Heisler és Köves – újabb ütésváltás az örökjáradék vitában

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

Folytatódik a nyilvánosság előtti küzdelem az EMIH és a Mazsihisz között a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség (MAOIH) és az EMIH által a jeruzsálemi vallási bíróság előtt indított eljárásról. 

Heisler András és Köves Slomó

Egészen gusztustalan – így reagált Heisler András, a Mazsihisz elnöke az állításra, hogy az általa vezetett szervezet lényege a „holokauszt emlékezetéből való politikai haszonszerzés” – írja a Népszava a Heislerrel Síp utcai irodájában készült interjúban.

A beszélgetésben többek között ez áll:

“A szocializmus idején elvett ingatlanjai után az érintett egyházak örökjáradékot kapnak. Még mielőtt belenyúlnánk a darázsfészekbe: a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) esetében mennyi pénzről van szó?

A zsidóságnak jutó ingatlanjáradék teljes összege pillanatnyilag évi 1,8 milliárd forint, de ennek egy része nem a Mazsihisz számlájára folyik be. Bár a járadékról szóló megállapodás 1998-ban a Mazsihisz és az akkori kormány között született, később – úgynevezett engedményezési szerződés révén – hozzájárultunk ahhoz, hogy ne csak a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH), hanem a Köves Slomó-féle szervezet, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) is részesüljön ebből a forrásból. Az 1,8 milliárdból az ortodoxia 220 millió, az EMIH nagyjából 260-280 millió kap. Összesen ez mintegy félmilliárd forint.

Az összeg több mint kétharmada így is a Mazsihiszé.

A zsidó felekezetek valós támogatottságának mérésére egyetlen empirikus, hiteles mutató van: az egyszázalékos adófelajánlások száma. Ha valaki megnézi az adatokat, láthatja, hogy a Mazsihisz részesedése még el is marad attól, ami az arányok alapján megilletné.

Csakhogy az ortodox hitközség úgy gondolja, hogy volt ingatlanvagyona után neki lényegesen több járna: 10 milliárd forintos követelése van a Mazsihisz felé. Ennek érvényesítésére, valamint a járadék újbóli felosztása érdekében a MAOIH és Köves Slomó EMIH-je közösen fordult egy jeruzsálemi vallási bírósághoz. Addig is, amíg nem hoz végleges döntést, a jeruzsálemi bíróság az örökjáradék befagyasztását szeretné elérni a magyar kormánynál. A Mazsihisz pedig teljesen kiakadt.

Sok minden miatt vagyunk kiakadva. Az ortodoxia követelését teljességgel megalapozatlannak tartjuk, meggyőződésünk szerint légből kapott, jogtalan eljárást indítottak ellenünk. Megjegyzem, a jeruzsálemi bíróság ortodox testület, ezért a neológ Mazsihisz eleve nem remélhetne elfogulatlan, pártatlan ítélkezést. A legfontosabb az, hogy ennek a bírói fórumnak semmiféle joghatósága nincs se a Mazsihisz, se a magyar állam felett. A jeruzsálemi bíróság május 9-én kezdi tárgyalni az ügyet. A Mazsihisz vezetősége úgy döntött, hogy a tárgyaláson nem fogunk részt venni.

Deutsch Róbert, az ortodox hitközség vezetője azt mondta a 168 Órának: „a Mazsihisz kapott egy esélyt, hogy zsidó egyházi szervezetnek legyen tekinthető, ugyanis egyetlen zsidó hitközség sem kérdőjelezheti meg a Jeruzsálemi Főrabbinátus Bíróságának illetékességét, ha zsidók közötti viták rendezéséről van szó”.

Nyugodtan írja le, hogy ez nem igaz. Szemenszedett hazugság! Még ortodox szervezetek között is tudok olyanról, amelyik nem fogadja el joghatóságnak a jeruzsálemi bíróságot, arra pedig nincs példa, hogy a diaszpórában, szétszóratásban élő más zsidó közösségek valamelyike elfogadná. Nem is lenne jó egyébként, ha ennek a bíróságnak kiterjesztenék a fennhatóságát. Minden közösség autonóm módon működik. Hangsúlyozni szeretném azt is, hogy a járadékból nem a Bahama-szigetekre megyünk nyaralgatni. A pénz minimális részét költjük hivatali működésre, túlnyomó többségét, 90 százalékát hitéletre és a hitélethez kapcsolódó intézményeink, iskoláink, egyetemünk, kórházunk, idősotthonaink fenntartására fordítjuk.

Számol azzal, hogy a kormány tényleg befagyasztja a járadék kifizetését?

Bízom a kormány józanságában. Durva lenne, ha precedenst teremtenénk rá, hogy egy másik országban lévő vallási bíróság felülírjon magyar kormánydöntéseket. Bármilyen különösen hangzik, egy hajóban evezünk. A keresetlevél szerint ugyanis az alperes a Mazsihisz és a magyar állam. Köves Slomóék tehát nem csupán minket pereltek be, hanem a magyar államot is.

Ez biztos?

