Obama a stratégiai türelem híve
Washingtonban – a lassan közelgő elnökválasztástól nyilván nem függetlenül – a következő két évben a kül- és biztonságpolitika is pártpolitikai harcok terepe lehet. A republikánus többségű kongresszus az Obama-kormányzat Irán-politikáját megkérdőjelező izraeli kormányfő, Benjamin Netanjahu meghívásával, majd 47 szenátor Iránhoz címzett, ámde Obamának szóló, a Hatok és Teherán megállapodását bíráló levelével is jelezte, „emelik a téteket” és ahol tudnak, megpróbálnak keresztbe tenni a demokrata párti elnöknek.
Egyeztetés a Fehér Házban az Iszlám Állam elleni koalícióról (fotó:: Europress/Getty Images/Spencer Platt)
A nemzetközi kapcsolatok alakítása ugyan továbbra is elsődlegesen az elnök privilégiuma marad, de a szenátusi többség megszerzése nyomán azért a republikánusok több, hathatós eszközt is kaptak a kezükbe, hogy meghiúsítsák a szerintük túl óvatos, az amerikai nagyhatalmi érdekeket nem kellő eréllyel érvényesítő Barack Obama kezdeményezéseit. A kül- és védelmi politika így a jelek szerint a megszokottnál hangsúlyosabb szerepet játszhat a 2016-os elnökválasztás vitáiban. A Fehér Ház nemrég kidolgozott, új nemzetbiztonsági stratégiája (NSS) viszont azt mutatja, hogy a 44. elnök nem készül irányt váltani második terminusa hátralévő részében.
Nagyot fordult a világ azóta, hogy Obama 2010-ben közzétette első nemzetbiztonsági stratégiai dokumentumát. A londoni Economist hetilap akkor a reálpolitika visszatéréseként méltatta az amerikai stratégiai célkitűzések óvatos átértékelését. Politikai elemzők azóta sokféleképpen próbálták meghatározni, miben is rejlik az elég nehezen körvonalazható „Obama-doktrína”, amit leggyakrabban a „stratégiai türelem”, a „szelektív beavatkozás és az „okos multilaterializmus” politikájaként írnak le.
A Fehér Ház mindenesetre februárban letette az asztalra az új nemzetbiztonsági stratégiát, Obama elnökségének második, s egyben utolsó elméleti alapvetését, amelyben az elnök kitart fő meggyőződése mellett, azaz, ha lehetséges, diplomáciai úton próbál megoldást keresni a nemzetközi konfliktusokra.
Bár eredetileg 2014-re ígérték, végül 2015 elejére készült csak el az új dokumentum, alighanem az elmúlt év drámai történései, új kihívásai miatt halasztódott a véglegesítése. Az amerikai elnökök 1987 óta készítenek ilyen koncepciót, amire a kongresszus kötelezi őket erre. A mostani tehát immár a tizenhatodik összefoglalása az Egyesült Államok stratégiai céljainak, értékeinek és érdekeinek. A dokumentumot Susan Rice, Obama nemzetbiztonsági főtanácsadója, korábbi ENSZ-nagykövete mutatta be a Brookings Intézetben, a 35 oldalas dokumentum ellentmondásos értékeléseket kapott.
