Emlékfoszlányok

Írta: Hegedűs Claudia - Rovat: Irodalom, Kultúra-Művészetek

Megesik, hogy egy könyv maradéktalanul azt az élményt nyújtja, amire látatlanban számítottunk. Gergely Ágnes tavaly év végén megjelent kispróza-kötete pontosan ilyen gyűjtemény. A Mozdonygyári éjszakák lírai hangvételű mininovellái, egytől egyig az emlékezés szúrópróbái, ahol a szövegek mindegyikét át-meg átszövi a túlélés melankóliája. 

Gergely Ágnes

Ebben a sűrűn teleírt – írd és mondd – hetvenoldalnyi kötetben megannyi személyes emléket, élettöredéket tár az olvasó elé Gergely Ágnes. A múlt darabkáiból építkező karcolatok – ahogy a szerző nevezi: metszetek – mesélnek rövid-tömören fájó hiányokról, elfojtásokról, meg félig beteljesült, vágyott pillanatokról. Az emlékezőkönyv nyitótörténete – Erkölcs nyolcvan felett – felfogható egyfajta időzár-katalizátorként. Ebben az első írásban Gergely Ágnes elmeséli, miért vállalta a felkérést, hogy letesztelje, alkalmas-e nyolcvan feletti utasok szállítására a Budapest-Bécs-Bangkok-Tokió-i repülőjárat. Miközben a nemleges választ (is) megkapjuk, szinte hallani véljük az időzár kattanását, ami beindítja az emlékezés motorját. 

Ennélfogva, a második időmetszetben (A fogolylista) szeretett édesapja alakját idézi fel a mesélő. A rideg tények, a rövid-szikár mondatok sem tudják elfedni a Mauthausenben eltűnt Guttmann György (Gergely Ágnes eredeti neve: Guttmann Ágnes – a szerk.) kínzó hiányát. A megrázó írás elárulja, hogy a szerző számára az eltelt hosszú-hosszú évtizedek sem tudtak feloldást nyújtani. Az viszont megadatott az elbeszélőnek, hogy szótáríró nagyapjára fiatal felnőttként is felnézhessen. A kötet egyik legszívbemarkolóbb életkarcában (A november 3-i beszéd) egy művelt és bölcs ember portréját rajzolja meg a mesélő, aki sokatmondó szűkszavúsággal tanította őt emberségre, jóhiszeműségre. A szótár, amelyen a nagyapa negyven évig dolgozott odaveszett, mert ahogyan az írás fogalmaz: „Akinek a fia meghal, minek kell annak szótárt kiadnia?”, az unokára testált hit azonban megmaradt. 

A múltidézés folytatásában, az 1944-45-ös rettenetes tél és a közelmúlt gondolatrímei találkoznak össze a nagy lélegzettel végigírt történetben. A Hazafelé a hóban felkavaró zárómondatának fájó alapigazságát: „Nincs nagyobb vétek, mint magára hagyni egy embert a kétségbeeséssel.”, akár a nagyapának is lehetne tulajdonítani. A címadó novella – első olvasásra – fanyar akasztófahumorral tekint vissza arra az életszakaszra, amikor az elbeszélő vasesztergályosként dolgozott a mozdonygyárban. A szöveg nyelvi-gondolati finomságai, a második, harmadik nekifutásra bontakoznak ki. Az egyéni emlékezés töredékeiből összeáll ugyanis ennek a sötét korszaknak (’50-es évek eleje) a képtelen abszurditása, ami visszarímel egy korábbi írás (Benjámin nagybátyám) tételmondatára, miszerint: „sem a „holokauszt”, sem a „vészkorszak” nem fedi a valóságot; itt nincs helye se szépelgésnek, se drámának.” 

Az emlékezőkönyv gerincében elhelyezett szövegben (Montefiore szélmalma) Gergely Ágnes felelevenít egy régvolt izraeli költőfesztivált, ahol az elbeszélő nemcsak a saját költeményét (Fohász lámpaoltás előtt), hanem Csoóri Sándor Emlékezés egy régi utcára című fájdalmasan szép versét is tolmácsolta – angolul – a hallgatóságnak. A történet azonban nem ezen a ponton zárul. A szerző visszaidézi a nagy vitát generált, antiszemita Csoóri-esszét (Nappali Hold), amit a költő a rendszerváltás hajnalán (1991) publikált. Voltaképpen ez a polemizáló írás választ keres és ad is arra, hogy egy jó vers, vagy egy rosszízű nyilatkozat marad-e meg tovább az emlékezetben.   

Gergely Ágnes költői-regényírói-műfordítói-esszéista életművének fontos alkotórésze ez a karcsú metszetgyűjtemény. A szerző meghatározó életepizódjait és igaz embereit (lásd: Komoróczy Géza, Lator László, Székely Judit és még sokan mások) felvillantó vallomás-kötet bár a személyes múltból merít, megszólító ereje a közös emlékezetben rejlik. A Mozdonygyári éjszakák a jelenből lép vissza a gyerekkori traumák világába, majd újabb és újabb időcsavarokkal ered nemcsak a letűnt idő, de az álomból szőtt valóságok nyomába is. 

Gergely Ágnes: Mozdonygyári éjszakák. Kalligram Kiadó, Budapest, 2021. 70 oldal, 2990 Ft. 

Címkék:2022-03

[popup][/popup]