Az elfelejtett szobrászművész

Írta: Sárközi Mátyás - Rovat: Kultúra-Művészetek

LEAD Száz éve, 1911. február 12-én született Budapesten Peter Lambda, az a brit szobrászművész, aki a legismertebb portrét készítette a pszichoanalízis atyjáról, Sigmund Freudról.

Lambda Pétert Budapesten még Lévy Vilmosnak hívták, a Freud által analitikussá képzett Lévy Lajos belgyógyásznak, a Zsidó Kórház igazgató-főorvosának a fia volt. Lévy doktor korán felismerte az elektrokardiográfia jelentőségét, és megszervezte az első magyarországi EKG-laboratóriumok egyikét. Alkalmanként Freud is kért tőle orvosi tanácsot, így 1926-os szívtáji fájdalmai után, melyeket pszichés eredetűnek tartott. Lévy Lajos szerkesztette a Gyógyászat című folyóiratot, amely először közölte Ferenczi Sándor és mások pszichoanalitikai tanulmányait. Valláspszichológiával is foglalkozott, a bibliai Paradicsomról az első világháború idején írott dolgozata megelőzte a műfaj klasszikusainak írásait.
A szobrász anyja sem volt akárki: Lévy (asszonynevén Tószeghi Freund) Katát – mint Harmat Pálnak a magyarországi pszichoanalízisről szóló, kiváló könyvében olvashatjuk – Freud ingyenesen analizálta budapesti tartózkodása idején, s végül maga is laikus analitikus lett.
Vilmost szülei a bécsi orvosegyetemre küldték, s ott mutatkozott be Sigmund Freudnak. Ám nem lett belőle orvos. Egy látogatás Pátzay Pál műtermében s néhány kísérleti portré a szobrászművészet felé terelte érdeklődését. Míg apja a cikkeit, ő a szobrait szignálta a görög Lambda betűvel.
1938 májusában rendezte első és utolsó budapesti kiállítását, a főváros legismertebb modern műkereskedelmi központjában, a Tamás Galériában. Negyvenegy szobrot mutatott be, közöttük egy Freudról készült relief-portrét. De modelljei között szerepelt Gombaszögi Frida és Tersánszky Józsi Jenő is. A kis katalógus-füzet előszavát Hatvany Bertalan írta, aki egyiptomi hatást vélt felfedezni Lévy Vilmos olykor karikatúra-szerű szobor arcmásain. Valójában inkább Pátzay Pál hatása érvényesült a szobrokon, főként nőalakjain. Darvas Lili könyöklő büsztje is szerepelt a tárlaton. Vajon most hol lehet?
A kiállítás után, a hitleri fenyegetés elől a művész Angliába emigrált és felvette a Peter Lambda nevet. Freud és családja szintén Angliában keresett menedéket. Lambda bejelentkezett: szeretné megmintázni az (akkor már nagybeteg) professzort. Hét alkalommal mehetett el a londoni Freud-villába, hogy megörökítse a házigazda vonásait, miközben modellje az íróasztal mögött ült és Mózesről szóló könyve nyomdai levonatait javítgatta. Mivel Lambda nem fogadott el fizetséget, Freud egy antik kámeával ajándékozta meg, amiből azután gyűrű készült. A művész három példányban öntette ki a szobrot: egy a Freud hampsteadi villájában berendezett múzeumban látható, egy a bécsi Freud házban, a harmadik pedig az amerikai pszichológia egyik centrumában, a Menninger Intézetben.
Lambda Angliában az ismert színésznőt, Betty Pault vette feleségül és hamarosan a színészek szobrásza lett. Szeretett volna portrét készíteni a világszép Vivian Leigh-ről is, ám a gyenge idegzetű színésznő képtelen volt néhány percnél tovább nyugodtan ülni. Így férje ült helyette a székre, s így készült el Laurence Olivier igen jól sikerült mellszobra. (Ez jelenleg a londoni National Portrait Galleryben látható.) Lambda többek közt John Gielgudot, Terrence Rattigant, Michael Redgrave-et és Claire Bloomot mintázta meg. Leghíresebb és legkarakteresebb szobra az angolok korszakos szocialista politikusát, Aneurin Bevant (1945) ábrázolja.
Peter Lambda látása fokozatosan és helyrehozhatatlanul romlott, de eközben egyre nagyobb sikert arattak a tévé-sorozatok, amelyeket feleségével együtt rendezett. Csak 1996-ban bekövetkezett halála után két évvel, a műveiből rendezett Sotheby’s árverés nyomán állt helyre szobrászművészi reputációja. Szülőhazájában azonban szinte teljesen elfeledték.

Sárközi Mátyás

[popup][/popup]