Trianont a magyar zsidóság is traumaként élte meg
A magyar zsidóság különféle szervezetei és személyiségei élénken tiltakoztak a trianoni szerződés, a magyar állam területvesztése ellen – hangsúlyozta Novák Attila történész a “Trianon és a zsidók” címmel, a Goldziher Intézet égisze alatt megrendezett online kerekasztal-beszélgetésen.
A beszélgetésről a Népszava közöl összefoglalót.
Az országvesztést politikai és érzelmi szempontból a magyar zsidóság ugyanúgy átélte, mint a társadalom nem zsidó része – erősítette meg Karády Viktor szociológus, társadalomtörténész.
Az esemény ismertetője szerint Trianonnal a hazai zsidóság demográfiai szerkezete és társadalmi rétegződése is átalakult, csakúgy, mint vallási megosztottsága. Hiszen a neológia aránya a trianoni határokon belül jóval magasabb lett. Karády Viktor is felhívta a figyelmet erre a körülményre.
Elmondása szerint zömében a „legmagyarabb”, nemzetileg leginkább elkötelezett – a neológok mellett jelentős részben a szekularizált, vallástalan – zsidóság maradt a trianoni Magyarországon (amiből nem következik, hogy a határokon túl rekedt területeken, Erdélyben vagy a Felvidéken ne léteztek volna ilyen közösségek).
Ugyanakkor 1919 után intézményesen, államilag olyan szinten indult antiszemita támadás és uszítás a zsidóság ellen, ami nem ismert a korábbi időszakokból – mondta Karády Viktor, aki külön kitért a számos elemében antiszemita pogromnak nevezhető fehérterrorra is.
Az első és a második világháború sok tekintetben különbözik egymástól, egyebek mellett abban, hogy az elsőben még a front mindkét oldalán harcoltak zsidók – jegyezte meg Hatos Pál történész. Magyarország katonai veszteségei az első világháborúban háromszor nagyobbak voltak, mint a másodikban, míg a második világháború iszonyatos mértékű embervesztesége jórészt a holokauszt következménye volt.
