megfeledkeztek.

Amennyiben az identitásnak fontos szerepet szántak, a zsidó identitásról ez nem mondható el. Talán csak Billy Wilder a kivétel; a hat Oscart besöprő Sunset Boulevard rendezőjéről megjegyzik, hogy származása miatt kellett elhagynia a náci Németországot.

Ezt a harcot senki nem akarta megvívni – nyilatkozta egy bennfentes személy – még ha ez a filmtörténet elferdítését jelentette is. „Kevesen álltak ki a zsidók szerepeltetéséért.” Greenblatt ezt a „hallgatás összeesküvésének, és kiábrándítónak” nevezte. Néhány lap azért megszólalt. Sharon Rosen Leib írta a The Forwardban: „A múzeumban a zsidók – szellemek. Ott vannak a termekben — nélkülük nem lehetett volna se filmipar, se múzeum.” Sam Wasson az Air Mailben jegyezte meg: „ez rosszabb, mint a kudarc. Ez egy csalás”.

Ahogyan egyre több veterán látogat el a múzeumba várható, hogy a neheztelés nem csillapul majd.

Sokak szerint viszont a vitát túltolták. Sid Ganis az elsők között vetette fel a múzeum ötletét, és jelenleg tiszteletbeli felügyelőbizottsági tag. Hozzá korán elértek a csalódott hangok, amin meglepődött. Neki nem voltak kifogásai a múzeum tartalma kapcsán. „ Van egy múzeumunk, amely egy 100 éves történetről szól. Valóban, nem az kezdeti időkkel nyitottunk, hanem azzal, ami a mostani közönséghez szól. Barátaim azt kérdezik: ’És hol maradnak a zsidók?’ A látogatók is fölteszik ezt a kérdést. De nemsokára találkozni fognak velük a további tárlatokon.”

A Rolling Stone cikke nyomán Bassa László

támogatás
Pop up banner

Címkék:filmtörténet, Hollywood, múzeum, zsidó filmmogulok

ad joint40 ad dutch40 ad mazsok40 mti_hirfelhasznalo