Újlipótváros égkék spiráljai
A BUDAPEST100 alkalmából megnyílik a Dunapark-ház.
Van Budapesten néhány lépcsőház, amelyet szinte minden, a város és az építészet iránt fogékony budapesti ismer, amelyek rendszeres megállói a modernizmus és Bauhaus témájú városi sétáknak. Ezek közül is kiemelkedik népszerűségét és minőségét tekintve a Pozsonyi út 40. szám alatti kéken kanyargó, nyitott orsóterű csigalépcső. Azonban azt kevesen tudják, hogy a Hofstätter Béla és Domány Ferenc által tervezett együttes szomszédos, sarki tagja, a Pozsonyi út 38. szám alatt, földszintjén a híres Dunapark Kávéházzal, egy legalább olyan magas színvonalú bérházat takar.
Az 1930-as évek második felében már javában zajlott Budapest egyik legnagyobb presztízsű lakónegyedének építése. Ekkor nőttek ki a földből az adókedvezményre vonatkozó szabályok miatt szinte egyik napról a másikra, azok a modern stílusú, Bauhaus jegyeket mutató vasbeton luxusbérházak, amelyek Újlipótvárost építészeti és pénzügyi tekintetben is Budapest egyik legértékesebb negyedévé tetszik. 1935-36 között épült fel a Szent István park északi oldalán a kávéháza után Dunapark háznak keresztelt, valójában három épületből álló együttes. A nagyrészt az Alföldi Cukorgyár Rt. Nyugdíjintézete megrendelésére készült bérházcsoport már ekkor a korszak legmodernebb és legelegánsabb épületei közé tartozott, renoméját a mai napig megőrizte. Ezt bizonyítja, hogy minden korszakban a legnagyobb művészek, politikusok béreltek itt és a szomszédos, 40-es számú házban lakást, napjainkban állítólag Fenyő Miklós vagy Dévényi Tibor nevét lehet felfedezni a kapucsengőn. Az átadástól itt élt a legfelső szint kétszáz négyzetméteres saroklakásában Hofstätter Béla, akinek tragikus halála is innen indult, hiszen a nyilasok 1944-ben otthonából hurcolták el és lőtték a Dunába.
Fotók: Horváth Máté
Többek között az újlipótvárosi zsidóságnak is köszönhető az egységes modernista beépítés, az akkor kanonizált neobarokk helyett különbözőségüknek, kirekesztettségüknek a modern építészet alkalmazásával is igyekeztek megfelelni. A zsidó származású mágnás, a „Cukorkirályként” emlegetett Hatvany Lajos báró tulajdonában álló Alföldi Cukorgyár Rt. a korban elterjedt módon, részben az összetartás, részben az erősödő elnyomás miatt zsidó származású építészeket bízott meg. Ennek és a lenyűgözően sikerült Pozsonyi úti példák fényében nem meglepő, hogy a Hofstätter-Domány építészpáros tervezhette a Weiss Manfréd Vállalatok Elismert Nyugdíjpénztárának Margit körúti, Dugattyús-házként is ismert, nagyszerű modernista bérházát. Úgy látszik, jól ráéreztek a gazdag polgári elit igényeire és a későbbi néplélek rezdüléseire, mert modern, Bauhaus vonásokat hordozó, art deco elemekkel színesített épületeik a mai napig képesek az építészetet kedvelők rajongását kiváltani.
