Jichak Rabinra, Izrael meggyilkolt miniszterelnökére emlékeztek
Csütörtökön este 25.000 emlékgyertya gyúlt a tel-avivi Rabin téren Jichák Rabin miniszterelnök meggyilkolásának 25. évfordulója alkalmából.
Huszonöt éve itt, ezen a téren gyilkolta meg Jichak Rabin izraeli miniszterelnököt egy szélsőjobboldali zsidó fanatikus, Jigal Amir a tel-avivi városháza előtti téren, egy békegyűlésen.
A merénylő célja az volt, hogy megállítsa a közel-keleti békefolyamatot, megakadályozva, hogy Izrael további területi kedvezményeket adjon a palesztinoknak.
Jiszrael Meir Lau volt főrabbi a megemlékezésen felidézte egy beszélgetését az egykori miniszterelnökkel – írja a bzsh.hu.
Amikor Betlehem palesztin ellenőrzés alá került, Ráchel sírjáról és folyamatos izraeli katonai biztosításáról külön döntést hoztak. Rabin eredetileg ellenezte Ráchel sírjának izraeli katonai ellenőrzését, de miután egy Sábát alkalmával alaposan átgondolta az ügyet, változtatott álláspontján, és levelet küldött rav Launak.
A Sabak (Sin Bét) izraeli biztonsági szolgálat friss véleménye szerint Jigál Amir, aki meggyilkolta Izrael ötödik miniszterelnökét, Jichák Rabint, még 25 évvel az 1995. november 4-én elkövetett merénylete után is veszélyt jelent a nemzetbiztonságra – jelentette az izraeli 13-as csatorna csütörtökön – írja az ujkelet.live.
„Manapság a jobboldallal azonosított fiatalok mobilizálódtak, és a börtönön kívüli közösséggé alakultak, amely támogatja Amirt és cselekedeteit, és hajlandó dolgozni érte. Mindez a gyilkos börtönön kívüli elemekkel való kapcsolatának kockázatát jelzi” – a Sabak véleménye szerint.
A Sabak Amirt szélsőséges és eltökélt ideológusnak tekinti, olyan embernek, aki soha nem mutatott megbánást tettéért, és mind a mai napig meg van győződve arról, hogy cselekedetei indokoltak voltak. Mint ilyen, aggodalomra ad okot, hogy Jichák Rabin volt miniszterelnök merénylője ugyanezt a csoportot aktiválja a börtön falain belül.
Időközben Amir nemrégiben felvetette egy olyan nyilvános mozgalom, esetleg politikai párt megszervezésének ötletét, amely a börtönből való szabadon bocsátása érdekében működne. Ezenkívül Amir a Legfelsõbb Bírósághoz fordult, hogy lehetővé tegye számára, hogy beszélhessen olyanokkal is, akik nem első fokú családtagjai.