Elkészítettük a héber nyelvű keresetlevél magyar fordítását, tessék, olvassa el. Hemzseg a hamis állításoktól. Az egyik pontban az szerepel, hogy „a Mazsihisz működésének lényege a holokauszt emlékezetéből való politikai haszonszerzés”. Nem találok szavakat arra, hogy ez mennyire sértő és képtelen kijelentés. Egészen gusztustalan. Nem csak a jó ízlést, de a zsidó tanítások alapjait is sérti.

Nemrég a német nagykövet, Johannes Haindl ült ebben az irodában, ahol beszélgetünk. Téma volt az örökjáradék?

Természetesen. Külföldön is pontosan tudják és akceptálják, hogy a Mazsihisz a legnagyobb létszámú zsidó vallási szervezet Kelet-Közép Európában. A demokratikus értékrendet követő kormányok ezért folyamatosan figyelemmel kísérik, mi történik nálunk. Az örökjáradék körüli botrány az egyik oka annak, hogy a német nagykövet ellátogatott hozzánk.” – fogalmaz Heisler más témák mellett az interjúban.

Köves Slomó válaszolt Heisler András interjújára

Az EMIH vezető rabbija „Isten létezésében bizonytalan textilvállalkozónak” minősítette a Mazsihisz elnökét – írja szintén a Népszava.

A Népszava kérdésére, miért gondolja, hogy a neológ irányzathoz tartozó Mazsihisz köteles alávetni magát egy Izraelben működő ortodox vallási bíróság döntésének, a rabbi közölte: saját alapszabálya szerint a Mazsihisz „az Írott és a Szóbeli Tan, valamint a zsidó vallásjogi hagyományok szabályait tiszteletben tartó szervezetek közössége, és ezen szabályok szerint működik”. A Mazsihisz taghitközségei „a Tóra, Misné Tóra, a Sulchan Aruch és a Döntvény-irodalom keretei között” határozzák meg működésüket. A hivatkozott vallásjogi irodalom – állapította meg Köves Slomó – egyöntetű abban a tekintetben, hogy ha két zsidó (közösség) között vita van, akkor azt Bét Din (vallási bíróság) előtt kell tisztázni. Ugyanezen zsidó kánonjog nem ismeri a neológ vallásjogi bíróság fogalmát.

„A magyar államot a kereset beadásáról értesítettük. Álláspontjukat nem ismerjük, de ha komolyan vesszük az állam és egyház szétválasztását, akkor a szekuláris állam nem tehet mást, mint hogy nem avatkozik bele az egyházak közötti vitás kérdésekbe, és tiszteletben tartja a saját hitelveik szerint működő vallási bíróság autoritását” – jelentette ki Köves Slomó a Népszavának küldött válaszában. Ha bármelyik zsidó hitközség javára döntene a végrehajtó hatalom, azzal durván sértené a vallásszabadságot: „így járt el a diktatúra az ’50-es évek elején, de nem hiszem, hogy ma ilyen időket élünk”.

Köves Slomó a lap kérdésére felidézte, hogy az örökjáradék elvi alapját megteremtő törvény értelmében ez a forrás két célt szolgál: a természetben vissza nem szolgáltatott egyházi ingatlanok utáni pénzbeli kárpótlást, valamint az egyházak hitéleti, közcélú tevékenységéhez szükséges anyagi feltételek biztosítását. Az EMIH számára minden olyan felosztás elfogadható, amelyben a két alapelv „igazságosan és méltányosan érvényesül”.

Deutsch Róbert, a MAOIH elnöke korábban arra a következtetésre jutott: ha a Mazsihisz nem fogadja el joghatóságnak a jeruzsálemi bíróságot (márpedig nem fogadja el), azzal azt „deklarálja, hogy nem egyház”.

Köves Slomó úgy látja, a Mazsihiszhez tartozó, magukat a „zsidó vallásjogi hagyomány tisztelőiként” meghatározó hitközösségek tagjainak kell szembenéznie azzal, hogy szövetségük világi vezetése „abszurdnak és értelmezhetetlennek” találja a zsidó vallásjogi hagyomány szerinti eljárást. Sok más önellentmondást is érdemes lenne tisztázni – vélekedett a rabbi. Így például azt, „helyes-e, hogy a Mazsihisz zsidó egyház egyszemélyes képviselője egy Isten létezésében bizonytalan textilvállalkozó, aki ellentmondást nem tűrően, azonnal felmond a tevékenységével kapcsolatban kritikát megfogalmazó neológ rabbiknak”.

Heisler András „egészen gusztustalannak” nevezte a jeruzsálemi keresetlevélnek azt a mondatát, hogy „a Mazsihisz működésének lényege a holokauszt emlékezetéből való politikai haszonszerzés”.

Köves Slomó állította: ilyen mondat a keresetlevélben „természetesen nincs”. Az viszont benne van, hogy „a Mazsihisz főleg azzal van elfoglalva, hogy a holokauszt emlékének politikai kizsákmányolásával fenntartsa a teljes zsidóság képviseletének státuszát, amelyre a kommunizmus idején politikai diktátum révén tett szert.” – áll a Népszava cikkében.

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]