Világiasodnak és fogynak (Portré az amerikai zsidóságról)

Írta: Szombat - Rovat: Külföld

A Pew Research Center kutatóközpont nagyszabású felmérése szerint az amerikai zsidók túlnyomó többségben büszkék zsidó mivoltukra, és erős bennük a zsidósághoz tartozás érzése. Ugyanakkor az is kiderül belőle, hogy a zsidó identitás változóban van Amerikában: mára minden ötödik zsidó személy (22%) vallástalanként határozza meg magát.

Für Emil grafikája

Azon egyesült államokbeli felnőttek aránya, akik vallási értelemben zsidónak mondják magukat, mintegy felére esett vissza az 1950-es évek vége óta, és jelenleg valamivel kevesebb, mint 2%. Mindeközben a közvetlen zsidó felmenőkkel rendelkező vagy ilyen neveltetésben részesült, magukat zsidónak tekintő, ennek ellenére ateistaként, agnosztikusként vagy bármilyen más vallás követőjeként meghatározó amerikaiak száma növekedni látszik, és jelenleg a felnőtt amerikai lakosságnak körülbelül 0,5%-át teszi ki.[1]

 

A zsidó identitás változó jellege különösen szembeötlő, ha a felmérés eredményeit generációs bontásban elemezzük. Az idősödő „nagy generációnak” 93%-a vallási értelemben tartja magát zsidónak (a jelentésben: „vallásos zsidók”); miközben csupán 7%-uk mondja magát vallástalannak („vallástalan zsidók”). Ezzel szemben az amerikai felnőttek legfiatalabb nemzedékében – azaz a millenniumiak (más néven és felosztás szerint: Y és Z generáció) körében – 68% tartja magát vallási értelemben zsidónak, míg 32% vallás nélküliként határozza meg magát, és leszármazási, etnikai, illetve kulturális értelemben mondja magát annak.

 

Ez az identitásbeli változás egyben az amerikai lakosság tágabb körében észlelhető változást is tükrözi: igyekeznek – nem csak zsidók – kerülni bármilyen vallási azonosulást, olyannyira, hogy az önmagukat vallástalanként meghatározó amerikai zsidók aránya (22%) közelít az általános népességben ilyenként mért személyek arányához (20%). Az Y/Z generációhoz tartozó (millenniumi), 18-29 éves fiatal felnőttek között pedig a két csoportban ez az arány azonos (32-32%).[2]

 

A szekularizmusnak régi hagyománya van az amerikai zsidók körében, és legtöbbjük elismeri ezt: 62%-uk szerint a zsidó mivolt főként leszármazás és kultúra kérdése, és csak 15%-nyian tartják úgy, hogy vallási kérdés. Még az önmagukat vallási értelemben is zsidónak tartók több mint fele (55%) is úgy gondolja, hogy főként leszármazás és kultúra kérdése a zsidó identitás, kétharmaduk pedig azt mondja: nem szükséges Istenben hinni ahhoz, hogy valaki zsidó legyen.

 

A vallásos zsidókkal összevetve azonban a vallástalanok (más néven: világi/szekuláris vagy kulturális zsidók) nemcsak hogy kevésbé vallásosak, hanem zsidó szervezetekhez való kötődésük is gyengébb, és sokkal kevésbé jellemző rájuk, hogy zsidónak neveljék gyermekeiket. Azon vallásos zsidóknak több mint 90%-a, akik jelenleg kiskorú gyermeket nevelnek otthonukban, zsidónak vagy részben zsidónak nevelik őket. Ezzel éles ellentétben a felmérés szerint a vallástalan zsidók kétharmada részben sem neveli zsidónak a gyermekét, sem vallási, sem más értelemben.

 

Ehhez kapcsolódó jelenség a vegyes házasság – amely a felmérés szerint sokkal gyakoribb a világi, mint a vallásos zsidók körében: a házasságban élő vallástalan zsidók 79%-ának nem zsidó a házastársa, míg ugyanez a vallásos zsidóknak 36%-ára igaz. És a vegyes házasságban élő zsidókra – csakúgy, mint a vallástalanokra – sokkal kevésbé jellemző, hogy zsidó hitben neveljék a gyermekeiket. Szinte mindenki, akinek a házastársa is zsidó, a zsidó vallás szerint neveli gyermekét (96%). Akiknek viszont a házastársa nem zsidó, azok közül 20% mondja azt, hogy vallásos zsidónak neveli gyermekét, 25% pedig azt, hogy részben neveli annak. A gyermeket nevelő és vegyes házasságban élő zsidóknak bő egyharmada (37%) egyáltalán nem neveli zsidónak a gyermekét.

