Nem biztos, hogy a Hamasz elrettentése tartós lesz
Az Izraeli Védelmi Erők arra figyelmeztetett, hogy a Falak Örzője hadművelet taktikai és stratégiai győzelme ellenére a Gázai övezetet uraló Hamásszal folytatott legutóbbi harcok nem biztos, hogy tartós elrettentést eredményeznek.
Képünk illusztráció (Forrás: IDF)
A 11 napig tartó harcok során – írja az ujkelet.live – a Hamász nagy veszteségeket szenvedett. Izrael számos vezető operatív ügynökét megölte, köztük kutatási és fejlesztési szárnyának több kulcsfontosságú tagját, és légicsapásokat mért mintegy három tucat rakétagyártó létesítményre, ami sokkal nehezebbé teszi a terrorcsoport arzenáljának feltöltését.
Az izraeli hadsereg továbbá elfogta a Hamász drónjait és önműködő tengeralattjáróit a harcok során.
Valamint a művelet talán legjelentősebb aspektusaként lebombázott több mint 100 kilométernyit a Hamász földalatti alagút-hálózatából, amelyet Izrael „metrónak” nevez. Ez használhatatlanná tette a terrorcsoport földalatti infrastruktúrájának nagy részét – az izraeli hadsereg értékelése szerint nagyjából annak egyharmadát -, és azt az üzenetet küldte a Hamász-operatívoknak, hogy a földalatti bunkereik nem nyújtanak védelmet számukra.
„Évek munkája, kreatív gondolkodás és a katonai hírszerzés teljesítményének egyesítése a szakértő tisztviselőkkel áttörést és megoldást eredményezett a földalatti rejtélyhez”- mondta a héten az újságíróknak egy névtelenül nyilatkozó magas rangú katonai hírszerző tisztviselő.
A katonai hírszerzés kulcsfontosságú szerepet játszott a hadműveletben, előre meghatározta a támadás célpontjait és továbbiakat talált a harcok alatt. Ez részben az úgynevezett HUMINT, humán hírszerzéssel történt, nevezetesen a gázai palesztinok hírszerzési információkat gyűjtöttek és adtak tovább izraeli tartótisztjeiknek.
Először segítették az erőfeszítések nagy részét a hadsereg mesterséges intelligencia programjai, ezért a katonai hírszerzés szerint ez volt a hadsereg „első MI háborúja”.
,,A mesterséges intelligencia először jelentett kulcsfontosságú tényezőt és erő sokszorosítót az ellenség elleni háborúban” – mondta a hírszerzés magas rangú tisztviselője.
Ezeket a fejlett képességeket arra használták fel, hogy elképzelhetetlenül sok adatot gyűjtsenek össze, amelyet a katonai hírszerzés elfog és összegyűjt Gázából – telefonhívások, szöveges üzenetek, térfigyelő kamerák felvételei, műholdas képek és rengeteg különféle érzékelő – annak érdekében, hogy használható hírszerzési információkká váljanak.
Az összegyűjtött adatok nagyságrendjének érzékeltetése érdekében a hadsereg közölte, hogy becslései szerint a Gázai övezet bármely pontját a konfliktus során minden nap legalább tízszer lefényképezték.
„Ez az első ilyen jellegű háború az izraeli hadsereg számára, új technikák és a technológiai fejlesztések aktualizálása, amely … a hírszerzési források sokféleségének és a mesterséges intelligenciának kombinációját képviseli, és a helyszínen lévő csapatokkal lévő mély kapcsolattal drámai elmozdulást jelent a hírszerzés és a fronton lévők közötti kapcsolatokban”- tette hozzá a tisztviselő.
Ez lehetővé tette a katonai hírszerzés számára, hogy a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorista csoportok több tucat vezető operatívjának megölése mellett minimalizálja a civil áldozatok számát.
A katonai hírszerzés azonban nehézségekbe ütközött a konfliktus során a Hamász és az Iszlám Dzsihád rakétákból és aknavető gránátokból álló több ezer arzenáljának felkutatásában és megsemmisítésében. Ez lehetővé tette, hogy a terrorcsoportok 4300 lövedéket lőjenek Izrael felé, amelyek közül 680 nem jutott át a határon.
Nagyrészt ennek az az oka, hogy a Hamász számos módszert talált arra, hogy elrejtse az indítópadokat, ponyva alá vagy eltávolítható tetővel rendelkező épületek belsejében.
Noha a hadseregnek nagyobb sikere volt a Hamász fejlettebb, többcsövű rakétaindítói esetében, nagyjából 40 százalékát megsemmisítette ezeknek az ütegeknek, de a hadsereg elismeri, hogy a legutóbbi fordulóban a Hamász rakétaarzenáljának nagyjából csupán 10 százalékát semmisítette meg.
