Az imperializmus elleni küzdelem élharcosai valahogy mindig Izraelnél lyukadnak ki
Németországban is egyre inkább megosztja a baloldalt az antirasszista csoportok Izrael-ellenessége. A világot az elnyomók és az elnyomottak bináris kategóriáival értelmező antikolonialista szemléletben nincs helye az árnyalt gondolkozásnak. A baloldali szerzőnek ezzel az a baja, hogy a jobboldal malmára hatja a vizet.
Palesztin “szolidaritási tüntetés” Berlinben
„A baloldalnak önvizsgálatot kellene tartania és befogadóbbá kellene válnia, mielőtt azzal vádolja a jobboldalt, hogy az antiszemitizmust valójában csak azért ítéli el, mert ezzel is a bevándorlókkal szembeni rasszizmusát akarja kifejezésre juttatni” – olvassuk Anastasia Tikhomirova tollából a baloldali Tageszeitungban.
A cikkről a Metazin.hu tudósít.
Németországban a tizenegy emberéletet követelő, bevándorlókat célzó 2020 februári hanaui szélsőjobboldali terrortámadás óta számos, többnyire bevándorló hátterű tagokat toborzó Migrantifa csoport alakult. A baloldali szervezetek célja a bevándorlókkal szembeni előítéletek felszámolása mellett elsősorban az egyetemes antifa-törekvések felkarolása, vagyis a „gyarmatosítás” és az „elnyomás” elleni harc.
Csakhogy a globális imperializmus-ellenesség konfliktusokat okoz a szervezeteken belül – írja Tikhomirova. Leginkább Izrael megítélése és az antiszemitizmus kérdése osztja meg a baloldali szervezeteket. Németországban a baloldal hagyományosan Izrael-párti volt, bár a hatnapos háború óta megjelent a baloldali Izrael-ellenesség, amely elítélte a cionizmust, és Izraelt a globális imperializmus és kapitalizmus élharcosaként bírálta. Ez a szemlélet mára meghatározóvá vált a baloldalon – írja Tikhomirova, és felidézi, hogy a rasszizmus elleni tüntetéseken egyre több az Izrael-ellenes és a palesztin felszabadítást támogató megnyilvánulás. Az imperializmus elleni küzdelem élharcosai valahogy mindig Izraelnél lyukadnak ki, és valahogy sosem jut eszükbe megemlíteni a szerintük szabadságharcos palesztin mozgalmak által elkövetett gyilkosságokat és erőszakot – jegyzi meg a szerző.
