Hochstädterék a Zsidó Múzeumban – művészi installáció családi fotóalbumból

Mind tudni akarjuk, kik vagyunk, honnan jöttünk. Családtörténetet kutatunk, DNS tesztet készíttetünk, azt reméljük, hogy az anyakönyvek, levéltárak, a génjeink adataiban ott van a válasz, ott van a történetünk. Pedig máshol van. Országok, közösségek története egy fényképalbum egy fiatal képzőművész, Tranker Kata merész és mégis gyengéd installációjában – írja a Magyar Zsidó Múzeum ajánlója.

A legfontosabb kérdésünk épp az, amelyre soha nem remélhetünk választ, hogy kik vagyunk. Mert a történetünk nem a születésünkkel kezdődik és nem a halálunkkal ér véget. Nyugtalanító nyomai soha nem válnak egészen érthetővé és soha nem tűnnek el végleg.

A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, ahogy minden múzeum gyűjteménye egykori életek kihűlt nyomait gyűjti. Palackposta-üzeneteket, amelyeknek sokszor sem a feladóját, sem az eredeti címzettjét nem ismerjük. A tárgyak története részben lezárul, amikor bekerülnek a múzeumokba, és múltjuk – a múlt – jó részét nem ismerjük meg.

Tárgyaink erejét viszont mégiscsak az adja, hogy összesűrűsödik bennük a múlt. Mindez különösen jól érzékelhető a talált fényképeken, amelyek kivágnak és örökké tesznek egyetlen, magányos pillanatot ismeretlenek élettörténetéből. Nekünk kell újraalkotnunk örökké vált történetüket. Ezt teszi a múzeum és a művészet. Újra elrendezi a tárgyakat, más és más környezetben új és új múltakat teremt, arcot ad az ismeretlen múltnak.

A magyar zsidó családok történetében különös erővel kísért, gyakran hiányként, fájdalomként, a történelem. Ezt a hiányt változtatja művészetté Tranker Kata. Talált fényképekből, vizuális dokumentumok „körbedolgozásából” születő installációja, amelyen minden ismerősen ismeretlen arc azzal a kérdéssel szembesít bennünket, hogy kik vagyunk, ha a képeken akár a mi családunk is lehetne.

A Hochstädter-családnak a múzeum fotótárában lévő családi fényképalbuma válik láthatóvá a kiállításon, egy felvidéki eredetű zsidó kereskedő, illetve hivatalnokcsaládé, hazafias beszédekkel kezdődik, Trianonnal, hazaváltással, halálmenetekkel, túléléssel folytatódik, némasággal, magánnyal zárul le. A kiállítás a Síp 12 Galéria merészen bensőséges, szelíden kísérletező, a személyes kérdések intim radikalitását, aktualitást kereső örökségét viszi tovább.

A kiállítás koncepciója:

A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár kiemelt szerepet szán annak, hogy megismertesse a családi múlthoz, a családi emlékezethez kapcsolódó tevékenységét, kutatásait, gyűjteményét. A mostani kiállítás, folytatva a korábbi képzőművészeti tárlatok koncepcióját, az intézmény gyűjteményének egy-egy darabját mutatja be – a kortárs művészethez való lehetséges kapcsolódási pontjaikkal. A tárlat a családi/privát fotó jelentésének különböző rétegeit szeretné felfejteni, rávilágítva annak a – személyes és kollektív – történelmi emlékezetben betöltött szerepére. Most a fotótárunk egyik családi albumát tárjuk a nagyközönség elé egy kortárs képzőművész, Tranker Kata szemével „láttatva”.

A Hochstädter család történetéről, a családtagok sorsáról nem sokat tudtunk mind ez idáig, fotóalbumuk az 1990-es években került gyűjteményünkbe. A kortárs képzőművészeti installáció és a friss levéltári kutatásunk során felderített tényanyag egymás melletti bemutatásával a családi múlt és a történelem objektív és szubjektív feldolgozásának bonyolult kapcsolatát kívánjuk illusztrálni.

A tárlatot a megismerhetetlenül is jelenlévő múltról szóló 2018-as sikerregény szerzője, Krusovszky Dénes nyitja meg szeptember 1-én, vasárnap, este 6 órakor.

Információk a kiállítással kapcsolatban:

TRANKER Kata (1989, Székesfehérvár) 2012-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, a kortárs képzőművészet legfiatalabb generációjának egyik kiemelkedő alakja. A hazai és külföldi egyéni és csoportos kiállítások mellett nemzetközi rezidenciaprogramokon is részt vett, 2014-ben Derkovits Gyula-ösztöndíjban részesült. Munkái megtalálhatók számos hazai és nemzetközi magán- és közgyűjteményben.

Kurátor: Farkas Zsófia

Megtekinthető: szeptember 2-től december 15-ig.