Környezetvédelem Izraelben (Shiri Zsuzsa)

Izraelben Európához viszonyítva késéssel, és csekélyebb visszhanggal jelent meg a politikában a környezetvédelem ügye. A legutóbbi választásokon nem jutott be a Kneszetbe egyetlen zöldmozgalom sem, még csak meg sem közelítették a két százalékos bekerülési küszöböt. Ennek csak részben oka az érdektelenség, hiszen a helyhatósági választásokon igen szépen szerepeltek, immár negyven város képviselőtestületének munkájában vesznek részt a zöld gondolat hívei.

Az országos helyzet javítására Golda Meir kormánya már 1973-ban létrehívta az ún. Környezetvédelmi Szolgálatot, amit 1988-ban szerveztek Környezetügyi Minisztériummá. Az intézmény nevét 2006-ban Környezetvédelmi Minisztériummá változtatták, s jelenleg Gilád Erdán, a Likud fiatal, ambiciózus politikusa vezeti, aki gyakran és erőteljesen hallatja hangját ilyen ügyekben. Az újabb törvények egyre nagyobb jogkörrel ruházzák fel a minisztériumot. Jelentős költségvetése ugyan még nincs, de ma már engedélye szükséges a tengerparti építkezésekhez, s ha valaki nem veszi figyelembe szempontjait, akkor vétójogával élve megakadályozhatja a nagyberuházásokat is.

Izrael egyes vidékein, többek közt a Haifai Öböl szélirányába eső bizonyos településeken (például Neser), a súlyos levegőszennyeződés miatt nagyobb arányban fordulnak elő légzőszervi megbetegedések, asztma vagy tüdőrák. Hasonlóan lesújtó a helyzet a Kishon folyó vidékén, ahol az ipari üzemek néha egyszerűen a folyóba eresztik fölösleges vegyi anyagaikat. A gyárak szabályozására, a károk csökkentésére újabb és újabb törvényeket hoz a Kneszet, de a súlyos gazdasági ellenérdekek, a lobbizások miatt korlátozott sikerrel. Az új törvények tiltják a károsanyag kibocsájtást, de a személyi felelősség általában nehezen érhető tetten.

Az izraeli zöldek apolitikusak, nem tartoznak egységesen sem a jobb, sem a baloldalhoz, vannak köztük teljesen szekulárisok és vallásosak, még telepesek is, csak az ultraortodoxok maradnak ki ebből (is).

Izraelben néhány éve valóságos tömegmozgalom indult a mobilszolgáltatók antennái ellen, de hamar kiderült, hogy a helyzet ellentmondásosabb, mint azt a mozgalmárok eredetileg feltételezték. Az emberek egyrészt minél jobb vételi lehetőséget, nagyobb térerőt szeretnének, másrészt viszont házaiknál, munkahelyeiknél nem akarnak antennákat látni. A szakértők szerint viszont a mobiltelefonok sugárzása akkor a legnagyobb, ha távoli, nagyhatású antennáról veszik a jelet, míg a sok kicsi, közeli antenna kevésbé veszélyes. A kérdést jelenleg a környezetvédelmi minisztérium szabályozza, honlapjukról bárki letöltheti az antennák listáját, s így akár lakásvásárlás előtt megtudhatja, merre találhatók nagyobb antennák a közelben.

*

Rafi Kishon, az izraeli Zöld Párt egyik vezetője szerint a zöldmozgalmak legnagyobb baja éppenséggel Izrael politikai helyzete. Mivel Izrael mind a mai napig létéért küzd, az emberek többsége nem szentel ennek elég figyelmet a témának. Úgy vélik, előbb életben kell maradni, azután majd foglalkozunk a környezetszennyezéssel is. Európához képest ezért nagy a lemaradás a zsidó államban. Mindez persze rövidlátás, mert ha egy ilyen kis országban tovább pusztítjuk a környezetet, akkor hiába éljük túl a környező országokból leselkedő veszélyt – közben megmérgezzük, megbetegítjük, megöljük magunkat. Rafi tíz évig Németországban tanult, ott lett állatorvos, ott tette magáévá ezeket a gondolatokat, ahol már régóta felismerték jelentőségüket, és a közéletben komoly szerepet játszanak.

Izraelben folyamatosan nő a környezettudatosság, de a legutóbbi választásokon megint a biztonsági ügyek kerültek előtérbe. A legutóbbi helyhatósági választáson azonban már negyven város önkormányzatába jutottak be környezetvédők.

Az új törvények már szabályozzák a káros anyagok kibocsájtását, de a gyakorlati végrehajtás meglehetősen lassan halad előre. A cél a személyes felelősség megteremtése: a gyár vezetője saját zsebéből fizessen, ha kárt okozott, sőt, akár börtönben ülje le büntetését. Mert olyan ez, mint a gondatlan emberölés: az ittas vezető sem akar senkit megölni, adott esetben mégis megteszi.

Ugyanakkor mindez kultúra kérdése is: hiába van törvény a fáradtolaj összegyűjtésére, sokan inkább kimennek a természetbe, és ott eresztik le az olajat, mert olcsóbbnak és egyszerűbbnek tűnik.

Az izraeli zöldeknek vannak kapcsolataik európai elvbarátaikkal, főként a német zöldek képviselőivel, akik ellátogattak Izraelbe, és örömmel konstatálták Izrael évtizedes erdősítési programjának sikereit. Gondot jelent viszont a szorosabb kapcsolatokban, hogy Európában a zöldek általában Izrael-ellenes baloldali mozgalmakhoz kötődnek, s értelemszerűen kevésbé nyitottak az együttműködésre. Környezetvédelmi ügyekben bizonyos területeken még a Palesztin Hatósággal is létezik kooperáció.

A már említett nagy témákon (szennyező ipari létesítmények, a tengerpartok védelme) túl fontos kérdés Izraelben a kerékpárutak ügye, a tömegközlekedés támogatása az autós közlekedés ellenében, az elektromos autók mielőbbi bevezetése, az áramtermelő erőművek átállítása szén és olajtüzelésről napenergiára.