Kegyelmet kapott az államfőtől a Budaházy-ügy hét vádlottja
Novák Katalin köztársasági elnök hivatala az üggyel kapcsolatban az alábbi közleményt adta ki:
Budaházy György és szimpatizánsai a bíróságon (Fotó: Mohai Balázs / MTI)
„December közepén érkeztek meg hozzám az úgynevezett »Budaházy-ügyben« érintettek kegyelmi kérelmei. Mint ismert, 17 személlyel szemben zajlik még ma is, 13 év elteltével büntetőeljárás.
Sajnálatosnak tartom, hogy a bíróság közel másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni.
Alapos mérlegelést követően úgy döntöttem, hogy különválasztom azon személyek ügyét, akiket a bíróság első fokon felmentett, illetve ahol az elkövetett cselekményt csekélyebb súlyúnak ítélte meg. Az eljárás további elhúzódása számukra aránytalan sérelmet jelentene a kiszabható büntetéshez képest. Az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta. Hét személy esetében ezért eljárási kegyelemről döntöttem.
Az ügy terheltjei közül azonban többeket súlyos vádakkal illettek, az elsőfokú bíróság bűnszervezetben való elkövetést is megállapított, és jelentős büntetés kiszabása mellett döntött. Esetükben olyan súlyos cselekményekről szól a vád, hogy csak jogerős bírósági ítéletet követően tartom helyesnek dönteni az ő kegyelmi kérelmeikről.
Az úgynevezett »Budaházy-ügy« is rámutat arra, hogy a bírósági eljárások ésszerűtlen elhúzódása elfogadhatatlan, és sérti az emberek igazságérzetét.
Felhívom a jogalkotó és jogalkalmazó szerveket, hogy tegyenek lépéseket a bírósági döntéshozatal felgyorsítása érdekében.”
A fentiek alapján Budaházy György egyelőre nem kapott kegyelmet, hiszen őt márciusban a Fővárosi Törvényszék első fokon tizenhét év fegyházra ítélte, viszont május óta házi őrizetben volt.
Mint ismeretes Budaházy és társai ellen egyebek közt terrorcselekmény, illetve aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés miatt emeltek vádat még 2010-ben.
A vádirat szerint Budaházy 2007 elején azzal a céllal hozta létre a Hunnia Mozgalmat, hogy – elsősorban az akkori kormánypárt – országgyűlési képviselői elleni támadásokkal, a képviselők megfélemlítésével befolyásolják a parlamenti döntéseket.
Az első támadást még 2007-ben, Kóka János és Hiller István országgyűlési képviselők ellen hajtották végre a csoport „katonai szárnyának” tekintett Magyarok Nyilai Felszabadító Hadsereg tagjai. A csoport ezek után 2007-ben, 2008-ban újabb Molotov-koktélos támadásokat intézett más politikusok ingatlanjai, valamint pártirodák és szórakozóhelyek ellen.
