Kissinger tagadja, hogy késleltette a fegyverszállítást a jom kippuri háború napjaiban

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

A volt amerikai csúcsdiplomata szerint a fegyverszállítást logisztikai problémák nehezítették, és Washington kezdetben azt hitte, hogy Izrael már győzőfélben van: “Hatalmas lépés volt, amit megtettünk. Ez mentette meg Izraelt.”

Golda Meir, Richard Nixon és Henry Kissinger a Fehér Házban, 1973 márciusában (Karl Schumacher/The Richard Nixon Presidential Library and Museum/ National Archives and Records Administration)

Egy 50 évvel ezelőtti kérdés még mindig mélyen felzaklatja a 100 éves Henry Kissingert. Az Egyesült Államok legendás külügyminiszterének hosszú élete során ez volt talán a legdrámaibb hét az összes közül. És még mindig emlékszik minden pillanatára. Az újabb fejleményekről az ujkelet.live tudósít.

Kissinger határozottan tagadta, hogy szándékosan késleltette volna a fegyverek légi szállítását, hogy feltöltse Izrael lemerült készleteit az 1973-as Jom Kipur-i háború idején. Szerinte a késedelmet logisztikai problémák okozták, valamint az, hogy Washington kezdetben azt hitte, hogy Izrael már győztes.

Három évvel a háború után azonban az amerikai haditengerészet egyik visszavonult tengernagya azt állította, hogy Kissinger szándékosan késlekedett: ,,azt akarta, hogy Izrael kivérezzen, éppen annyira, hogy megpuhuljon a háború utáni diplomáciai tárgyalások idejére.”

Egy interjúban, amelyet hétfő este közölt a 12-es csatorna vele, Kissinger tagadta a New York Times-ban akkor megjelent kijelentést, és azt állította:

,,Semmi nem történt, amit így lehetne értelmezni.”

„Az, hogy egy ország légi szállítási kapacitását egy háború kellős közepén lévő ország számára rendelkezésre bocsájtják, nem olyan dolog, amit normál esetben megtesznek. Valójában soha nem tették meg”.

A volt külügyminiszter a mai napig azt állítja, hogy a jom kippuri háborúban nyújtott teljesítménye ölelést és nem kritikát érdemel Izraeltől.

A lőszerekkel kapcsolatos Nickel Grass-hadművelet késleltetésének oka elsősorban az izraeli kormány volt: Kissinger szerint a szállítmány küldésére vonatkozó döntés ,,hatalmas lépés volt, amely megmentette Izraelt”.

,,Ha vetünk egy pillantást a háború napjaira… Kedd reggelig azt hittük, Izrael nyerőben van, és átkel a [szuezi] csatornán. Csupán kedd délután jött [Izrael amerikai nagykövete, Szimcha] Dinitz vissza az Egyesült Államokba [és magyarázta el a helyzetet]. És csak kedd este tudtam elérni [Richard] Nixont az Agnew [szituáció] miatt.”

Kissinger szerint valójában a késés nagy része annak a logisztikai problémáinak tudható be, hogy mely repülőgépek szállíthatják a fegyvereket.

„Azt mondtuk az izraelieknek, hogy bármilyen felszerelést felvehetnek az El Al-lal, aznap megígértük Izraelnek, hogy pótoljuk az összes veszteségét, és ezért azt mondtuk, használjatok fel minden felszerelést, amire szükségetek van, mert itt vagyunk. A negyedik napon megpróbáltunk elindítani egy légi szállítmányt” – mondta Kissinger.

,,A normális dolog az, hogy nem használsz katonai légi szállítást, hacsak nem vagy részese ennek a [konfliktusnak]. Igy tehát dőbe telt, amíg kiderítették, hogy lehetséges-e a polgári légi szállítás a… katonaság ellenkezésével szemben” – mondta Kissinger.

Nixon végül azt mondta: „Mondd meg nekik, hogy küldjenek mindent, ami tud repülni”.

A Védelmi Minisztérium élén akkoriban James Schlesinger állt, aki Kissinger szerint precedens teremtésétől és az oroszok reakciójától tartva határozottan ellenezte a szállítmányokat. Két zsidó, egy védelmi és egy külügyminiszter veszekedtek egymással a zsidó állam megmentésére szánt fegyverszállítmányok fölött. A Kissingerrel szembeni régóta fennálló gyanakvás többek között abból fakad, hogy a háború után területi kompromisszumokat kényszerített ki.

 

[popup][/popup]