Izrael: a 2018-as bevándorlók több mint fele nem élvez zsidó státuszt

Írta: Szombat - Rovat: Izrael

Az újonnan érkezettek 54%-ának zsidó státusza bizonytalan. Izrael állam Visszatérési Törvénye alapján ugyan letelepedhetnek, de a házasságkötéssel gondjaik lehetnek, mivel a vallási életben az ortodoxia monopóliuma érvényesül, akik szerint ezek az új bevándorlók halachikusan nem minősülnek zsidóknak.

Új bevándorlók (képünk illusztráció)

Az izraeli központi statisztikai hivatal adatai szerint az ország lakossága 173.600 fővel nőtt az elmúlt évben. Az új bevándorlók száma nettó 32.600 (a kivándorlók levonása után). Ezeknek csupán 39% számít zsidónak, 54%-a pedig az „egyéb” kategóriába tartozik. Többségük a visszatérési törvény értelmében került befogadásra (zsidó nagyszülővel rendelkezik). A fennmaradó 7% arab volt. 2017-ben a bevándorlók 52%-a minősült zsidónak.

Oroszország, Ukrajna, Franciaország és az USA számítottak a legfontosabb küldő országoknak. Legtöbbjük valamilyen zsidó gyökerekkel rendelkezik, és a sok ezer izraeli állampolgár sorába tartozik, akiket a belügyminisztérium a „vallástalan” kategóriába sorol, de a jelenleg érvényes rendszerben, halachikus okoknál fogva gondjaik lehetnek a betéréssel. Számukat demográfiai becslések alapján 300.000–400.000-re teszik, és ez csak növekedni fog a természetes szaporulat és bevándorlás következtében. Ők a rabbinátus égisze alatt nem házasodhatnak, mert halachikusan nem zsidók, és nem rendelkeznek ezzel az alapvető állampolgári joggal. Csak a „vallástalanokkal” köthetnek polgári házasságot, de a rabbinátuson nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy nem zsidók.

A közelmúltban az ultraortodox politikai pártok és a főrabbinátus elutasították a Nissim Bizottság jelentését, és előbbiek a Kneszetben sikeresen torpedózták meg a betérési törvényjavaslatot, amely megszüntette volna a betérési eljárás ortodox monopóliumát.

Shaul Farber rabbi egy tanácsadó cég (ITIM) igazgatója, amely segíti az embereknek a vallási hatóságok ügykezelésében történő eligazodását. Ugyanő alapította a Gijur k’halacha vallási magánbíróságot, amely a betérési bíróságok civil hálózata. A statisztikát illetően azzal vádolja az államot, hogy az formálisan ugyan pártolja az alijázást, a valóságban viszont nem támogatja a bevándorlók letelepedését és legális házasságkötésüket, továbbá akadályozza a betérést, ezzel pedig státuszuk normalizálását. Ez komoly demográfiai gondokat okoz.

„Sokan szolgáltak a hadseregben, becsületes adófizetők, és elválaszthatatlanok az izraeli zsidó társadalomtól. A jelenlegi hivatalos politika károsan hat a bevándorlók beilleszkedésére, rombolja zsidó azonosságtudatukat, és mit sem törődik problémáikkal. A Gijur k’halacha bizonyos megoldást kínál, a betérési rendszer azonban alapvető reformra szorul, amelynek végrehajtása zsidókként és demokratákként egyaránt kötelességünk.”

Az ynetnews cikke alapján Bassa László

Címkék:bevándorlás, halacha, Izrael