Filmkoncert: Saint-Saëns és a film

Írta: Szombat - 2008-09-21 Rovat: Kultúra-Művészetek

A Francia Intézet különleges – tanévindító zongoraestre – készül a filmzene születésének 100. évfordulója alkalmából. Az est második felében André Calmettes és Charles Le Bargy Guise herceg meggyilkolása (1908) c. 17 perces némafilmjét láthatja a közönség, amelyet Camille Saint-Saëns filmzenéje kísér Marouan Benabdallah előadásában.

Marouan Benabdallah zongoraművész Camille Saint-Saëns műveit adja elő. Benabdallah 2007-ben szerzett diplomát a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, 2008-2009-ben a francia kormány ösztöndíjasa volt.

Program:

C. Saint-Saëns / G. Bizet: G-moll andante, op.22.
C. Saint-Saëns: VI. toccata, Tanulmány op.111., Valse Mignonne, op.104, 6. keringőtanulmány, op.52.
C. Saint-Saëns / M. Benabdallah: Afrika, fantázia szólózongorára, op.89.

Guise herceg meggyilkolása (1908) Francia némafilm, 17 perc

Rendezte:
André Calmettes és Charles Le BargySzereplők: a Comédie Française színészei

Zenéjét szerezte:
Camille Saint-Saëns

1588. december 23-án, Blois kastélyában, III. Henrik parancsára meggyilkolják I. Lotharingiai Henriket, Guise hercegét.

A Guise herceg meggyilkolásához a Francia Akadémia tagja írt forgatókönyvet, a szerepeket a Comédie-Française színészei játsszák, zenéjét pedig neves zeneszerző komponálta, nem csoda hát, hogy ez film emelte be a mozit a művészetek közé, s neki köszönheti a világ az első filmzenét.

Camille Saint-Saëns pályája csúcsán kapja a megrendelést. Ebben a kamarazenekarra – vonósokra (hegedű, brácsa, cselló és nagybőgő), néhány fúvósra (fuvola, klarinét, kürt), zongorára és harmóniumra – írott szvitben (Op. 128) Saint-Saëns-nak sikerül mindössze 17 perc alatt, egy bevezetésben és öt képben tökéletesen átadnia a cselekményt.

Két és fél évesen kezd zongorázni, s nem sokkal később már kis dallamokat rögtönöz. Első darabját ötévesen írja, tizenegy évesen nagyközönség előtt játssza Mozart zongoraversenyét.

Virtuóz zongorista és jeles orgonaművész; a vérében van a rögtönzés, mégis szorosan kötődik a formai tökéletességhez és a francia iskolához. Művei közt szerepelnek operák (Sámson és Delila, 1877), szimfonikus költemények (Danse macabre), az Állatok farsangja, és a barátja, Liszt Ferenc emlékének ajánlott III. „Orgona” szimfónia.

Orgonált a budapesti Nagyzsinagógában is. Többek közt öt zongoraversenyt, és több kamaradarabot írt. A modern zeneszerzés előfutára volt, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy ő volt az első zeneszerző, aki 1908-tól mozifilmek számára is komponált.