Krausz Ferenc fizikus az újabb magyar Nobel-díjas

A 2023-as fizikai Nobel-díjat megosztva ítélték oda Krausz Ferencnek, Pierre Agostininek és Anne L’Huillier-nek “kísérleti módszereikért, melyek az anyagban jelen levő elektronok dinamikájának vizsgálatában alkalmazható attoszekundumos fényimpulzusokat generálnak”.

A móri születésű, Németországban élő fizikus 1985-ben párhuzamosan szerzett villamosmérnöki oklevelet a Műegyetemen és fizikusi diplomát az ELTE TTK-n. Bár kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében kezdte Bakos József irányítása alatt a lézerfizika területén, doktori fokozatát már a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte meg 1991-ben. Az osztrák egyetemen később docensként, majd professzorként is dolgozott,

2003-ban a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki, emellett 2004 óta a müncheni Lajos-Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője.

Krausz mindemellett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja is, és tavaly már L’Huillier-vel közösen a Wolf-díjat is megkapta. A 61 éves tudósnak a magyar mellett osztrák állampolgársága is van. 2009-ben szülővárosától, Mórtól díszpolgári címet vehetett át. A FEOL.hu 2015-ös cikke szerint már akkor is a Nobel-díj egyik lehetséges várományosaként tartották számon. A tudós éppen laborvezetésre készült az intézetében, amikor Stockholmból hívták.

Nem voltam biztos benne, hogy álmodom-e, vagy ez a valóság

– mesélte a The Nobel Prize oldalon közzétett interjúban Adam Smithnek, a Nobel Prize Outreach tudományos igazgatójának. Hozzátette, hogy első gondolata az volt, hogy közvetve vagy közvetlenül hány barátja, kollégája vagy munkatársa járult hozzá ehhez a sikerhez, és hangsúlyozta, hogy ezért mennyire hálás nekik. Elmondása szerint közreműködésük nélkül a kutatásai, amelyeket Bécsben kezdett, majd Németországban folytatott, nem jutottak volna idáig.

Miután Smith felvetette, hogy Krausz a héten a második, aki megkapja az elismerést, a kutató válaszában elárulta, hogy el volt ragadtatva Karikó Katalin Nobel-díjától, akit sajnos egyelőre személyesen nem ismer, csak a munkásságát. Elmondta, hogy nagy csodálója a biokémikusnak és különösen annak, ahogy elérte eredményeit. Nehéz körülmények között akkor is folytatta kutatásait, amikor senki sem bízott benne, és soha sem adta fel, ami legalább olyan fontos üzenet, mint maga az eredmény, amit elért – méltatta tudóstársát. Éppen ezért találkozásuk elé is nagy örömmel néz.

Kutatásai kapcsán pedig arról beszélt, hogy az a legizgalmasabb, ha olyasmit láthat, amit korábban senki sem.

„Hihetetlen pillanat volt, amelyet soha nem fogok elfelejteni” – idézte fel azt a reggelt, amikor először fedezte fel 2001-ben bécsi laboratóriumában, hogy az attoszekundumos impulzustechnikával képesek feltárni az elektronok mozgását.

Krauszt a svéd TT hírügynökség is telefonon érte el kedden Németországban, ahol ünnepnap van. „A kollégáim élvezik a szabadnapjukat, de remélem, holnap találkozunk, és akkor valószínűleg kinyitunk egy üveg pezsgőt” – mondta a tudós.

A mostani díjazottak kísérleteikkel új eszközöket adtak az emberiségnek az atomokban és molekulákban lévő elektronok világának felfedezéséhez. Pierre Agostininek, Krausz Ferencnek és Anne L’Huillier-nek sikerült létrehoznia olyan extrém rövid ideig tartó fényimpulzusokat, amelyekkel vizsgálni lehet az elektronok mozgásának vagy energiaváltozásának gyors folyamatait. Ugyanis olyan ultrarövid, attoszekundumos fényimpulzusokat hoztak létre, amelyek felhasználhatók az atomokon és molekulákon belüli folyamatok mérésére.

Az alapkutatás jelenleg az univerzum megértését célozza, de számos területen – például az elektronikában és az orvosi diagnosztikában is – lesz lehetőség a gyakorlati alkalmazására.

VG.hu