 

A vegyes házasságok aránya mindemellett jelentős növekedést mutat az elmúlt öt évtizedben. Azok a zsidó válaszadók, akik 2000 óta kötöttek házasságot, szinte 60%-ban nem zsidó társat választottak, míg az 1980-as években házasodottak körében ez az arány alig több mint 40% volt, az 1970 előtt házasodottak között pedig csupán 17%-uknak volt nem zsidó házastársa.[3]

 

Nem egyértelmű, hogy a vegyes házasságok teszik kevésbé vallásossá az amerikai zsidókat, vagy a vallásosság visszaszorulása vezet a vegyes házasságra való nagyobb hajlandósághoz – esetleg mindkettő igaz valamilyen mértékben. Bármi is legyen az ok-okozati összefüggés, a felmérés szoros korrelációt talált a világiasság és a vegyes házasságok száma között. Bizonyos módon az összefüggés pedig körkörösnek, egymást erősítőnek tűnik, különösen, ha a gyermeknevelési aspektust is belevesszük a képbe. A vallástalan és házas zsidóknak sokkal nagyobb valószínűséggel van nem zsidó házastársa, mint a vallásosaknak; azokra a zsidókra pedig, akiknek nem zsidó házastársuk van, sokkal kevésbé jellemző, hogy zsidó vallásúnak neveljék a gyermeküket, mint azok, akiknek a házastársa is zsidó, és sokkal inkább jellemző rájuk, hogy csak részben zsidónak, vallástalan zsidónak, vagy egyáltalán nem zsidónak nevelik. Továbbá azok a zsidók, akik vegyes házasságban születtek, nagyobb valószínűséggel lépnek szintén vegyes házasságra, mint azok, akiknek két zsidó szülője volt.

 

A felmérésből az is látható, hogy továbbra is a reformzsidóság alkotja a legnagyobb zsidó felekezetet az Egyesült Államokban. Az összes amerikai zsidó jó egyharmada (35%) ezzel a mozgalommal azonosul, míg a konzervatív judaizmust 18%, az ortodox irányt 10% követi; rajtuk kívül pedig van többféle kisebb felekezet, mint például a „rekonstrukcionisták” és a zsidó megújulási mozgalmak. Az amerikai zsidóknak mintegy harminc százaléka (beleértve a vallásos zsidók 19%-át és a vallástalanok kétharmadát) azt mondja, hogy egyetlen konkrét irányzattal sem azonosul.

 

Bár az ortodox zsidók felekezete a legkisebb a három fő vallási irányzat közül, az ő átlagéletkoruk jóval fiatalabb, és jellemzően nagyobb családokban élnek, mint az átlagos zsidó népesség. Ez azt jelenti, hogy arányuk a zsidó közösségen belül növekedni fog. A múltban az amerikai ortodox felekezet nagy termékenységi arányát legalább részben ellensúlyozta az alacsony megtartóerő: az ortodox családban nevelt válaszadóknak mintegy fele nem vallotta magát ortodoxnak – ez a jelenség azonban múlni látszik, és a 18–29 éves korosztályban jóval ritkább (17%), mint az idősebbek körében.

 

Mindhárom felekezetben a kevésbé hagyományos judaizmus irányába mozdulnak el a legtöbben. A felmérés szerint az ortodoxiában nevelkedetteknek hozzávetőlegesen egynegyede vált később konzervatív vagy reformzsidóvá, a konzervatívokként nevelkedetteknek 30%-a reformzsidóvá, a reformzsidóknak pedig 28%-a teljesen elhagyta a vallást. Ellentétes irányú mozgásból sokkal kevesebben számoltak be. Például a reformzsidóként nevelkedetteknek mindössze 7%-a lett konzervatív vagy ortodox, és a konzervatívként nevelkedetteknek csupán 4%-a ortodox.

 

Ezek a legfontosabb eredményei a Pew Research Center amerikai zsidósággal kapcsolatos kutatásának, amelyet 2013. február 20. és június 13. között vezetékes vagy mobiltelefonos megkereséssel végzett 3475 zsidó személy bevonásával az egész ország területén – a statisztikai hibahatár a teljes zsidóságból vett minta tekintetében plusz/mínusz 3,0 százalékpont.

 

Az eddigi legfrissebb felmérés emellett azt is megmutatja, hogy tízből hét zsidó (70%) vett részt pészachi (széder)vacsorán az előző évben, és 53% tartott teljes vagy részleges böjtöt az engesztelés napján, Jom Kippurkor 2012-ben. E vallási előírások betartása enyhe csökkenést mutat a több mint egy évtizeddel korábbi, 2000–2001-es országos zsidó népességfelmérés (National Jewish Population Survey) adataihoz képest.[4] Akkor a zsidók 78%-a válaszolta azt, hogy részt vettek a széderestén az előző évben, és 60%-uk böjtölt Jom Kippurkor. A vallási előírások megtartásának visszaszorulása ugyanakkor láthatólag a vallástalan zsidók számarányának növekedésével függ össze, mivel a vallásos zsidók között a Pészach és az engesztelésnap megtartásának aránya stabil maradt.

