Karácsony Gergely: A holokauszt hosszú, sötét árnyéka egész civilizációnkra rávetül

Írta: Szombat - Rovat: Belföld, Hírek - lapszemle

A holokauszt hosszú, sötét árnyéka “mindannyiunkra, sőt az egész civilizációnkra rávetül”, de ennek a civilizációnak tovább kell élnie, a történtek súlyával és következményével – mondta főpolgármester az Embermentők című szobor online avatóján pénteken.

Log into Facebook

Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.

Karácsony Gergely a Facebook-oldalán azt írta, Kelemen Zénó alkotását eredetileg április 25-én avatták volna fel az Élet Menete Alapítvány szervezésében Újlipótvárosban, a járványhelyzet azonban ezt nem engedte. De virtuálisan megemlékezünk azokról a hősökről, akik igazi nagybetűs Emberként viselkedtek a bajban – tette hozzá, jelezve: a bejegyzéséhez mellékelt videója az online szoboravatás része.

A videóban Karácsony Gergely arról beszélt, a járvány tombolásának idején is meg kell emlékezni nemcsak a holokauszt áldozatairól, de azokról a kiváló emberekről is, akik nem nézték tétlenül, hogy “embertársainkat egy őrült eszme nevében kíméletlenül a halálba küldjék”.

“Élt akkoriban több száz igaz ember Budapesten, akik egy elvadult világban életüket kockáztatva nem mérlegeltek, sokszor saját családi hátterüket, neveltetésüket, korábbi gondolkodásmódjukat felülírták azért, hogy segítsenek zsidó származású embertársaikon” – tette hozzá.

A főpolgármester úgy fogalmazott, a holokauszt “végtelenül nehéz örökség, amelynek tanulmányozása során az emberi lét leginkább kiélezett élethelyzeteivel szembesülünk”.

Karácsony Gergely szerint a holokauszt felfoghatatlanságának a felfogását segíti a volt csillagos házak közelében felállított, az embermentőknek emléket állító alkotás. Mint mondta, 1944-ben a nemzetközi védettség ellenére a nyilasok rendszeresen keresték fel az újlipótvárosi gettó túlzsúfolt házait, hogy a Duna-partra hajtsák és agyonlőjék az ártatlan embereket.

“A megrendítően valóságos történelmi térben áll az emlékezet és a képzelet alkotása” – jegyezte meg, kiemelve, hogy a holokauszt rémségeit bemutató elbeszélések, a kegyetlenségeket bemutató fényképek vagy a megrendítő filmrészletek “szembesítenek ugyan a múlttal, segítik feldolgozni a felfoghatatlan történelmi valóságot, de csak ritkán mutatnak reményt”.

Karácsony Gergely elmondta azt is, az embermentők emlékművének egymásra épülő tömbjei egy elképzelt ház falai, amelyek körülvesznek, zugokat képeznek és megvédenek. A biztonság érzése lehet a legfőbb remény annak, aki üldöztetést érez – jegyezte meg.

Hozzátette: Kelemen Zénó alkotásában egy prizma töri meg az elképzelt házba érkező fényt, amelyre ha fény vetül, szivárványt alkot, “a szivárvány pedig maga az élet, maga a túlélés”.

“A méltó megemlékezés a holokauszt áldozataira és az embermentők tetteire nem csupán a múlt feltárása, a múltról való közös gondolkodás elvezet minket napjaink immár legfontosabb feladatához, egymás megértéséhez és megbecsüléséhez” – mondta a főpolgármester, aki köszönetet mondott az Élet Menete Alapítványnak, a szobor alkotójának, a civileknek és a XIII. kerületi önkormányzatnak, amiért “életben tartják az emlékezés lángját és hozzájárulnak ahhoz, hogy Budapest polgárai méltó módon emlékezzenek a hősökre, és erősítik ezzel a hitünket, hogy városunk most és mindörökké mindannyiunk közös otthona lehet”.

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját 2001 óta minden évben április 16-án tartják, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.

*

Többnapos online programsorozattal, virtuális tárlatvezetéssel, sétával és emlékműavatással emlékezik idén a holokauszt áldozataira és az embermentőkre az Élet Menete Alapítvány.

Az alapítvány MTI-hez eljuttatott közleménye szerint péntek este teszik közzé az alapítvány Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján a Vagon című tárlatvezető kisfilmet. Az alapítvány utazó vagonkiállítása évek óta járja az országot, hogy minél több embernek bemutassa a magyar zsidóság és a holokauszt történetét. A koronavírus-járvány kitörése óta nem tudja betölteni fő funkcióját, ezért az alapítvány elkészítette a kiállítás digitális verzióját.

Április 19-én a varsói gettólázadás emlékére Térkép e táj című virtuális sétasorozatuk keretében Varsóba látogatnak, ahol a varsói gettó mindennapi életének és az 1943-as varsói gettófelkelésnek a helyszíneit mutatják be és eseményeit idézik fel.

Április 25-én, az aznapra tervezett, de a járvány miatt nem megtartható budapesti Élet menete felvonulás helyett Zoom-előadást tartanak az embermentőkről, majd bemutatják az Embernek maradni című vándorkiállításukat.

A programsorozat zárása Kelemen Zénó szobrászművész Embermentők című, Budapest XIII. kerületében felállított emlékművének virtuális avató ünnepsége.

A programsorozat részeként jelent meg a Nevem Selma című könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában. A könyv a 98 éves holokauszt-túlélő, Selma van de Perre önéletrajzi írása gyermekkoráról, a holland ellenállási mozgalomban való részvételéről és fogságáról a ravensbrücki koncentrációs táborban – tették hozzá. (MTI)

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]