„Nagy balgaság lenne bármilyen valódi konszolidációs törekvésről beszélnünk”

Írta: Ónody-Molnár Dóra / zsido.com - Rovat: Hírek - lapszemle

A Kuruc.info bezárását nagy eredménynek tartaná, de nem hisz abban, hogy a mögötte álló eszme ne keresne új felületet magának. Sokkal inkább a jogi következmények következetes levonását tartja a legfontosabb elérendő célnak. Bodnár Dánielt, a Tett és Védelem Alapítvány vezetőjét a neonáci honlap elleni fellépés állásáról és a Jobbik konszolidációs kísérletéről is kérdeztük.

– Elevenítsük fel, hol tart most a Kuruc.info elleni fellépés. A honlapot tároló szerver magyar származású tulajdonosát körözi az FBI. A férfi Kanadába menekült, azóta nem tudni, mi van vele. A honlap viszont működik.

bodnar-daniel– Nagyjából két éve kezdtünk a Tett és Védelem Alapítványban azzal foglalkozni, hogy mik azok az eszközök, amelyekkel az amerikai jogrendszer keretén belül tudnánk a Kurucinfo-problémát ha nem is megoldani, de keretek közé szorítani.

– Volt utolsó csepp a pohárban, ami miatt elindították ezt a munkát?

– Amikor a TEV megalakult 2012 novemberében, számos fontos cél mellett az egyik legfontosabbként azt fogalmaztuk meg, hogy azt az egész magyar társadalmat sok szempontból érintő, de a szélsőjobboldali szubkultúrát különös tekintettel jellemző attitűdöt megpróbáljuk felszámolni, amelynek eredményeként a szélsőjobboldali szubkultúrákban, a radikális jobboldalon elterjedt az a nézet, hogy a dolgoknak nincs következménye. Ezt a következménymentes állapotot mindenféle nagyon cinikus eszközzel próbálják fenntartani. Egy ilyen cinikus eszköz, hogy a szólásszabadság és általában az alapjogok szempontjából legliberálisabb országban, az Egyesült Államokban működik a Kuruc.info szervere, ami azt eredményezi, hogy az első alkotmánykiegeészítés mőgé bújva még egy ilyen gyűlöletoldalt sem lehet szankcionálni. Jól ismert, hogy az elmúlt hét-nyolc évben a különböző kormányok aktív kommunikációban álltak az amerikai külügyminisztériummal, de ezek a kezdeményezések nem hoztak megoldást. Mert az Egyesült Államokban a szólásszabadság védelmének alkotmányos keretrendszere nagyon erős, ezen semmilyen eszközzel nem lehet áthatolni. Aminek az lett a következménye, hogy a mindenkori magyar kormány hivatkozhatott arra, hogy tulajdonképpen ők tehetetlenek, mert a magyarországi neonáci mozgalom legfontosabb orgánuma számára az Egyesült Államok megkérdőjelezhetetlen védelmet biztosít. Az volt a legfontosabb motiváció, hogy ebből a tehetetlen állapotból kimozgassuk az egész problémát, illetve hogy a politikai kontextusból valamilyen módon kiemeljük. Ez egy munka- és költségigényes feladat, nagyon nehéz volt megtalálni azt a fogáspontot a Kuruc.infon, illetve annak tulajdonosain, amit fel lehetett használni. Ez nagyjából hat hónapos előkészítő munka eredménye volt.

– Miért volt ilyen bonyolult? Bodoky Tamás, tényfeltáró újságíró a hirdetések feladásának útvonalán eljutott a Kaliforniában élő Varga Bélához.

