Izrael: Hadműveleti terv az iráni nukleáris program megakadályozására

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle, Külföld

Az izraeli hadsereg hadműveleti tervet dolgozott ki az iráni nukleáris program megakadályozására – jelentette az izraeli katonai rádió szerdán.

A natanzi nukleáris üzem (Fotó: Wikimedia commons)

Aviv Kochavi vezérkari főnök szerint pontos, ütőképes katonai tervet dolgoztak ki, amely lehetővé teszi Izrael számára, hogy meghiúsítsa az iráni nukleáris bomba elkészítéséhez szükséges áttörést.

Kochávi emellett felvázolt egy hagyományos harci eszközökkel zajló esetleges összecsapást is, amelyben rengeteg rakéta zúdulna Izrael földjére, és amelyben ennek megakadályozására izraeli támadó rakéták árasztanák el az iráni célpontokat.

A rádió szerint Aviv Kochávi vezérkari főnök bejelentése összefüggésben áll a hadsereg pénzügyi követeléseivel, ugyanis ezen a héten ül össze a 2021-es védelmi kiadásokról döntő izraeli biztonsági kabinet, amelyen az országos éves költségvetés hiányában a kérést megvitatják.

Az izraeli hadsereg 4 milliárd sékeles (közel 400 milliárd forintos) külön összeget kér ezen a megbeszélésen a szokásos éves kiadásaira, valamint újabb 3 milliárdot (közel 300 milliárd forintot) egy Irán elleni esetleges akcióra, főként a légierő rendkívüli kiadásaira a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerint.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Beni Ganz védelmi miniszter várhatóan támogatni fogja Kochavi követeléseit, miközben egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok új, Joe Biden vezette kormánya miként kívánja megoldani az iráni nukleáris kérdést.

A ynet szerint a vezérkari főnök már tavaly tavasszal elkészíttette az Iszlám Köztársaság elleni esetleges támadás terveit, amikor kiderült, hogy az irániak nagyon előrehaladtak az urándúsító centrifugák új generációjának kifejlesztésében, amelyek 6-10-szer gyorsabban képesek elődjeiknél az urán dúsítására.

Az új centrifugák bevezetése több hónapnyi időelőnyt teremtett Irán számára az atombomba létrehozásához. Egy olyan nukleáris robbanófejhez, mint amilyet az Egyesült Államok a második világháború végén Japánra, Hirosimára dobott, 28 kilogramm urán 90 százalékosra dúsítása szükséges.

Az új iráni centrifugák kifejlesztése azért keltett különös aggodalmat Izraelben, mert azt jelzi, hogy Iránnak már lehet atomfegyvere, vagy képes néhány héten belül előállítani azt, akárcsak Észak-Korea.

Ebben a helyzetben Izraelnek, az Egyesült Államoknak és más nagyhatalmaknak nem lesz elegendő idejük diplomáciai vagy katonai eszközök előkészítésére Irán nukleáris fegyverkezésének megakadályozására.

A lap szerint Kochavi ezért döntött úgy több mint fél éve, függetlenül az amerikai elnökválasztás eredményétől, hogy megkezdi a katonai terv kidolgozását az esetleges iráni atomfegyverek ellen.

Kochávi a tel-avivi egyetem nemzetbiztonsági intézetében tartott konferencián beszélt kedden erről a haditervről. A vezérkari főnök azt is kijelentette, hogy az iráni atomprogramról 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodás – amelytől Donald Trump volt amerikai elnök 2018-ban visszalépett – lehetővé tenné Irán számára, hogy elegendő uránt dúsítson ahhoz, hogy elérhető távolságba kerüljön az atombombához.

“Ha a 2015-ös nukleáris megállapodás megvalósult volna, Irán már megszerezte volna a bombát”- mondta Kochávi.

“Stratégiailag ez feltehetően a Közel-Kelet regionális fegyverkezéséhez vezetne” – hangsúlyozta.

“Ezért rossz, és nem engedélyezhető semmi sem, ami erre a megállapodásra hasonlít. A mai Irán nem a 2015-ös Irán. Ma Irán hatalmas nyomás, gazdasági nyomás alatt áll, amit minden módon fenn kell tartani, bármi is történik” – vélekedett a hadsereg vezetője összhangban Benjamin Netanjahu politikájával.

Netanjahu 2009 óta tartó kormányzása alatt számos alkalommal került elő az iráni atomfegyverkezés kérdése, amelynek megakadályozását kormányzása kulcskérdésének tekinti. Az izraeli miniszterelnök az akkori amerikai elnökkel, Barack Obamával is szembehelyezkedett, elítélte az Obama által megalkotott atomalkut, mert az szerinte nem szolgálta megfelelően ezt a célt.

Ugyanakkor Kochavi elődje, Gadi Ejzenkot vezérkari főnök nem támogatta ebben a kormányfőt, és nyíltan is szembekerült Netanjahuval, amikor kijelentette, hogy Irán betartja a 2015-ös megállapodásban vállalt kötelezettségeit.

A keddi konferencián felszólalt Gabi Askenézi külügyminiszter is, aki 2010-ben vezérkari főnökként Meir Dagannal, a Moszad, a külföldi hírszerzés akkori főnökével együtt ellenezte az Irán elleni, Netanjahu szorgalmazta katonai akciót. A katonai beavatkozást ezért akkor a kormány elvetette.

“Nem javasolnám a médiában az új amerikai vezetéssel szembeni konfrontációs politikát” – mondta Askenázi a nemzetbiztonsági konferencián, melyben Kochávinál engedékenyebb hangot ütött meg.

“Ki kell meríteni azokat a lehetőségeket, amelyekkel profi, valós és átlátható tárgyalást folytathatunk egy zárt teremben, és arra kell törekednünk, hogy központi szerephez jussanak az izraeli aggodalmak Irán nukleáris képességeinek megakadályozására” – mondta Askenázi, ugyanakkor szerinte is fenn kell tartani ezzel egy időben a katonai beavatkozás lehetőségét. (MTI, Shiri Zsuzsa)

[popup][/popup]