Magyarország megakadályozta egy Izraelt megintő EU-határozat elfogadását

A dpa német sajtóügynökségnek több diplomata elmondta: Magyarország végül nem fogadta el, hogy Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője mind a 27 EU-állam nevében felszólítsa Izraelt, hogy ne indítson új katonai offenzívát a Gázai övezet déli részén.

Borrell ezért csak a saját nevében nyilatkozhatott – számol be a Berliner Zeitung nyomán az economx.hu.

„Magyarország különösen Izrael-barát”

Borrell szövege arról szólt, hogy az EU-t nagyon aggasztják az izraeli kormány esetleges szárazföldi hadműveletre vonatkozó tervei. Ezért az uniós tagországok felszólítanák az izraeli kormányt, hogy ne hajtson végre katonai akciót Rafah városában, mert az rontaná az amúgy is katasztrofális humanitárius helyzetet, és megakadályozná a sürgősen szükséges segítségnyújtást az alapvető szolgáltatásokban.

A magyar kormány kezdetben nem kommentálta az egységes üzenetnek szánt nyilatkozatot, amelybe például a diplomaták szerint a közismerten Izrael-párti Németország is beleegyezett volna. Később azonban a magyar delegáció indoklás nélkül nem járult hozzá a közös nyilatkozathoz, ami újabb feszült hangulatot szült nyugati társainkkal.

Magyarország az EU-ban különösen Izrael-barátnak számít – jegyzi meg a Die Welt, amely arról is beszámol, hogy Orbán Viktor szombati évértékelőjében elhangzott: a Svédországgal folytatott vita a végéhez közeledik, Magyarország beleegyezhet, hogy a svédek február végén csatlakozzanak a NATO-hoz.

Probléma lehet az EU bevetése a Vörös-tengeren

Emlékezetes: az izraeli hadműveletet a Gázai övezetben egy példátlan mészárlás váltotta ki, amelyet a Hamász és más szélsőséges csoportok terroristái hajtottak végre október 7-én. Ennek következtében az izraeli oldalon több mint 1200 ember vesztette életét, amire a terrorista hadművelettel megtámadott ország légicsapásokkal, majd szárazföldi offenzívával válaszolt.

Josep Borrell a hétvégén azt is közölte: a közel-keleti helyzet téma lesz az uniós külügyminiszterek hétfői brüsszeli tanácskozásán is.

A megbeszélések során például dönteni kell a Vörös-tengeri hadművelet megkezdéséről is, amelyről már elvi megállapodás született. Ennek keretében az EU azt tervezi, hogy európai hadihajókat küld a térségbe, amelyek az ottani kereskedelmi hajókat hivatottak megvédeni a jemeni iszlamista hutik támadásaitól – a milícia hajók ágyúzásával akar véget vetni az izraeli támadásoknak a Gázai övezetben.