– Az egy egészen más megközelítése volt a Kuruc.info elleni küzdelemnek. Abban a tényfeltáró cikkben a gazdasági működést térképezték fel. Ami jogi konzekvenciát önmagában még nem hordozott. Az az adat nyilvános, hogy ki regisztrálta a Kurucinfo domain-t. De, hogy ki a honlap fenntartója, ki a tényleges tulajdonosa, ki fizeti a szerverszolgáltatást, az egy bírósági eljárás eredményeképpen tudható. Röviden: sikerült megtalálnunk egy úgynevezett 1782-es beadvány intézményét az amerikai jogrendszerben, ami arról szól, hogy bármilyen másik ország területén folyó jogi eljárásban tanúként az Egyesült Államok területén beidézhető rezidens vagy állampolgár. Ez volt a kiindulópontja az egész krimibe illő történetnek. Első körben a 1782-es alapján polgári peres eljárást indítottunk a Kuruc.info ellen. A polgári eljárás keretében számos kérdést tettünk fel, többek között azt, hogy kerüljön nyilvánosságra, kik a szerzői azoknak a gyűlöletcikkeknek, amiket összegyűjtöttünk a beadványban és amelyek kapcsán Magyarországon – az elkövetők beazonosítása esetén – folytathatóak lennének a büntetőeljárások. Ez a San Francisco-i bíróság által befogadott beadvány volt az, ami a feltehetően mentálisan sérült Varga Béla ámokfutását elindította. Ő a beadvány hatására életveszélyes fenyegetést küldött az ügyvédeinknek, a Fox és Rothschild iroda munkatársainak, akik emiatt büntető feljelentést tettek. Ennek eredményeképpen letartóztatták Varga Bélát. Négy nappal később óvadék ellenében helyezték szabadlábra. Az óvadék összege háromszáz-ezer dollár volt, tekintettel arra, hogy terrorista fenyegetés vádjával tartóztatták le, amit az Egyesült Államokban meglehetősen komolyan vesznek. Varga ezután elkövette az összes bűncselekményt, amit ilyenkor el lehetett követni. Most óvadékcsalás bűntette miatt is körözik, mivel nem fizette vissza az óvadék összegét az óvadékügynöknek és nem jelent meg a következő tárgyaláson. Az Egyesült Államokban való tartózkodásának státuszával kapcsolatban is felmerültek vádpontok. Úgy tudjuk, Varga Béla Kanadában egy kis szigeten tartózkodik. A kiadatási procedúra folyik.

– Akkor a kanadai hatóságok tudnak róla?

– Igen. Meglepően hangzik, de a kiadatás az Egyesült Államok és Kanada között nem magától értetődő eljárás. Egy ilyen folyamat legkevesebb kilenc-tizenkét hónapig tart.

– Ebből mennyi telt el?

– Nagyjából a fele.

– Nem merült fel önben, hogy a magyar hatóságok szándékosan nem kezdtek és nem kezdenek ezzel az üggyel semmit? Ez egy naponta többször frissülő oldal. Lehet, hogy a szerver Amerikában van, de a tartalom előállítói biztosan nem. Nehéz elképzelni, hogy ne tudnák a hatóságok, ki és mit töltöget fel a netre. Olyan egyértelmű szituációkban sem indult eljárás, amikor a gárdisták romaellenes felvonulásáról élőben tudósított az oldal. Ott álltak a rendőrök, látták, ki kameráz.

– Ez egy nagyon bonyolult kérdés. Megpróbálom a legjóhiszeműbb magyarázatot adni. A magyar hatóságoknak két lehetőségük van a fellépésre. Az egyik a tettenérés. A másik pedig az, hogy egy bírósági eljárás folyamatában megtudják azt az IP címet, amelyről a feltöltés megtörtént. Ehhez kell egy ügy. Olyan ügy, amelynek kivizsgálásában kérhetik a médiahatóságtól az IP cím kiadását. Amihez akkor van a magyar hatóságoknak hozzáférésük, ha a feltöltés Magyarországról történik. A magyar hatóságok olyan esetben tudnak eljárást kezdeményezni, ha kézzelfogható bizonyítékuk van arra, hogy itt és itt, ekkor és ekkor töltötte fel valaki az adott tartalmat.

A teljes cikk itt olvasható.

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]