Izraeli Demokrácia Intézet: Kegyelmet a tárgyalás alatt is lehet adni; a kérelem nem minősül a bűnösség beismerésének
A kegyelmi kérelem benyújtása nem minősül bűnösség beismerésének, és Jichák Hercog elnök elvileg akkor is kegyelmet adhat Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek, amíg a tárgyalása zajlik — derül ki az Izraeli Demokrácia Intézet (IDI) elemzéséből.
Benjamin Netanjahu (Fotó MTI: Kertész Ákos)
„Általánosságban a kegyelem egy együttérzésből és igazságosságból fakadó aktus, amelyet az egyénre szabott, egyedi személyes körülményei alapján adnak meg” — írta az IDI egy korábbi, még Netanjahu hivatalos kérelme előtt készült elemzésében. „Ezért nincsenek előfeltételei a kegyelemnek, és a törvény nem határozza meg, hogy az elnöknek milyen szempontokat kell figyelembe vennie a kérelem elbírálásakor.”
„Egyetlen törvény sem írja elő a bűnösség beismerését a kegyelem feltételeként. Kegyelmet kaphat olyan személy is, aki továbbra is ártatlannak vallja magát; a kegyelem célja a megbocsátás, a korrekció vagy a rehabilitáció — nem pedig a bűnösség vagy ártatlanság megállapítása” — írja az IDI szakértője, Dana Blander.
Valakinek még az ítélet előtt kegyelmet adni azonban problémásabb kérdés.
„Az általános szabály az, hogy az elnök azokat részesíti kegyelemben, akiket már elítéltek, vagy a törvény szóhasználatával élve: a ‘bűnelkövetőket’” — fogalmaz Blander.
A folyamatban lévő jogi eljárás alatt adott kegyelem lehetséges, de az elemzés szerint „ritka és kivételes”.
Az 1984-es 300-as busz ügy során — amikor két megkötözött palesztin terroristát fogtak el, majd végeztek ki azután, hogy sikertelenül eltérítettek egy 41 izraeli utast szállító távolsági buszt — Chaim Herzog elnök még a tárgyalás előtt kegyelmet adott a Sin Bet magas rangú vezetőinek.
A Legfelsőbb Bíróság törvényesnek minősítette ezt, de figyelmeztetett, hogy ez „kivételes hatáskör, amelyet csak biztonsági szelep gyanánt szabad alkalmazni.”
Blander így írt: „Az ítéletet követően a legfőbb ügyész iránymutatásai kimondták, hogy ‘általános szabályként az elnök csak olyan ügyekkel foglalkozik, amelyekben már elítélték az érintettet. Az ítélet előtti kérelmek kezelése csak ritka esetekben fordulhat elő.’”
„Meg kell jegyezni, hogy a tárgyalás alatt a büntetőeljárások felfüggesztésének joga kivételes körülmények között a legfőbb ügyésznél van” — írja az IDI. „Hasonlóképpen, a vádirat visszavonásának joga az ügyészséget illeti meg. Ezért a tárgyalás alatti kegyelem, amely gyakorlatilag megszüntetné a folyamatban lévő eljárást, beavatkozást jelent a büntetőeljárás függetlenségébe.” (ToI)
