Vallástalan ex-szovjet zsidók
Az izraeli zsidók 77 százaléka hisz Istenben: az “oroszok” csak 55 százalékban.
A Pew Intézet felmérése szerint az izraeli zsidó népesség 49 százaléka vallja magát “világinak” – amit itt héberül a chiloni (חילוני) szóval illetnek: ez a vallással nem foglalkozó, illetve elvből ateista, istentagadó.
Ami viszont az egykori Szovjetunióból bevándoroltakat illeti, arányuk már eléri a 81 százalékot.
Az izraeli zsidók 36 százalékának nincs kifogása az ellen, hogy az állam népszerűsítse a rabbinikus zsidó hagyományokat, ám az oroszajkúaknak csak 12 százaléka nézi ezt jó szemmel.
A felmérés szerint a teljes izraeli zsidó népesség 29 százaléka egyetért azzal, hogy a szigorúan ortodox izraeli rabbinátus számos téren meghatározó döntéshelyzetben lehessen: szombati tömegközlekedés, üzletek nyitva(nem)tartása, a vallási intézmények állami finanszírozása,
“ki a zsidó” meghatározása, stb. –, addig az oroszajkúaknak mindössze 8 százaléka pártolja ezt.
Az izraeli zsidók 77 százaléka hisz Istenben: az “oroszok” csak 55 százalékban.
Az izraeli háztartások 63 százaléka kóser, az oroszajkúaknak csak 24 százaléka.
Kétszer annyi “átlag-izraeli” gyújt sabbat- ünnep- és chanuka-gyertyát, mint az egykori Szovjetunióból, vagy újabban az utódállamokból érkezettek.
A másod- és harmadgenerációs “oroszok” valláshoz, zsidósághoz való hozzáállása azonban erősen közelít a teljes izraeli népességben mért arányhoz.
A nemzeti-vallásos “Áruc Séva” hírportálján megjelent felmérés néhány hiányossága (e blog szerkesztője szerint):
1. Az egykori Szovjetunióból érkezett zsidók között óriási szociális és kulturális különbségek vannak az európai és a kaukázusi, illetve Kaukázuson túli területekről érkezettek között. Utóbbiak a keleti zsidó törzsekhez számolandók: zömmel vallásos, hagyománytisztelő emberek, nemritkán szigorúan ortodoxok. (Grúziai zsidó férfit kipá, asszonyaikat kendő nélkül alig lehet látni. Itt született nemzedékük azonban már sokban enged a hagyományokból.) A kárpátaljai – magyarul is beszélő – olék között is magasabb a vallástartók aránya, mint például az európai orosz nagyvárosokból származók körében.
2. A közel másfél millió oroszajkú izraeli között három-négyszázezerre tehető a nemzsidók száma, akik mint házastársak, illetve zsidó felmenőket felmutatni tudók jöttek Izraelbe, és kaptak izraeli állampolgárságot.
Az eredeti cikk itt olvasható.