 

A zsidó identitás amerikai változásai ellenére az amerikai zsidók 94 (a vallásos zsidók 97 és a vallástalanok 83) százaléka büszke arra, hogy zsidó. Emellett az amerikai zsidók háromnegyede (a vallásosok 85 és a vallástalanok 42 százaléka) azt is vallja, hogy erősen kötődik a zsidó néphez – és ez az érzés Izrael iránt nem csökkent érzékelhető mértékben az amerikai zsidók között az elmúlt évtized során, bár határozottan erősebb a vallásos (és általában az idősebb) zsidók között, mint a vallástalanok (és általában a fiatalabbak) között.[5]

 

Összességében tízből hét megkérdezett érez erős vagy valamelyes kötődést Izraelhez (30, illetve 39 százalék), ami gyakorlatilag nem jelent változást 2000–2001-hez képest. Emellett 43% járt is Izraelben, ebből 23% egynél több alkalommal. 40% pedig azt mondja, hogy a jelenlegi Izrael területét Isten adta a zsidó népnek.

 

Mindemellett sok zsidó fejezi ki fenntartásait Izraelnek a békefolyamathoz való hozzáállása miatt. Mindössze 38% véli úgy, hogy az izraeli kormány őszinte erőfeszítéseket tesz a palesztinokkal való békekötésre (még ennél is kevesebb – 12% – gondolja azt, hogy a palesztin vezetők őszintén keresik a békét Izraellel), és csupán 17% szerint segíti Izrael biztonságát az, hogy a Nyugati-parton folyamatosan zajlanak a telepépítések, miközben 44% szerint ezek ellentétesek Izrael saját biztonsági érdekeivel.

 

A Pew Research Center által végzett felmérés fő célja a zsidó identitás feltárása: hogy mit jelent ma Amerikában zsidónak lenni. Az amerikai zsidóság nagy része szerint a holokausztemlékezet és az erkölcsös életvezetés lényegi eleme zsidó mivoltuk megélésének (73, illetve 69%). Több mint felük (56%) az igazságosságért és egyenlőségért való küzdelmet is ilyennek tartja, és tízből négyen úgy gondolják, hogy az Izraelért való felelősségvállalás, valamint a jó humorérzék is a zsidó mivolt meghatározója (43, illetve 42 százalék szerint).

 

Látható, hogy a vallási törvények megtartása viszont nem központi identitáskérdés a legtöbb amerikai zsidó szemében. A felnőtt zsidó személyeknek mindössze 19%-a válaszolta azt, hogy számukra a zsidó vallásjog (halacha) lényeges a zsidóságuk megélésében, illetve egy külön, de kapcsolódó kérdésnél a legtöbben azt felelték, hogy akkor is lehet valaki zsidó, ha dolgozik szombaton, vagy ha nem hisz Istenben. A Jézusba vetett hit ezzel szemben már elégnek tűnik ahhoz, hogy valaki a kerítésen kívülre kerüljön: az amerikai zsidók 60%-a szerint nem lehet úgy zsidónak lenni, ha valaki hisz Jézusban, mint messiásban.

 

Számos bevett mutató alapján a zsidók összességében kevésbé vallásosak, mint az amerikai társadalom. Az össznépességhez képest például kevesebb zsidó állítja magáról, hogy hetente látogat istentiszteletet, vagy hogy abszolút bizonyossággal hisz Istenben. Valamint csupán 26%-uk állítja azt, hogy a vallás nagyon fontos szerepet játszik az életében – szemben az társadalom egészében mért 56%-kal. (Az ortodox zsidók egyértelmű kivételek ebben a tekintetben, olyan szintű vallási elkötelezettséget mutatva, amely az ország legodaszántabb csoportjai közé emeli őket.) Ugyanakkor bár viszonylag kevés zsidó ember tulajdonít nagy jelentőséget a vallásnak, a zsidó mivolt már jóval többüknek fontos (46%).

 

A Pew Research Center felmérésének további eredményei:

 

  • A korábbi Szovjetunióból érkezett zsidók és leszármazottaik a teljes amerikai zsidó népesség mintegy tíz százalékát teszik ki; a zsidó felnőttek 5%-a ott született, és további 6%-uk számol be arról, hogy bár ő maga Amerikában, legalább az egyik szülője még az egykori Szovjetunióban látta meg a napvilágot.

