Schőner Alfréd búcsúztatása az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem rektorváltása alkalmából

Írta: Szombat - Rovat: Belföld, Hírek - lapszemle

Július 1-től Schőner Alfrédot Vajda Károly váltja az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem rektori székében. A héten búcsúztatták a régi rektort.

Schőner Alfréd főrabbi, a távozó rektor

Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke a vendégek köszöntését követően Schőner professzorhoz, a rabbihoz kapcsolódó személyes és családi élményeiről beszélt.

Külön kiemelte, hogy a MAZSIHISZ mindhárom eddigi elnöke az ő hatására és az ő hívó szavára kapcsolódott be a zsidó közéletbe. Hogy ez előny-e, vagy inkább hátrány – jegyezte meg némi öniróniával a MAZSIHISZ elnöke – majd a kedves hallgatók eldöntik. Schőner Alfrédnak Izraelből a Rabbiképző vezetésébe történő visszahívásával kapcsolatban Staller Tamástól idézett:

akik hívták, tudták, az egyetlen, aki képes arra, hogy ennek a sokat szenvedett, mégis a zsidó vallástudomány magyar és nemzetközi hírű műhelyének tekintett intézményt egy felfelé ívelő pályára kell állítani. Soha nem tért vissza Magyarországra, mert aki lélekben nem megy el, annak nem is kell visszatérnie”

Heisler köszöntő beszédjének második részét Schőner Alfréd egy publicisztikája ihlette.

“Izrael megalakulását követően Herman Wook és az ábrándosan lebegő fehér hajú Ben Gurion között az alábbi beszélgetés zajlott:

-Hogyan fogtok Ti zsidók fennmaradni a diaszpórában? – kérdezte Ben Gurion

-A vallásunk által – válaszolt egyszerűen Wook.

-A Biblia itt van az asztalomon és otthon az ágyam mellett. Izrael országát a Bibliára fogjuk felépíteni. De ami a vallást illeti… az bizony megfoghatatlan rejtély – mondotta Izrael bölcs vezetője.

Erről a rejtélyről szól Wook Én Istenem című könyve, de erről a rejtélyről szólnak napjainknak a zsidó közösségen belül zajló vitái is. S ezeket a rejtélyeket sem hatalmi szóval, sem gőggel megfejteni nem lehet, a rejtély kulcsának megtalálásához sem a túlzások, sem a hazugságok nem visznek bennünket közelebb.

Az Örökkévaló szolgálatát ma is Mózes törvényei írják elő számunkra. Nincs szankció, mely betartásukra kötelezne bennünket. Mózes törvényeinek lényege, hogy erkölcsi hatalommal bírnak, s a Tórából kiindulva, a Talmudon keresztül jutunk el Maimonidesz életművéig és törvényeihez, majd később a Joszef Káro szerkesztette Sulchan Aruch-hoz, az elmúlt évszázadok kommentár irodalmához, s mindezek nyomán az örökké változó mindennapjainkhoz.

Aki ennek az évezredes fejlődésnek az útjába áll, az nem a Tóra parancsait védi, hanem annak a szüntelen változó környezethez igazodó zsidó innovációnak szab gátat, amelyik képes volt a hazátlan, diaszpórában szétszóratott zsidóságot megtartani, s amelyik képes volt a világtörténelemben egyedülálló nemzeti teljesítményként a zsidó népnek új hazát adni.

Schőner Alfréd rektorként huszonkét esztendeig állt az OR-ZSE élén. Eredményeit úgy és csakis úgy tudta elérni, hogy a neológ tradíciók megőrzése mellett mindig a változó világ sokszínűségéhez igazította munkáját. Ennek eredményei pedig nem megkérdőjelezhetőek.

Köszönjük, Frédi, ezt a huszonkét évet Neked, és kérjük dolgozz továbbra is velünk. Vigyázzon az Örökkévaló Rád, hogy minél tovább tudd segíteni a magyarországi neológia fejlődését és megmaradását.”