Köves Slomó a Jerusalem Postnak: Magyarország az antiszemitizmus visszaszorításának modellje

Magyarország az évek során sok tekintetben megváltozott, ám a zsidó közösség szempontjából mindez teljes fordulatot jelentett – véli Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija.

Köves Slomó a The Jerusalem Postnak nyilatkozva elmondta: 35 éve vesz részt aktívan a magyarországi zsidó közéletben, de „soha nem álmodta volna”, hogy ilyen mértékű változás következhet be. Mint fogalmazott, „180 fokos fordulat történt a zsidó élet és az antiszemitizmus megítélésében Magyarországon”.

„Magyarország korábban Európa egyik legantiszemitább országaként szerepelt a térképen” – mondta Köves.

Magyarország a második világháborúban a náci Németország oldalán harcolt, és sokáig kérdés volt, miként viszonyul a társadalom ehhez az örökséghez más európai államokhoz képest. A világ azonban – Magyarországgal együtt – megváltozott, és más európai országok belső dinamikái ma már nem ugyanazok a zsidók számára, mint korábban.

„Ma Franciaországban már egy túlélési stratégiára van szükség ahhoz, hogy zsidóként éljen az ember – és ez már október 7. előtt is így volt” – jegyezte meg Köves.

A rabbi szerint Magyarországon csökkent az antiszemita zaklatások száma. Ezt alátámasztja az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) 2024 júliusában közzétett jelentése is, amely szerint a magyar zsidók 24 százaléka számolt be antiszemitizmusról egy 12 hónapos időszakban, szemben a 13 európai országot vizsgáló felmérés 37 százalékos átlagával.

Köves szerint Budapesten – Párizzsal vagy Londonnal ellentétben – alig vagy egyáltalán nem voltak az október 7-i mészárlást követő Izrael-ellenes tüntetések. Ezeket a magyar kormány a Hamász 2023-as, Izrael elleni terrortámadásait támogató, terrorizmusbarát megmozdulásoknak tekintette, és betiltotta.

Magyarország mint az antiszemitizmus visszaszorításának modellje

Köves úgy véli, Magyarország példaként szolgálhat az antiszemitizmus visszaszorításában. Sok zsidó közösség idegenkedett attól, hogy szoros kapcsolatot ápoljon a kormányokkal, ugyanakkor – Köves szerint – a magyarországi zsidó közösség éppen a jelenlegi kormány idején virágzott fel. Az európai zsidó politika hosszú időn át elsősorban a „védelemről” szólt, egyfajta „holokauszt utáni mentalitás” jegyében, amely azonban mára nem működik, ahogy a túlélők és elkövetők emlékezete fokozatosan elhalványul.

Köves ehelyett egy másfajta megközelítést javasolt. Ennek egyik pillére az oktatás, a nyitottság és a látható jelenlét, hogy a zsidók ne idegen, ismeretlen közösségként jelenjenek meg. Egy másik út az elfogadás felé az, ha a közösségek végiggondolják, mit tudnak adni az országnak.

Egy virágzó zsidó közösség egyik „hozadéka” az Izraelhez fűződő erős kapcsolat. Magyarország Izrael barátjává vált – mondta Köves –, ami pragmatikus elemekkel is bír. Izraeli vállalatok fektettek be a magyar iparba, izraeli vállalkozók pedig tudásukat és tapasztalataikat hozták magukkal számos területen. Emellett Izrael a védelmi ipar egyik vezető szereplője. A jó kapcsolatok továbbá Budapestet az izraeli turisták egyik kedvelt úti céljává tették.

Köves ugyanakkor figyelmeztetett: miközben fontos értékelni a pozitív változásokat, a zsidó közösségeknek soha nem szabad „elaludniuk” az antiszemitizmussal kapcsolatban. Bár az EMIH jó kapcsolatot ápol a magyar kormánnyal, Köves hangsúlyozta: a közösség igyekszik apolitikus maradni. Ugyanakkor még a politikai térben is érzékelhető előrelépés:

A rabbi szerint a mostani kampányok az elsők, amelyekben a zsidók már nem jelennek meg témaként vagy célpontként.

A teljes cikk a Neokohn felületén olvasható.