Trianont a magyar zsidóság is traumaként élte meg

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

A magyar zsidóság különféle szervezetei és személyiségei élénken tiltakoztak a trianoni szerződés, a magyar állam területvesztése ellen – hangsúlyozta Novák Attila történész a “Trianon és a zsidók” címmel, a Goldziher Intézet égisze alatt megrendezett online kerekasztal-beszélgetésen.

A beszélgetésről a Népszava közöl összefoglalót.

Az országvesztést politikai és érzelmi szempontból a magyar zsidóság ugyanúgy átélte, mint a társadalom nem zsidó része – erősítette meg Karády Viktor szociológus, társadalomtörténész.

Az esemény ismertetője szerint Trianonnal a hazai zsidóság demográfiai szerkezete és társadalmi rétegződése is átalakult, csakúgy, mint vallási megosztottsága. Hiszen a neológia aránya a trianoni határokon belül jóval magasabb lett. Karády Viktor is felhívta a figyelmet erre a körülményre.

Elmondása szerint zömében a „legmagyarabb”, nemzetileg leginkább elkötelezett – a neológok mellett jelentős részben a szekularizált, vallástalan – zsidóság maradt a trianoni Magyarországon (amiből nem következik, hogy a határokon túl rekedt területeken, Erdélyben vagy a Felvidéken ne léteztek volna ilyen közösségek).

Ugyanakkor 1919 után intézményesen, államilag olyan szinten indult antiszemita támadás és uszítás a zsidóság ellen, ami nem ismert a korábbi időszakokból – mondta Karády Viktor, aki külön kitért a számos elemében antiszemita pogromnak nevezhető fehérterrorra is.

Az első és a második világháború sok tekintetben különbözik egymástól, egyebek mellett abban, hogy az elsőben még a front mindkét oldalán harcoltak zsidók – jegyezte meg Hatos Pál történész. Magyarország katonai veszteségei az első világháborúban háromszor nagyobbak voltak, mint a másodikban, míg a második világháború iszonyatos mértékű embervesztesége jórészt a holokauszt következménye volt.

Teljes cikk

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]