Megmenekül Fejér megye utolsó eredeti zsinagógája
A napokban lett hivatalos: több mint 60 év után végre olyanok kezébe került a sárbogárdi zsinagóga, akiknek fontos a zsidó örökség, és hagyományőrzés céljából szeretnék felújítani a különleges épületet. Erről a Bennem Élő Eredet számolt be.
A sárbogárdi zsinagóga (Fotó: Alpern Bernadett)
Ismereteink szerint: „Fejér megye utolsó, valamilyen formában még ma is álló, az eredeti építés szerkezeti elemeit őrző zsinagógája Sárbogárdon van.”
Ezt attól a Cseh Viktortól tudjuk, akinél többet ma csak nagyon kevesen tudhatnak a magyar zsidóság vidéki múltjáról. Alapító csapattársunk évtizedes kutatómunkája után tavaly megjelent vaskos kötete számunkra kellőképpen meggyőző erejű.
De a tényt, hogy egy valóban különleges épületről van szó, mások is megerősítették nekünk. Így Lakk Norbert, aki könyvet írt Sárbogárd zsidó történetéről, valamint Stern Pál is, aki gyakorlatilag “mindenes” múltkutatóként hosszú évek óta követi figyelemmel a település zsidó vonatkozású történéseit.
Mint azt tőle a minap megtudtuk, ezen a héten álltak először nyilvánosság elé azzal a ténnyel, hogy „a sárbogárdi zsinagóga több mint fél évszázad után végre olyanok kezébe került, akiknek feltett szándéka az épület és a helyi zsidó örökség megóvása.”
Az 1879-ben átadott zsinagóga háborút túlélt közössége az 1960-as években — megfogyatkozott tagsága miatt — eladta templomját, és a ma már romos épület a szövetkezeti tulajdonú ÁFÉSZ (Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet) tulajdonába került.
„Az utóbbi évtizedekben földszintjén ruhabolt, az emeletén bútorlerakat működött, és bár országos műemléki védelem alatt állt, sorsa hosszú ideje bizonytalan volt.”
Azonban a napokban az Alba Régió Kulturális Alapítvány tulajdonába került. A szervezet nem tudta volna kifizetni a több millió forintos (az alapítvány határozott álláspontja, hogy a konkrét összeget nem publikálja — a szerk.) vételárat, ha nincs a Hit Gyülekezete és egy építőipari vállalat, a Szegletkő Kft nagyvonalú támogatása.
A vevők szándéka egyértelmű: a zsinagógát, és amennyire lehet a város zsidó történeti értékeit, emlékezetét szeretnék a jövő számára megmenteni – mondta nekünk Stern Pál, aki kiemelte, hogy jelentős adományával dr. András Gábor, Ábrahamson Ármin korábbi sárbogárdi rabbi unokája is hozzájárult a zsinagóga megszerzéséhez.
„Pontosan nem tudom, hogy mikor, milyen ütemben és mikorra újulhat meg a zsinagóga, de úgy éreztem, hogy ha megtehetem, akkor kötelességem részt venni ebben a történetben. Már csak a családom emlékének tisztelete miatt is.” – mondta nekünk dr. András Gábor, akinek egészen az ükapjáig vannak rabbi felmenői a város egykori ortodox közösségének történelmében.
Saját maga az 1970-es években járt édesapjával először Sárbogárdon, azóta igyekszik saját családjával is rendszeresen ellátogatni a temetőbe és továbbadni a következő generációknak is az ősök történetét és a zsidóság kincseit, felelősségét.
