London felvenné a harcot a brit dzsihádistákkal szemben
A hatóságok konkrét bizonyítékok nélkül szinte képtelenek fellépni a Szíriában és Irakban harcoló brit dzsihádistákkal szemben – vélekedett Boris Johnson, London polgármestere a The Telegraphnak adott interjújában, majd egy radikális javaslattal is előállt. A városvezető nincs egyedül, a szigetországban egyre komolyabb fenyegetést jelentenek a Szíriából és Irakból tucatjával visszatérő iszlamista fanatikusok.
Boris Johnson, London polgármestere (forrás: http://www.mainstaylondon.co.uk)
Azokat a briteket, akik a hatóságok előzetes értesítése nélkül utaznak Szíriába és Irakba, potenciális terroristákként kell számon tartania Londonnak, egészen addig, amíg nem bizonyítják ártatlanságukat – közölte a mértékadó brit lappal Boris Johnson londoni polgármester.
Angliában komoly lehet a baj, ha a londoni polgármester az angolszász jogban aranyszabályként alkalmazott – egyébként a római jogból származtatott – ártatlanság vélelmét felcserélné az általában csak diktatúrákban (vagy, ahogy ez a példa is mutatja, ostromlott demokráciákban – a szerk.) alkalmazott „bűnösség vélelmével”. Boris Johnson viszont úgy véli, hogy a brit hatóságok – a közvetlen bizonyítékok teljes hiányában – képtelenek fellépni a Szíriában és Irakban harcoló, majd hazatérő dzishádistákkal szemben, akik komoly nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek Angliában. (Ahol 2005-ben 56 embert gyilkoltak meg iszlamista merénylők egy robbantás sorozatban a metrón.)
A polgármester éppen ezért azt javasolja a törvényalkotóknak, hogy nyújtsanak be mielőbb egy “kisebb” módosítást a büntető törvénykönyvbe, bevezetve a “relatív törvényes vélelem” fogalmát azokkal szemben, akik a hatóságok értesítése nélkül utaznak ki háborús övezetekbe, “terrorista indítékból”. A londoni polgármester egyben csatlakozott ahhoz a mozgalomhoz, amely szerint a dzsihádistákat meg kell fosztani a brit állampolgárságuktól – habár Theresa May belügyminiszter szerint egy ilyen lépés törvényellenes lenne.
Boris Johnson emellett újra bevezetné a 2005-ben elfogadott terrorizmusellenes törvény 2011-ben kivezetett rendelkezéseit, amelyek komolyan korlátozták a terrorgyanús személyek szabadságjogait. (Ez az úgynevezett “control order” a többi között meghatározta, hogy a terrorizmus gyanújába keveredett személy kivel tarthat kapcsolatot, milyen eszközöket birtokolhat otthonában, hol dolgozhat, hova utazhat, elvehetik az útlevelét és a rendőrség bármikor ellenőrzést hajthat végre otthonában – a szerk.) A polgármester szerint ezekkel az intézkedésekkel a terrorgyanús személyeket kordában lehetne tartani, akik a feltételezések szerint százával térhetnek vissza az Iszlám Állam kötelékében folytatott harcok után.
