Izrael „hőszigetté” válhat a klímaváltozás miatt

Amikor az országot fenyegető veszélyekre gondolunk, általában a Hamász vagy a Hezbollah jut eszünkbe, de a szakértők szerint számolni kell azzal is, hogy Izrael területe évtizedeken belül sokkal forróbb lesz. Megfelelő hosszú távú tervezés nélkül a térség „hőszigetté” válhat az erős napsugárzás és a vízhiány következtében. 

A Holt-tenger zsugorodó partvidékétől a Közel-Kelet extrém hőségéig a környezeti kihívások a következő évtizedekben kritikus szintet érhetnek el. Izrael vezető környezetvédelmi és klímainnovátorai szerint – akik életüket annak szentelték, hogy megoldásokat találjanak azokra a környezeti kihívásokra, amelyek mélyreható és potenciálisan visszafordíthatatlan módon alakíthatják át a tájat – két út áll előttünk: idilli vagy apokaliptikus.

Az izraeli-amerikai napelemenergia-úttörő, Josef Abramowitz elmagyarázta, milyen fordulóponthoz érkezett az ország, és mi vár annak gyermekeire, ha nem cselekszenek hamarosan.

„Amikor Herzl megálmodta ezt a helyet, úgy képzelte el, hogy minden energia zöld és minden autó elektromos lesz” – mondta Abramowitz. „Ha nem dolgozunk Herzl víziójának megvalósításán, akkor gyakorlatilag hagyjuk, hogy a fosszilisenergia-ipar elpusztítsa államunk jövőjét” – magyarázta.

Mor Gilboa, az izraeli Zalul nevű civil szervezet vezérigazgatója olyan világot vázolt fel, ahol az emberiségnek nem sikerült megállítania a klímaváltozást.

„Minden igyekezetem ellenére, hogy egy jobb, tisztább világot képzeljek el, nagyon nehéz ezt elképzelnem a jelenlegi pályánk alapján” – mondta, hozzátéve, hogy jelenleg Ausztráliától Eilatig a világ korallzátonyainak 80%-a  elpusztult a klímaválság, a vízhőmérséklet emelkedése és a víz savasodása miatt.

Gilad Ostrovsky, a Keren Kayemeth LeIsrael–Zsidó Nemzeti Alap főerdésze elmagyarázta, hogy nehéz túllátni a klímaváltozás feltűnő fenyegetésén, különösen azért, mert a Közel-Kelet sokkal gyorsabban melegszik, mint a globális átlag.

„Ez kevesebb esőt, hosszabb, forróbb időszakokat, aszályokat jelent, nagyon nehéz körülményeket az emberek, de a fák és a természetes környezet számára is. Ez valódi fenyegetés, és van benne egy bizonytalansági tényező is. Nem tudjuk biztosan, mi fog történni. Hosszú távon kell gondolkodnunk, és meg kell tennünk mindent, hogy az érintetlen területek megmaradjanak, nem csak a következő 77 évre, hanem a jövőre nézve is.”

„Izrael államban évente több ember hal meg a légszennyezés következtében, mint 2023. október 7-én és az azt követő események miatt” – mondta Abramowitz, hozzátéve, hogy ennek a hatalmas számnak – amely 2023-ban az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint 5,510 volt – a két fő oka a gáz- és szénalapú energiatermelésből eredő szennyezés, valamint a közlekedésben használt belső égésű motorok.

Gilboa kifejtette, hogy a jelenlegi harc nem egy külföldi ellenség ellen zajlik, hanem kormányzati minisztériumokkal szemben. A Zalulnál a tengerek, patakok és vízforrások szennyezésének megelőzésére koncentrálunk – harcolunk a szennyvíz, az olaj, a műanyag és az ipari kibocsátások ellen, amelyek károsítják a tengeri ökoszisztémákat. Aggódunk a világítási szennyezés miatt is, amely a kikötők mesterséges megvilágításából ered.

„Jelenleg a kormány és a Katza (Európa-Ázsia Olajvezeték Társaság) tervei ellen küzdünk, amelyek drámai mértékben növelnék az olajszállítást az eilati kikötőn keresztül, ami komoly veszélyt jelent az öbölre. Ha a kormány enged a Katza nyomásának és növeli az olajszállításokat, olajszennyezéses balesetekkel kell számolnunk.”

Idén februárban rekordalacsony csapadék hullott, ami azt jelenti, hogy a nyár különösen heves erdőtüzeket hozhat. De Ostrovsky szerint a háború is felgyorsította az erdeink pusztulását.

„Közel 20 ezer hektár nyílt terület égett le, főként rakéták miatt. Ezek közül 2 ezer hektár erdő. Ezek főként tűlevelű- és tölgyfaerdők, továbbá Izrael természetes élőhelyei” – magyarázta. (A Jerusalem Post cikkét a Mazsihisz.hu  szemlézte)