Vakcináért adatot

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

Február végéig Izrael 9,9 millió lakosának több mint felét, 54,6 százalékát oltották már be a koronavírus elleni védőoltás legalább első adagjával. A Pfizer mRNS-alapú oltását szállító első DHL-gép tavaly december 9-én landolt a Ben Gurion nemzetközi repülőtéren; azóta hetente mintegy 450 ezer izraelit oltottak be, és a lakosság 38,9 százaléka már a második oltást is megkapta.

Izraeli személyi igazolvány minta (Forrás: Wikipedia – képünk illusztráció)

A sikerről és annak árnyoldalairól a Qubit portál közölt összefoglalót.

Az ambiciózus és fegyelmezett oltási kampány Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök oltásával kezdődött, és mára ott tartanak, hogy az oltásigazolással, az úgynevezett „zöld igazolvánnyal” rendelkezők számára visszatérhet az élet a normális kerékvágásba.

Egy február 24-én a New England Journal of Medicine-ben publikált tanulmány szerint, amelynek keretében első alkalommal mérték fel egy koronavírus elleni vakcina hatását nem laboratóriumi körülmények között, a Pfizer védőoltása minden vizsgált életkorban 94 százalékkal csökkentette a tüneti és a súlyos COVID-19 megbetegedéseket, valamint elfojtotta az országban december vége óta kirívóan gyorsan terjedő brit variánst is.

 

Izraelt letarolta a brit variáns

Izraelben is hosszú volt az út a sikeres vakcinációs programig, és persze a járványnak még egyáltalán nincs vége. A pandémia első hullámát a közel-keleti ország viszonylag alacsony napi fertőzésszámokkal – márciusban és áprilisban naponta kevesebb mint ötven új fertőzöttel – vészelte át, izraeli közegészségügyi szakértők szerint viszont Netanjahu kormánya végül engedett a gazdasági szereplők nyomásának, és 2020 májusában túl korán nyitotta újra az országot, különösen az iskolákat. Az ezután berobbanó járvány megsokszorozta az addigi számokat: nyáron naponta mintegy négyezer új koronavírusos megbetegedést regisztráltak. Szeptember közepén Izrael az elsők között hirdetett újra karantént: a kormány csak a nélkülözhetetlen javakkal szolgáló üzletek nyitva tartását engedélyezte, bezártak az éttermek, a szállodák, az edzőtermek és korlátozták a szabadtéri programokat. Mire Magyarországon november elején elrendelték a szigorításokat, Izrael már nagyjából túl volt a második hullámon.

Az első vakcinaszállítmány megérkezésével szinte egy időben azonban ismét meredeken emelkedni kezdtek a számok. Az oltási kampány már javában zajlott, amikor január közepén napi több mint 8000 új esettel tetőzött a harmadik hullám. Egészségügyi szakértők egyrészt a brit variánst, másrészt a tömeges év végi dubaji utakat okolják a történtekért. Miután ugyanis az Egyesült Arab Emírségek és Izrael 2020 augusztus közepén elindította diplomáciai kapcsolatainak normalizálását, az arab országból visszatérő utazóktól Izrael nem kérte, hogy vonuljanak karanténba, nehogy újra megromoljon a két ország viszonya. Amikor pedig hirtelen megugrottak a számok, az izraeli kormány a szakértők szerint túl lassan reagált, így a brit variáns gyakorlatilag letarolhatta az országot. Ennek egyik következménye, hogy Izraelben a koronavírus miatti halálesetek 30 százaléka januárban következett be.

 

Vakcináért adatot

Netanjahu és kormánya ekkor kapcsolt turbófokozatra. A márciusi parlamenti választásokat is számításba véve a lakosságnak azt ígérték, hogy március végéig a 9,9 millió lakosból 5 milliót oltanak be, és nekiláttak a megvalósításhoz. Ehhez január elején a kormány leszerződött a Pfizerrel, és jóváhagyta, hogy több millió adag vakcina leszállításáért cserébe egészségügyi adatokat szolgáltasson az amerikai gyógyszergyárnak, hogy könnyebben vizsgálhassák a vakcina hatását.

Izraeli adatvédők rendkívül problémásnak tartják a megállapodást, ugyanis az ország digitalizált egészségügyi rendszere révén minden izraeli lakos teljes kórtörténete a háziorvosi látogatásoktól a szedett gyógyszerekig harminc évre visszamenőleg egy kattintással elérhető bármelyik egészségügyi szolgáltatónak. Ez gyakorlatilag aranybánya a Pfizernek, és hiába anonimizáltak az adatok, ez nem kifejezetten véd az esetleges visszaélésektől. Netanjahu mindenesetre nem bízta a dolgot a véletlenre: nem csupán az izraeliek egészségügyi adatait kínálta fel a vakcináért cserébe, hanem még többet is fizetett, mint a nyugati országok. Míg az amerikaiak 19,5 dollárt, az EU 27 tagállama 14,76 dollárt, Izrael átlagosan 23,5 dollárt fizetett az oltóanyag egy-egy dózisáért.

Teljes cikk

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]