Netanjahu “Izrael nagy barátjának” nevezte Sebastian Kurz volt osztrák kancellárt

“Izrael nagy barátjának” nevezte Sebastian Kurz volt osztrák kancellárt, az Osztrák Néppárt elnökét szerdán Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

forrás: youtube

Netanjahu munkalátogatás keretében fogadta Kurzot Jeruzsálemben. Az izraeli kormányfő köszönetet mondott az osztrák politikusnak az antiszemitizmus ellen tett erőfeszítéseiért.

Kurz osztrák újságírók előtt arról beszélt: “érdekes eszmecserét folytatott” az izraeli kormányfővel. A találkozó egyik fő témája a migráció volt, ennek kapcsán Netanjahu kifejtette: még szorosabb nemzetközi együttműködésben bízik, annak érdekében, hogy a migrációt még Afrikán belül meg lehessen állítani.

A délelőtt folyamán Kurz holokauszt-túlélőkkel találkozott Tel Aviban. Programjában – a korábbi hagyományoktól eltérően – nem szerepelt találkozó palesztin vezetőkkel, ahogyan tavalyi látogatása során sem – emiatt palesztin oldalról bírálatok érték a volt kancellárt.

Nyilatkozatában Kurz hangsúlyozta, hogy izraeli látogatása nem része az Ausztriában zajló választási kampányának. “Számomra személyes ügy, hogy Ausztria és Izrael jó kapcsolatokat ápoljon egymással, különösen a történelmünk miatt” – fogalmazott a volt osztrák kancellár.

Kurz kifejtette: Izrael egy “nyugati orientációjú demokratikus ország”, a világ egy rendkívül problematikus térségében, ahová sokszor korábban érnek el a világ fejleményei; ide tartozik például a migráció, a terrorizmus vagy Irán kérdése.

A volt osztrák kancellár bővebben is beszélt Iránról: “teljesen elfogadhatatlannak” minősítette a legutóbbi fejleményt, miszerint a perzsa ország a megengedettnél magasabb fokon dúsított urán előállításába kezdett. Arra a kérdésre, hogy Európának meg kell-e őriznie a 2015-ös nukleáris megállapodást, Kurz azt válaszolta: “Ez Iránon múlik”. Hozzátette azonban: fontosnak tartja, hogy a megállapodásokat betartsák, abban az esetben is, ha az egyik tárgyalópartner felmondja azt. “Azzal azonban, hogy Irán bejelentette az urándúsítás fokozását, Európát nem arra fogja ösztönözni, hogy harcoljon a megállapodásért” – húzta alá Kurz.

Teherán hétfőn jelentette be, hogy megkezdte a megengedettnél magasabb fokon dúsított urán előállítását, az iráni külügyminisztérium pedig a 2015-ös atomalkuban vállalt más kötelezettségek 60 napon belüli felfüggesztését is kilátásba helyezte, amennyiben a többhatalmi szerződést aláíró országok (Kína, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország) nem segítenek Iránnak kivédeni az amerikai szankciókat. Az Egyesült Államok 2018 májusában hátrált ki a nemzetközi megállapodásból, és újra életbe léptette az Iránnal szembeni büntetőintézkedéseket.