Filmvetítés: A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció

Olyat eddig csak a legendák szintjén ismertél, hogy egy házaspárt kettészakít a politikai megosztottság? Hogy barátok nem állnak szóba többé egymással a pártpreferenciáik miatt? Nem hitted el, hogy ez valóban létezik?
 

 

A vetítés után Sebes Gáborral és Székely Gáborral a film rendezője Hajdú Eszter beszélget

Vagy eddig is tudtad, hogy van ilyesmi, esetleg magad is egy efféle történet szereplője vagy? Nem áll veled szóba az apád, vagy elhagy a kedvesed a bal-jobb háború, a Fidesz versus MSZP miatt? Nos, akkor most itt egy film, amely megmutathatja, létezik feloldás.

Hajdú Eszter olyan banális kérdést tesz fel, amelyet talán szégyellnénk is, ha nem volna ennyire égető: létezik-e, hogy emberi kapcsolatokat szétszakít az, hogy ki, hova szavaz. A válasz pedig megszégyenítően egyszerű: hogyne. A film (A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció) két történetet vizsgál.

Két Gábor (Székely Gábor, történetesen a Szerencsejáték Zrt. elnöke és Sebes Gábor, történetesen Fideszes önkormányzati képviselő) nemigen áll szóba egymással.  Pedig valaha barátoknak gondolták magukat. De aztán a közös platformot, az SZDSZ-t elhagyta egyikük, s a Fideszbe igazolt, míg a másikuk – noha párttag sosem volt – hű maradt. Mihez is? Hát ez az. A Gáborok, történetesen mindketten zsidók, közös kulturális hátterükkel együtt a virtuális polgárháború frontvonalának két oldalán találták magukat. Úgy, hogy mindketten azt hiszik, ők jó oldalon állnak. Sebes szerint nem ő állt odébb, hanem a párt adta fel eredeti elveit, Székely szerint pedig nem létezik, hogy egy zsidó ember a Fideszben ne vegye észre, hogy csak egy hajszál választja el a Magyar Gárdától. Patt.

Lajost és Zsuzsát, a másik történet szereplőit is a politika szórja szét. Házasság, közösen nevelt gyerekek, együtt megalapozott anyagiak sem számítanak, Zsuzsának elege lesz, elköltözik. Azért, mert lassan számkivetettnek érzi magát a családi házban, Lajosnak ugyanis meggyőződésévé válik, hogy Zsuzsában nincs nemzeti érzés. Azaz az a fajta érzület, amely 2002 áprilisában, a Kossuth téren olyan szépen megfogalmazódott (kiemelés Lajostól). Zsuzsa pedig elképedve veszi tudomásul, hogy férje mikben és kikben képes hinni, s azt gondolja, orránál fogva vezetik a politikusok, manipulálható tömegemberré tették a Kossuth téren.

A Gáborokhoz képest, az ő gyökereik sokban különböznek. Lajos paraszti családból jön, a föld, a hajnali felkelés, a lovak lecsutakolása, a tiszta abrosz, a ropogós ing, a tradicionális munkák és a régi szokások iránti nosztalgia élteti, hajtja (s ebben most semmi irónia nincs). A Fideszben pedig ezt az értékrendet látja diadalra jutni.

Zsuzsa polgári családból jön; kérdez, rákérdez, megkérdőjelez, önállóságát, kívülállását véleményalkotó jogát védelmezi valamiféle barbársággal szemben. Taszítja a Kossuth téri hölgyek tömege, amint Viktor! Viktor!-t skandálnak, de közben maga is túlzásokba esik; a pulpituson álló vezető nem a Führer. Igazi dráma van kialakulóban, amikor kiderül, tizenéves lánya sem az ő oldalán áll. Ő ugyanis ideálképeket kap, apjától és a szónoki emelvényen álló Orbán Viktortól. Identitást, hitet. Patt.

A dokumentumfilm ott válik igazán izgalmassá, amikor a szétszakított szereplők mediátori jelenlét mellett vállalják, hogy újra szóba álljanak egymással és elkezdődik valamiféle terapikus folyamat. Amikor felsejlik, az új, magyar, virtuális polgárháborúban szerzett sebek gyógyíthatók volnának.(Forrás: HVG)

 

A film után Sebes Gáborral és Székely Gáborral a film rendezője Hajdú Eszter beszélget

 

Időpont: 2008. december 6. szombat, 20:00 óra
Helyszín: Vörösmarty ART mozi
Pontos cím: Budapest VIII. ker., Üllői út 4.
Belépődíj: 600 Ft.