“Teljes tudományos életmunkám… a nemzetiszocialista gondolkodás szolgálatában áll”

A náci ideológia aktív terjesztése miatt a Salzburgi Egyetem visszavonta Konrad Lorenz Nobel-díjas osztrák viselkedéskutatónak és Wolfgang Hefermehl német gazdasági jogásznak 1983-ban odaítélt díszdoktori címét.

Az egyetem csütörtökön számolt be döntéséről közlemény formájában. A visszavonásról a szenátus a rektorátussal egyetértésben hozott döntést. Hasonló eset 2014-ben történt, akkor Eduard Paul Tratz, a salzburgi Természet Háza korább vezetőjének díszdoktori címét vonták vissza, szintén náci múltja miatt.

A Salzburgi Egyetem volt az első osztrák felsőoktatási intézmény, amely 2014-ben alapos vizsgálatot indított annak kiderítésére, kitüntetettjei között vannak-e náci múlttal terhelt emberek. A Tabula Honorum nevű vizsgálat 2016-ban zárul – közölte Heinrich Schmidinger rektor és Stefan Griller, a szenátus elnöke.

A bécsi születésű Lorenz (1903-1989) és a berlini születésű Hefermehl (1906-2001) esetében is elhallgatták a nemzetiszocialista ideológia aktív terjesztését a díszdoktori cím odaítélésekor.

Lorenz 1938-ban jelentkezett a német nemzetiszocialista pártba (NSDAP), felvételi kérelmében különösen elkötelezett nácinak vallotta magát – állapította meg a bizottság és idézett a kutatótól: “Németül gondolkodóként és természettudósként magától értetődően mindig nemzetiszocialista voltam (…) és a munkáimból is kitűnő beállítottságom miatt nehézségeim támadtak a docentúra megszerzésében”.

Felvételi kérelmében Lorenz kifejtette: “A tudósok, és elsősorban a tanítványok körében valóban sikeres propagandatevékenységet folytattam, már jóval az áttörés előtt sikerült szocialista diákoknak bebizonyítanom a marxizmus biológiai képtelenségét és áttérítenem őket a nácizmusra. Végeredményben elmondhatom, hogy teljes tudományos életmunkám, mely főként fejlődéstani, fajelméleti és szociálpszichológiai kérdésekkel foglalkozik, a nemzetiszocialista gondolkodás szolgálatában áll.”

Wolfgang Hefermehl német jogász, aki professzorként dolgozott a Heidelbergi Egyetemen is és a 20. századi német gazdasági jogtudomány egyik legjelentősebb képviselőjeként tartják számon, a Salzburgi Egyetem ismeretei szerint belépett a náci párt önkéntes alapon működő fegyveres szervezetébe, az SS-be, melynek 1934-ben hadnagya lett.

A birodalmi igazságügyi minisztérium gyakran adott neki szabadságot, hogy részt vehessen pártrendezvényeken, például az 1935-ös és 1936-os Birodalmi Pártgyűlésen. 1941-től SS-főhadnagy volt, 1942-ben pedig behívták a fegyveres védosztagba, a Waffen-SS-be.

Hefermehl részt vett a náci faji törvénykönyv alapelemeinek kidolgozásában is az igazságügyi minisztérium birodalmi tanácsosaként. A náci ideológia terjesztésére a Salzburgi Egyetem példaként emelte ki Hefermehl írását “A német gazdaság zsidótlanításáról”, mely a Deutsche Justiz című lapban jelent meg 1938-ban.

“A rendeletek többek között a zsidók munkatilalmáról és kényszerárjásításáról szóltak. Hefermehl megjegyzése szerint ezek célja, hogy a német gazdaságot megszabadítsák a zsidó befolyástól és ezzel végleg megoldják a zsidókérdést gazdasági területen. A tudós későbbi irodalmi jegyzékéből hiányoztak ezek a munkák.