Kémprogramok, Pegazus: Több uniós ország sértett emberi jogokat
Elfogadták a PEGA-jelentést: Több uniós ország megsértette az emberi jogokat a kémprogramok alkalmazásával.
Képünk illusztráció
Az Európai Parlament illetékes bizottsága hétfő este elfogadott jelentésében több tucat ajánlást tesz a tagállamoknak és az EU intézményeinek – írja összefoglalójában a Népszava.
Számos bizonyíték van rá, hogy több tagállamban visszaéltek a kémprogramokkal és pusztán politikai célokra használták azokat a hatalmon lévő pártok kritikusai és ellenfelei ellen, vagy korrupcióval összefüggésben. Mindez az uniós értékek kirívó megsértése – olvasható a jelentésben, amelyet hétfő este óriási többséggel fogadott el az Európai Parlamentnek a Pegasus és más kémszoftverek európai használatának kivizsgálásával foglalkozó különbizottsága (PEGA). A szaktestület ezen kívül egy ajánlásokat tartalmazó dokumentumot is jóváhagyott a kormányok és a különböző uniós intézmények számára.
Fényt derít azokra a kétes gyakorlatokra, amelyek szembe mennek az európai értékekkel és veszélyeztetik a demokráciánkat
– fogalmazott a szavazás előtt a holland liberális Sophie in’t Veld, a két határozat előadója.
A Pegasus-botrány
2021. júliusában robbant ki, amikor egy oknyomozó újságírókból, nem kormányzati szervezetekből és kutatókból álló csoport nyilvánosságra hozta, hogy 50 ezer telefonszámot vettek célba a Pegasus kémprogrammal. Mint kiderült, az izraeli gyártmányú kíberfegyvert az Európai Unióban is bevetették a hatalmat bíráló újságírók, politikusok, jogászok, üzletemberek ellen. A botrányt kirobbantó oknyomozók 300 magyarországi telefonszámot találtak a célszemélyek jegyzékén.
A PEGA tavaly áprilisban alakult meg, és azt tanulmányozta, hogy a kémszoftverek alkalmazása megsértette-e az uniós jogot és az alapvető szabadságjogokat. Mivel a parlamenti testület a nemzeti hatóságoktól minimális vagy semmilyen érdemi tájékoztatást nem kapott, főként nyilvánosan elérhető információkra támaszkodott.
A szakbizottság által elfogadott jelentésekben külön fejezetek foglalkoznak Magyarországgal, Ciprussal, Görögországgal, Lengyelországgal és Spanyolországgal.
a Magyarországról szóló részben a szakbizottság megjegyzi, hogy a lehallgatást engedélyező törvény az egyik leggyengébb Európában.
Sokkal inkább az ellenőrzés és a hatalomgyakorlás eszköze a kormány számára, semmint a polgárok jogait és magánéletét védelmező pajzs. Bár a kormány következetesen a nemzetbiztonsági okokra hivatkozik, hiteltelenek azon állításai, miszerint a célszemélyek veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra. A PEGA ajánlásaiban felszólítja a magyarországi szerveket, hogy sürgősen állítsák vissza a megfigyelések intézményes és jogi biztosítékait és hozzanak létre független felügyeleti rendszert a kérelmek elbírálására és utólagos ellenőrzésére.
A parlamenti testület az európai helyzetet értékelve leszögezi:
a megfigyelési szoftverek alkalmazásával több uniós kormány emberi jogi sértéseket követett el, megszegte az adatvédelemhez és a magánélet védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtószabadságot, az egyesülési szabadságot, és nem biztosította a jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot.
Megfogalmazása szerint az EU nem hogy nem tett komoly erőfeszítéseket a kémprogramokkal való visszaélések kivizsgálására, hanem tudatosan védelmezte az emberi jogokat megsértő kormányokat. Az Egyesült Államokkal ellentétben – amely feketelistára tett vállalatokat és a szövetségi hatóságok számára megtiltotta kereskedelmi kémprogramok beszerzését –
az Európai Bizottság (EB) nem hozott semmilyen érdemi intézkedést. Tétlensége az emberi jogok megsértésében való bűnrészességgel és kötelességmulasztással ér fel – áll a szövegben.
Az EU-ban számos olyan törvény van hatályban, amelyek alkalmazhatók a kémprogramok használatára. Ilyenek például az adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó törvények, valamint az exportra és a beszerzésre vonatkozó jogszabályok. Az EB azonban a tagállamokra mutogat, ahelyett, hogy eljárást kezdeményezne, ha elmulasztják ezek végrehajtását.
A két határozat világosan leszögezi, hogy a megfigyelési szoftverek telepítésénél nem elegendő a nemzetbiztonságra hivatkozni, azt össze kell egyeztetni az alapvető jogokkal és az uniós jogba beágyazott demokratikus normákkal.
– Egyes kormányok rendkívül invazív és tolakodó kémprogramokkal vették célba az uniós polgárokat, visszaélve azzal a jogukkal, hogy nemzetbiztonsági kockázat esetén megfigyeléshez folyamodhatnak
– olvasható a dokumentumokban. A szakbizottság ezért úgy véli, hogy a nemzetbiztonság fogalmát világosan meg kell határozni. Ha a hatóságok nemzetbiztonsági okokra hivatkozva használnak kémprogramokat, akkor bizonyítaniuk kell, hogy az uniós jognak megfelelően járnak el.
A jelentés emellett kötelező érvényű uniós normákra is javaslatokat tesz, például:
- A kémprogramok tervezett alkalmazását az intézkedés szükségességét és arányosságát bizonyító előzetes bírósági engedélyhez kell kötni.
- A hekkelés csak addig tarthat, ameddig feltétlenül szükséges, és csak további bírósági engedéllyel hosszabbítható meg.
- A kémszoftverek használatát csak kivételes esetekben lehet engedélyezni, és csak elegendő bizonyíték alapján.
- Védett adatokat – például orvosi, ügyvédi titoktartás vagy sajtószabadsággal kapcsolatos szabályok által védett adatokat – nem szabad kémprogramok segítségével lekérdezni, kivéve, ha a bíróság szerint erre elegendő ok áll fenn.
- A tagállamoknak közzé kell tenniük és nyilvántartásba kell venniük a jóváhagyott és elutasított megfigyelési kérelmek számát, a vizsgálat típusát és célját.
- A megfigyelés befejezését követően értesíteniük kell a megcélzott személyt arról, hogy a hatóságok kémprogramot alkalmaztak ellene.
- Hatékony, kötelező erejű és független utólagos felügyeletet kell biztosítani a kémprogramok használata felett, amelyet parlamenti felügyelettel kell párosítani.
- A közvetlen és közvetett célpontok számára érdemi, hatékony és hozzáférhető jogorvoslatot kell biztosítani. Ehhez létre kell hozni egy uniós alapot is, ami fedezi a tényleges perköltségeket is.
- A megfigyelés során a hatóságoknak törölniük kell minden olyan adatot, amely az engedélyezett vizsgálati adatok szempontjából irreleváns.
- A tagállamoknak értesíteniük kell egymást, ha egy másik tagállam állampolgárait vagy lakosait figyelik meg.