 

  • A zsidók magasan képzettek: a legtöbben diplomát szereznek (58%), ebből 28% posztgraduális képzésben is részt vesz. Összehasonlításképpen az amerikai lakosságnak 29%-a szerez csak diplomát, és közülük 10% vesz részt posztgraduális képzésben.

 

  • A zsidó családok egynegyedének (25%) jövedelme meghaladja a 150 ezer dollárt, míg a teljes lakosság körében ez az arány 8%. Ugyanakkor az amerikai zsidók 20%-a arról számol be arról, hogy éves jövedelmük kevesebb, mint 30 ezer dollár. Ennek az alacsony jövedelmű kategóriának 60%-a vagy harminc év alatti, vagy 56 év feletti.

 

  • Az amerikai zsidó felnőtteknek 39%-a olyan háztartásban él, amelynek legalább egy tagja valamely zsinagóga közösségéhez tartozik. Ezen belül 31% olyan zsidó felnőtt (39% vallásos és 4% vallástalan), aki saját maga tartozik valamely zsinagógához, templomi vagy egyéb gyülekezeti közösséghez.

 

  • A zsidók véleménye szerint több más olyan kisebbség is létezik, amelyek nagyobb diszkriminációt szenvednek el, mint ők. 72% szerint a meleg férfiaknak és nőknek nagyon sok diszkriminációval kell szembenézniük az amerikai társdalomban, és ugyanennyien gondolják azt, hogy a muszlimoknak is. 64% szerint a feketékre is ugyanez igaz. Ezzel szemben 43%-uk gondolja csak úgy, hogy a zsidóknak is sok diszkriminációt kell elszenvedniük. Összességében 15% számol be arról, hogy az előző évben személyesen kapott sértő megjegyzéseket vagy élt át elutasítást a társadalmi környezetben amiatt, hogy zsidó.

 

  • A zsidók 52%-a (ezek között 60% vallásos és 24% vallástalan) ismeri a héber ábécét. Azonban sokkal kevesebben vannak azok (a zsidók 13%-a – köztük 16% vallásos és 4% vallástalan), akik olvasni is tudnak héberül, és a legtöbb szót értik abból, amit olvasnak.

 

  • Koncentrációjuk bizonyos földrajzi területeken sűrű: 43%-uk északkeleten él, míg a teljes lakosságban az ott élők aránya csak 18%. Mintegy negyedük délen (23%), illetve nyugaton lakik (szintén 23%), és 11%-uk otthona a középnyugati régió. A zsidó lakosság fele (49%) városias környezetben él, másik fele (47%) pedig kertvárosban, és mindössze 4%-uk választott vidéki otthont magának.

 

  • Összességében a zsidók inkább támogatják a Demokrata Pártot, mint a Republikánust: több mint 3:1-hez arányban. 70%-uk demokrata párti vagy szimpatizáns, míg 22%-uk republikánus párti vagy szimpatizáns. Az ortodox zsidók között a mérleg a másik irányba billen: 57%-uk republikánus párti vagy szimpatizáns, és 36%-uk demokrata párti vagy szimpatizáns.

 

A Pew Research Center kutatási összefoglalóját Kalcsics Ildikó fordíto

[1]     A zsidó népesség méretét megbecsülni bonyolult, és erőteljesen függ a zsidó, mint fogalom meghatározásától. A jelentés első fejezete többféle lehetséges meghatározás alapján – gyermekeket és felnőtteket egyaránt beleértve – nyújt részletesebb információkat az amerikai zsidók becsült lélekszámáról. A jelentésben alkalmazott főbb kategóriák magyarázata a 18. oldalon található keretes szövegben olvasható.

[2]     Bővebb információ a Pew Research Center 2012. októberi „Nones” on the Rise című jelentésében. http://www.pewforum.org/2012/10/09/nones-on-the-rise/

[3]     Az adatok a jelenlegi, fennálló házasságok számán alapulnak. További részletek a vallásközi házasságkötésekről a 2. fejezetben, a jelentés 35. oldalán.

[4]     A 2000–2001-es országos zsidó népességfelmérés eredményeivel való összehasonlítást a módszerek és a kérdések megfogalmazásának eltérései miatt csak mértékkel és óvatosan fogalmazunk meg ebben a jelentésben. A Pew Research amerikai zsidóságról készített felmérése és az NJPS részletesebb egybevetése a 79. oldalon olvasható.

[5]     További részletek az 5. fejezetben (Kötődés és viszonyulás Izraelhez).

támogatás
Pop up banner
ad joint40 ad dutch40 ad mazsok40 mti_hirfelhasznalo